Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-01 / 49. szám
e KuEiiUjsm XVI. ÉVF. 49. SZÁM. „Nem vagyok hitlerista i<É — mondja Groza Péter, aki szerint a hunyadmegyei parasztmozgalom oka az, hogy a falu kiábrándult a pártjelszavakból Groza szenot a megriadt pártok statáriummal és a parasztok megfélemlítésével akarnak gála. vet iá a mozgalom elé —Békehúrok a kisebbségek felé (Déva, február 28.) A huny ad megyei parasztság szervezkedéséről több ízben irtunk. Dévai munkatársunk ielkereste dr. Gr'oza Péter ycílt minisztert, a mozgalom szellemi irányitó- .iút s tőle a mozgalomról nyilatkozatot kért. Dr. Groza Péter az alábbi (nyilatkozatot adta: — A Frontul Plugarilor as ekések szervezkedése. A földművesek is szervezkednek s teszik ezt annál inkább, mivel éppen az ő szervezetlenségükben tailn.it n’l almas talajt a sole poétikai búrjain, amely elvan nagyra nőtt országunkban. Ezek a szervezetlen földművesek szállították a miblikumot a politikai kortesgyülé sekre és szavazati hozományt a mindenkori .-.ormányoknak. — Az egész tevékenység e progr amba foglalt pontok megvalósítása céljából békésen a legális kereteken belül folyik, dacára a számiakul kísérletnek a különböző pártok azsán provokátoriei részéről, akik e mozgalmat kompromittálni. illetve kilengésekre provokálni akarnák, eladdig, hogy egyes pártklubokban statárium kihirdetését szorgalmazzák. A szervezkedésnek különböző falvakból származó irányitóit csapatosan és külön-kölön elővezették a különböző csendőrparancsnokságok, sok községben a csendőrség elkonfiskálta a szervezkedésnek a jegyzőkönyveit, gyűléseiket, amelyeket a törvény és alkotmány rendelkezéseinek a betartásával szabályszerűen bejelentettek, részben Írásban, részben tényleg megTisza István alakját hozza ismét emberi közelségbe egy tanulmány, amelyet Tiszának egyik kiváló kortá.rsa, Alexander von Spitz- müller-Harmersbach irt „A Dunamedenee hajdan és most“ címmel a Nouvelle Revue de Hougrijp-ba. Spitzmiiller báró titkos tanácsos Q cikkeben Magyarországnak és Ausztriánál; vámközösségéről, ennek felbomlásáról beszél s itt szól Tisza Istvánnak szerepé:ől is, amelynek megfigyelésére Spitzmüllernek valóban alkalma is volt, mint a Stürgkh-kormány keres- kedelmi miniszterének, később pénzügyminiszternek, a háború végén pedig mint közös pénzügyminiszternek. Tisza magyarsága. A Tisza István grófról szóló részben a következőket Írja Spiizmüller: Méiabus és megkapó érzés támad bennünk, ha visszagondolunk azokra az államférfiakra, akik a legutolsó kereskedelemi egyezmény tárgyalásainak idején állottak Ausztriának és Magyarországnak éléu: Stürgkh Károly grófra és Tisza István grófra. Politikai elgondolásban egyik a másiknak úgyszólván ellenpólusa volt, mégis mind a ketten mélyen meg voltak gv őzöd ve úgy az osztrák-magyar monarchia, miut a vámközösség fenntartásának szükségességéről. Tisza, aki egyébként féltékenyen őrködött a magyar politika önállóságán, minden jogi és gazdasági következményével egyetemben, nem volt ellene annak, hogy a vámközösség meghosszabbításának tiz évről busz évre való felemelésével elmélyítsék a két ország viszonyát, bár minden erejével védelmezte a magyar szempontokat. (E tárgyalások folyamán) Stiiegkh gróf gyakran kifejezte előttem azt a véleményét, hogy a kettős monarchia érdekében állana Tisza grófnak a kormány élén való megmaradása és hogy, amennyire az osztrák érdekek megengedik, úgy vezessék a tárgyalásokat, hogy azok Tisza pozícióját ne ingassák meg. fin annál inkább csatlakozhattam ehhez a felfogáshoz, minthogy szilárd meggyőződésem szerint Tisza gróf egészen kivételes képességű akadályozni igyekeztek, dohszóval zavarva fel a községek nyugalmát. Mindezek az intézkedések azo_oau teljesen céltalanon és jogosulatlanok- na V bizonyultak, miután a szervezkedés kapcsán nem tágítanak attól, hogy békésen, de an mil komolyabban ne csak c nagy vármegy< földműveseit szervezzék meg, hanem az akciói a többi vármegyékre is kiterjesszék. — A kisebbségekkel és más szakmai tömő rülcsekkek a kereskedő és iparos társadalom mai szemben teljesen barátságos mederben ha lad az akció, miként azt hivatalos lapjuk é: gyűlése’k tol ■'esen igazolják, sőt lelkesen tettél magukévá azt a jelszót, hogy a kereskedő és iparos szervezetekkel karöltve haladjanak. A népösztön jíífal táplált barátság szolidabb alap leket a politikai játékok által sngallt múló érdekbarátságokmil. — Ami a személyemmel kapcsolatos komb; nációkat. illeti, ezek felett napirendre lebe térni, miután egyfelől ily mozgalmaknál a' eszmével szemben a személy egyáltalában neu fontes, másfelől nem tartozom a hitlerista-fasiszta stb. iniitétorok közé. A mozgalom a földművesek sorából s nem tő lem indult ki. De nem tagadhatom, hogy szimpátiával nézem, különösen akkor, ha egyes po litikai mírtklubek nagy idegességét látom mozgalommal szemben. Ami az elfajultam poli tizáló politikusoknak rossz- az a köznek feltét lédül csak jó lehet. államférfi volt. s. minthogy a legmélyebb cső 'iálattal jelleme iránt, valóságos antik nagyságot éreztem benne. Ellenére az elég jelentékeny »11 éréseknek, amelvok bennünket elválasztottak r tárgyalások folyamán, sikerült megnyernem »iramúit és most, az ő kimagasló politikai s?;e- ué-lyiségének szomorú eltűnése után, pályám 'cgkcdvcsebb és legértékesebb emlékeinek kinkéhez tartoznak azok a levelei, amelyekben cr i bizalma megnyilatkozott. Kém habozom k' dönteni, hogv véleményem szerint Tisza gró •olt ' z cr paflen államférfi, akiben elép akarta ás eléd erő lett volna ms entente ni a monarchiái, •a a háború első hónapjaiban rábízzák « ki'} ‘aVek vezetését. Akik arra bírták Károlyt ■hogy váljon meg egy olyan tanácsosától, mint ••milyen ő volt, vagy akik felhasználták a kezdik lévő ellentéteket, azokat súlyos felelősség terheli a történelem előtt. Tisza lemondással fenyegetődéit. Tisza — irja cikkének egy másik részében Smtzmüller báró — sokáig a légcsőkönvösebl db hallással helyezkedett szembe a Szerbiának ló ultimátum elküldésével és amint azt magától Stürgkh gróftól tudom, csak az uralkodó iránt való odaadásból engedett, aki azokban vészteljes órákban valóban nem válhatott mer első magyar munkatársától. 1918-ban cgv m: pisztertanácson tanúja voltam egy jelenetnek amelyből kivilághott, hogy Tisza István gró' a háborút csupán védelmi harcnak fogta föl, amelynek a monarchia megmentése a célja. Amikor a minisztertanácsnak egy tagja szerb területek meghódításáról beszélt, Tisza fölpattal it és úgy jelentette ki. hogy ha ilyen gondolatokkal foglalkoznak, akkor számára nem marad más hátra, mint hogy nyomban fölajánlja lemondását őfelsénének. Cikkének végéin Spitamüller azt irja, hogy a régi helyzetnek a gazdasági szálak terén való visszaállításában, egy restitutio in integ- ruinban sohasem látott orvosszert a békeszerződések nyomán beállott gyökeres bajokra. Bizohyos, állapítja meg konzekvenciaképpen, —: hogy legfőbb ideje van annak, hogy Közép-Európában gazdasági ujjárendezés jöjjön létre. Minden világos fej föl kell, hogy ismerje a látóhatáron tornyosuló fenyegető felhőiket. Ha fiz Európa sorsáért felelős férfiak meg akarják akadályozni, hogy a kontinens szivében a legsúlyosabb események bekövetkezzenek. amelyek alkalmasak arra, hegy a legveszedelmesebb módon . kikezdjék a gazdasági, sőt magát a kapitaiisztikus rendszert is és a-me* Ivek átterjedhetnek Európa többi részére is, — akkor el kell határozniok magukat azonnali és hatékony akcióra. Vissza a lóhoz Székelyuűvarhely, február 28. A hagyományos székely furfanggal a maga nemében egyedülálló ötletet valósított meg Szabó Károly szekelyudvarhelyi vendéglős. Ismeretes, hogy magas luxusadóval terhelték njeg az autótulajdonosokat, pedig az autók üzemben tartása eddig is luxus- pzámba ment és eddig sem, ,állott arányban Székelyudvarhelyen az idegenforgalqţomal..} Benzin, olaj, sofför, 'nxusadó, gummlk, javitpjsolj. költségeire már előre rá kellett fizetni mindent, amit a vendégtől várni lehetett. (Szabó Károly, aki egyébként, iS| gyors elhatározásu ember, nem sokat teketóriázott, pompás autót eladni tetemes kár nélkül nem lehetett, erre fogta magát és lovakra szereltette át. Motort, nütöt, stb. kivéve, rudat iíött a büszke gép homlokába késefákkal, stb. és ezzel megalapította a jármüvek uj típusát, a lóbuszt. Ha van autóbusz, mért ne lehetne lóbusz. Azóta pompásan röpíti két” szép csikó a külsőleg is csinos jármüvet gummikerekein, a régi fémalvázon, sőt a dudát is megszokták, amit ostor helyett használ a kocsis. Reklámnak is kitűnő ez a nem mindennapi látvány, de van benne -a!ami, amin érdemes eltűnődni. Szabó Károly rájött, hogy addig modernizáltak, civilizáltak bennünket, amíg teljesen ' tönkrementünk bele. Régi szokásainkat, nemzeti természetünket és a ■icvendöre is megtartó sajátosságainkat lassan elhanyagoltuk, elfeledtük, kivetkőztünk belőlük. Valahogy nem lalált. hegy a cigány kapást is autón vigye ki a gazda a földjére, aminthogy nem való a parasztnak a csokoládé. Az is bizonyos, hogy mióta a ló hátáról leszállóit a magyar nemzet, mindjárt bajba került. Ott egye a bánat Nyugatot.'jobb nekünk, ha nyereg alatt puhít- ■> •in): p. bust. A régi jó magyar, ázsiai vér is felcsapott Szabó Károlyban, a lószei-etö, szép magyar romantika i 6s visszatért a lóhoz, felrúgta a nevezetes találmányt, u ö is leépítette Fordot. , '( — Megcsemellettem tőle! — mondja melegen, de- ■ rüsen. Különben is hatalmas erejű, szép szál legény Szabó Károly, aki képes a döglesztöknél a hóna alatt kivinni a hegyre „saját autóját". Ilyen cifra masinát pedig még nem építettek, hogy úgy mutasson benne, mint egy szép, ötesztendö3 pejcsikó hátán. Eljárását sem lehet civilizáció ellenesnek mondani, )' mert a civilizációval csak siettünk, de nem haladtunk, >f nem mentünk semmire. — Fogadjunk, hogy lóháton többre viszem! — mondja Szabó Károly. Es Igaza van. Valamit csinálni kell ezzel a fene nagy ciyifet^ciónk- kal. hogy azok is vihessük valamire, akik sajnos nem _ tudunk lóra ülni. mint. Szabó Károly, aki az ősi honfoglalás módszere szerint igyekszik az uj népvándorlásban a megélhetést elfoglalni. —ro. A városi ingatlaiivéarehajásoTí leifii2í es léséről szóló törvény magvar és román szövege kapható Dr. Mandel Fordító Irodában.Clui-tiolozsvár. Str. Memorandului 24. Ára 20, vidékre 30 L. ¥£oloz$vüri síifsx&rű színházak műsoras CORSO Előadások 3, 3, 7 é»9-kor EDISON Előadások 3,5 és 9-kor ROYAL Előadások 3. 5. Î a Kt >: m Sunny Trader üoJm Ma, szerdán, premier ■0 Nekünk bőszéibe. Afrika. Fősz.: aüajnali merénylet hu S3 Víg operett. Georg? S'dnei, Cbarl Murray. a 'cgzseniá'isabb német M Marylin tllllcir. Notre Damc-i toronyőr modern detektív film. főszerepben: Ion Clianey Fősz.: Karl Ludwig Dieiil. ■OOGOC,** ,,Tisza voft az ogyet.on, aki megmenthette voma a monarchiát* SpitsmüHer voii közös pénzéi jyytninissSer érdekes nyj/aéStezzt:
