Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-07 / 54. szám

4 KtietíUjsxg XVI. ÍJ VF. 54. SZÁM. Tavaszi ruhák festése, tisztítása kezdődött Czinfenél^ millió 850 ezer (12.1%), a centrumpártnak 4 és félmillió (10.9%), a fekete-fehér-vörös harcfront nak 3 millió 100 ezer (8%), a bajor néppártnak 1 millió (3.1%), a német néppártnak 432 ezer (1.1%), a keresztényszocialista népszolgálatnak 384 ezer (1%), az állampártnak 35Ö ezer (0.8%), a többi kisebb pártoknak összesen 350 ezer (0.8%). A porosz tartománygyülésen hozzávetőleg hasonlóan oszlottak meg a szavazatok. Itt azon­ban a kommunisták jöttek vissza régi erőben a küzdelemből és a szocialisták veszítettek sza­vazatszámukból. A nemzeti szocialisták szava­zatszáma itt is nagyban megerősödött. A 24.803.000 érvényes szavazat a következőképpen oszlott meg: nemzeti szocialisták 10.332.000 (43%), szocialisták 3,952.000 (16%), kommunis­ták 3,131.000 (13.1%), katholikus centrum 3.367.000 (14%), vörös-fehér-fekete harci front 2.158.000 (9%), német néppárt 241.000 (1%), ke­resztény szocialisták 317.000 (1.3%), állampárt 168.000 (0.7%). A választás véres epizódjai A menekülő kommunistákat a csehek sortüzzel fogadták a határon (Berlin, március 6.) Nagyobb incidensek nem zavarták ugyan meg az óriási rendőri és katonai készültség mellett megtartott választá­sokat, de a véres összeütközések azért nem ma­radtak el. A Rajna melletti _ Offenbachban megöltek egy szocialistát. Berlin külvárosaiban késelések és revolverharcok folytak, melyben többen meg­sebesültek. Wormsban félórás tűzharc folyt le nemzeti szocialisták és kommritnisták között. Hamburgból és Karlsruheból összesen 70 sebe­sültet jelentenek. A Breslau melletti Brigitte- nauban a nemzeti szocialista segédrendőrség egyik tagja kapott halálos lövést. Kölnben közúti villamoskocsikra adtak le revolverlövéseket és néhány embert megsebesí­tettek. Breslau egyik külvárosában pedig való­ságos ostromot folytatott le egyik ucca ellen a rendőrség. A hajnali órákban még mindig lehe­tett hol innen, hol onnan revolverlövéseket hal­lani, de a rendőrség többórai ostrom után. ura volt a helyzetnek. Drezdából jelentik, hogy vasárnap hajnal­ban több kommunista igyekezett Németország­ból a szászországi határon át Csehországba me­nekülni. A határtőrző cseh csendőrség azonban rájuk lőtt, többet közülük megsebesitett s a kommunisták visszamenekültek német terü­letre. Berlini jelentés szerint Oberhausenben két letartóztatott kommunista meg akart szökni, menekülés közben azonban az őrség utánuk lőtt s mind a kettő holtan esett össze. Az egyik kommunista, Delungevile. birodalmi gyüíési képviselő volt. Ismét az Anschluss. Becsből jelentik: A hitleristák bécsi Kampf­ruf cimü lapja felhívást intéz a németországi Hitler-párthoz. hogy sürgősen lépjenek akcióba az Anschluss érdekében, mert az ausztriai né­metség már kimerült és elérkezett az ideje a nagy német közösségbe való beolvadásnak. Kommunista g^njtogatá^ok, merényletterv Hitler ellen ­(Berlin, március 6.) Hitler ma audiencián volt Hindenburgnál s jelentést tett a birodalmi gyűlési választásokról. Hajnaltájban a kommunisták a birodalom több városában gyújtogatásokkal kísérleteztek. Altonaban, Lanenbnrgban, Gnbenben és Kree feldben sikerült a tüzeket gyorsan eloltani, mig Kölnben egy üveggyári nagyüzem leégett. Az ui birodalmi gyűlés megnyitó ülését március 22-re, I. Vilmos néhai császár születés­napjára, esetleg április elsejére. Bismarck szüle­tésnapjára hívják össze. A berlini értéktőzsdén a választási eredmé­nyek árfolyamemelkedést váltottak ki. Poroszországban kedden iskolai és hivatali szünnapot tartanak a Hitler-kormány választási győzelmének megünneplésére. Münchenben a munkásotthonban ma letartóz­tattak két pincért, akik Hitler meggyilkolására tervet eszeltek ki és már meg is állapodtak a gyilkosság részleteiben. Ugyancsak letartózta­tásba helyeztek hét egyént, lázitó iratok terjesz­téséért. felfelé menő erővonalnak a hatása alatt áll és igy a fejlődés csak akkor indulhat meg, mikor a reakciót legyőzték, vagy az önmagában összeomlott. A római birodalomnak, hogy világ-pozícióját biztosítsa, meg kel­lett, küzdenie a punokkal, a kereszténység eszméje egy­szer fel kellett, hogy szivja magába a népvándorlás bar­bár tömegeit. A katholicizmus és protestantizmus har­cából keletkezett abszolutizmusnak reakciója volt val­lási téren az inkvizíció, politikai téren a liberalizmus és parlamentarizmus első jelei, melyek akkor kezdenek Angliában kialakulni. A francia forradalom liberális eszméjének reakciója volt Napoleon és az ő örökét vette át Metternich és a Szentszövetség. Most pedig a na­cionalizmus korszaka után az internacionalizmus erő­vonalának kezdetén egy nacionalista reakcióval ál­lunk szemben, melyet elsősorban a fasizmus és aztán a hitlerizmua és a hasonló alakulatok képviselnek. Mint azonban a történelmi fejlődés során láttuk, a külön­böző reakciók mind meg kellett, hogy hajoljanak ko­ruk felfelé törő erővonala előtt és éppen ezért mond­hatjuk, hogy sem a fasizmus, sem a hitlerizmus, báiv milyen ellenkezőt Is mutat a látszat, nem életképes rendszerek. Ezek a rendszerek, illetve rendszer, mert itt, mint a legtökéletesebbre, a fasizmusra gondolok, össze fog omlani éppen azért, mivel lényege kimondot­tan nemzeti és igy szembehelyezkedik a kor domináló erővonalával. Természetesen az internacionalizmus erő­vonalát olyan konkrét adatokkal alátámasztani, mint a mult század nacionalista vonalát, még nem lehet éppen azért, mivel még csak a fejlődés kezdetén állunk. Azon­ban, ha a dolgok mélyére hatolunk, feltétlenül észre kell vennünk, hogy a látszat ellenére a nemzetköziség gondolata mindinkább tért hódit és hogy ez a század a nemzetköziség százada lesz. Azt láthatjuk, hogy ma kulturális, gazdasági, tudományos stb., téren, mondhat­juk, az élet minden megnyilvánulásában csak -azoknak a dolgoknak van igazi értékük, illetve értéküket asze­rint mérik, hogy egyetemes emberi szempontból milyen fontossággal és hasznossággal bírnak. Ez pedig csalha­tatlanul egy egységes nemzetközi felfogás kialakulá­sának a kezdetét jelenti. Ha csak a kezdetét is, de fel­tétlenül azt. Ami pedig a nemzetközi politikát illeti, hasonló fejlődést látunk. Az államokban és nemzetek­ben határozottan mindinkább kialakul a tömörülés! /ágy. Ez azonban nemcsak a kapitalista világrend érde­kében történik, mint ahogy Kendeffy azt állítja, ha­nem egy magasabb történelmi kényszer folytán. Hogy a kapitalizmus most az internacionalizmusban keresi mentségét, az csak annak. tulajdonítható, hogy a kapi­talizmus is, természetesen most már későn, felfedezte, hogy nacionalista jelszavakkal többé nem operálhat. Rajta ez azonban már mitsém segíthet, mert a kapita­lizmus ma már éppen olyan túlhaladott álláspont, mint a nacionalizmus. Abban ugyanis tökéletesen egyetértek Kendeffyvel, hogy gazdasági téren az államkapitaliz­musé a jövő. Sajnos, mivel fejtegetéseim amugyis egy kissé hosz- szura nyúltak, nem térhetek most ki a fasizmus és bol- sevizmus igen érdekes szerepére. Szólnom kell azonban még néhány szót az autarklzmusról, melyet Kendeffy az internacionalizmus fölé helyez. Igaz, hogy az autar­A Keleti Újság ankétja Történelmi erővonalak Irta: Báré Wesselényi Miklós II. Most pedig lássuk a jelenkor felfelé törö erővona­lát, mely Kendeffy szerint nem az internacionalizmus, hanem az autarkizmus. Kendeffy szerint: „A fenti erő­vonal-cserét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Nép szövetség közvetlenül a háború után, amikor még nem volt az uj gazdasági rendszer kellőleg kiforrva, még tudott valamelyes eredményt felmutatni, de befolyása a helyzet kikristályosodása alatt évröl-évre apadt és ma a leszerelési kérdésben tanúsított eddigi sikertelensége krízis elé állítja az egész népszövetségi eszmét." To­vábbá megállapítja, hogy a népszövetségi eszme a há­ború után született meg. A cikkíró elsősorban abban téved, hogy a népszövetségi eszme nem a háború után született meg. Ez az eszme már régtől fogva az állam­tudományok egyik igen érdekes kérdése és Kant, a Szentszövetség, Passy kísérletei, az interparlamentáris unió, a hágai nemzetközi bíróság megalakulása, mind azt mutatják, hogy a nemzetekben mér régtől fogva él a társulás eszményi gondolata. Másodsorban téved r cikkíró ott is, mikor a Népszövetség általa látott siker­telenségét, illetve jelenlegi krízisét az internacionaliz­mus rovására Írja es ebből azt a következtetést vonja le, hogy a látszólagos, vagy tényleges sikertelenség kö­vetkeztében a nemzetköziség gondolata megbukottnak tekinthető. Nos, hát a Népszövetség esetleges kudarcai itt egyáltalán nem játszanak szerepet, mert igaz, hogy a Népszövetség az internacionalizmusnak tökéletes ki­fejező formája, legalábbis kellene legyen, de tökéletlen­sége szervezetének hibáiból keletkezik és igy a törté­nelmi erővonalak szempontjából ez nem játszik szere­pet. Hogy a Népszövetségnek mik a hibái, mivé kelle­ne fejleszteni, az politikai kérdés és igy a történelmi erő vonalak szempontjából nem lehet vita tárgya. Tehát a Népszövetség sikerével vagy kudarcával egyáltalán nem áll, vagy bukik a jelenlegi internacionalizmust képvi­selő erővonal. A fö itt az, hogy ha tökéletlen formában is, de van egy Népszövetség, mely azt bizonyltja, hogy’ a nemzetköziség gondolata valóban előretör. Hogy ml lesz belőle, azt csak az erővonal további fejlődése fogjr megmutatni. Az azonban egyáltalán nincs kizárva, hogy’ az internacionalizmus gondolata egy magas fejlődési fokot érjen el a Népszövetség nélkül is. Jelenleg csak mint adott tényként ezt kell tekintenünk a nemzet­köziség kifejező formájának, hogy jogosan vagy jogta­lanul, ez egy politikai kérdés, melyről vitatkozni lehet s mely nem tartozik ide. Jogosan felteheti minden olvasó a kérdést, hogy mi­ként lehet jelenleg internacionalizmusról beszélni, mi­kor a pillanatnyi politikai események éppen egy erős nacionalizmust bizonyítanak. Az elmélet erre is meg­adja a választ. A világtörténelem kialakulásának, mint kozmikus tényezőnek meg vannak a maguk matema­tikai pontossággal felállított fizikai törvényei, mely szerint minden nagy akciót reakciók követnek. Minden felfelé törő erővonal, pályája kezdetén, az előtte lévő kizmusnak ma határozott megnyilatkozásait látjuk, de ezek a megnyilatkozások még annyira kezdetlegesek, hogy erővonalnak semmiesetre sem jöhetnek számí­tásba. Ez még a jövő zenéje. Az autarkizmus lehet leg­feljebb majdan az a destruktiv erővonal,, mely az in­ternacionalizmus fejlődését megállásra birja. Ismétel­jük, ezt sem hisszük, de legfeljebb csak erről lehet szó. De tegyük fel, hogy Kendeffynek igaza van és valóban, egy autarkizmus van kialakulóban. Akkor sem történ­hetik ez a kialakulás másképp, mint nemzetközi kere­tekben és utón, mert azt merően tagadjuk, hogy a vi­lág mai helyzetében a dolgok oly bonyolult összefüggé­sénél fogva egy teljes elzárkózás létrejöhessen. Ha a Jolgok mélyére hatolunk, ez feltétlenül világosan kall, hogy álljon mindenki előtt. Sajnos, ezek a kérdések mind túlságosan bonyolul­tak és terjedelmesek ahhoz, hogy egy napilap hasáb­jain kellő alapossággal lehessen velük foglalkozni. Azon­ban remélem, hogy nemsokára alkalmam lesz a nyilvá­nosság előtt talán egy újabb előadás keretében fog­lalkozni a történelmi erővonalak kétségtelenül érdekes problémájával. ______________________ Az nj bélyegtörvény magyar fordítása kapható Dr. Man­del Fordító Irodában, Cluj—Kvár, Strada Memorandului 24. — Ara 20, vidékre 30 lej, postabélyegben is beküldhető. Kolozsvári moz«ré pzfxiházak műsora? COSSO Előadások 3,5» 7 és9-kor DACIA (Színkör) Előadások 3, 5, 7 és 9-kor EDISON Előadások 3, 6 és 9-kop ROYAL Előadások 3. 5. ! m )•; »• Kedd Az ezred dísze. Szenzációs katonai vígjáték. Ralph Arthur Roberts, Ida Wurts Anny Ondra ragyogó lilmje a Baby. Csütörtökön : Ünnepélyes bemutató Ave Caesar. (A kereszt jegyében.) A legnagyobb németül beszélő^ film. Cecil B. de Mibe rendezése. Dávid Gelder Főszereplők: Harry Baur, Camilla Bér. Táncos katona. Verebes Ernő, Gretl Theimer, Oscar Karlweis. Ma, kedden Asszonyok bolondja a legkacagtatóbb né­met katona vígjáték. Jön Paul Wegener első hangos filmje az Öngyilkosok klubja

Next

/
Thumbnails
Contents