Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-29 / 72. szám
4 KnmUjsXG XVI. ÉVF. 72. SZÁM. Egy kisebbségi postamester, akit két évvel ezelőtt fegyelmi vizsgálat nélkül elcsaptak és 11'Säer kitűzött tárgya* iásán a kincstár sem képviseltette magát, megrázó levélben beszéli el kálváriáját ',Az, hogy magyarnak születtem, nem lehet ok arra, hogy 23 évi becsületes szolgálat után elbocsássanak“ Kérés a magyar társadalomhoz (Kolozsvár, március 28.) Nemzetiközi visszhangja van már ií kisebbségi postamesterek ellen indított hajszának, amit a Magyar Párt tárt föl megdönthetetlen adatokkal a parlament és a közvélemény előtt s ami azóta számos nyilatkozatot es eliennyilatkozatot produkált.'- Be avatkozott a kérdésbe a Budapesten hivatalos misszióval járó Ti le a alminiszter is, hivata fosán nyilatkozott az ügyben a posta-vezérigazgató s végeredményben a magyar postamesterek égbekiáltó sérelmét egy jottányival sem orvosolták- Hogy mi lesz a magyar postamesterekkel, akiket kizárólag azért' csaptak el, mert magyarok és szemet vetettek nyomorult egzisztenciájukra, az e pillanatban nem látszik vitásnak. Ugylátszik vannak kérdések, amelyeknél a sovinizmus és a kisebbségekkel szemben való elfogultság sokkal fontosabb, mint az igazság. Az alábbiakban egy elcsapott postamester levelét közöljük teljes szövegében. Ezt a szeren csétlen embert nem a mostani leépitési terv rendjén tették kenyértelenné, liánéra még’ a mult évben fosztotta meg megélhetésétől egy egyéni akció. Annyira jellemző ez az eset és a hozzánk intézett levél, hogy érdekesnek tartjuk szóról-szóra közölni, hogy megvilágítsuk vele azt a metódust, amellyel annyi magyar családot dobnak oda a kétségbeesés martalékául és egyben bebizonyítsuk azt is, milyen értéke van a posta-vezérigazgatóság nyilvánosságra szánt nyilatkozatainak. Az a szerencsétlen postamester, aki az alábbiakban elmondja kálváriáját, oda jutott, hogy bönyöradományokat kény télén kérni a magyar társadalomtól, mert már annyi pénze sincs, hogy tizenegy-izben kitűzött és mindmáig meg nem tartott bírósági tárgyalás után vasúti jegyét megválthassa és ilyen körülmények között annak van kitéve, hogy elmarad a döntő tárgyalásról és elmakacsolják. Igaz. hogy tizenegy alkalommal a kincstár volt az, amely nem tartotta érdemesnek a tárgyalásán való megjelenést, de ez még nem jelenti azt.' hogy tizenkettedikszer a boldogtalan elcsanott postamesteren nem fogiák elverni a port. Itt közöljük egyébként a jellemző levelet: — Huszonhat évig voltam királyi postamester egy erdélyi nagyközségben, — így kezdi levelét az indokolatlanul elcsapott magyar postás, ötvenkét községnek szolgáltam érdekelt 1 -gnagyobb megelégedésre, soha. ellenem a legkisebb panasz fel nem merült. A magyar éra alatt a kolozsvári kerület, Illetve Erdély képviselője voltam az országos egyesületben. Az imperiumváltozás utáni is megbecsültek becsületes múltamat, a postamesterek Országos Egyesülete alelnöknek választott s mint Ilyen, az egyesülés alkalmával meghívást kaptam Bukarestbe, ahol három hétig dolgoztam az unifikáló bizottságban, több javaslatomat fogadták el és léptették életbe.. Sok esetben utaztam fel Bukarestbe, hogy a kisebbségi postamesterek ügyében interveniáljak, mindig sikerrel. Nem kíméltem sem fáradságot, sem költséget, ha kartaraalm érdekeiről volt szó. l»ai április hö 8-án beütött a villám az én szerény egzisztenciámba. Egy kontrolor ur jelent uneg a postahivatalban és felszólított, hogy a hivatalt azonnal adjam át, mert már egy hölgyet is magával hozott s ö fogja az én helyemet betölteni. Sába volt minden tiltakozás, hiába hivatkoztam szerződésre, hathőnapi felmondási időre, a kontrolor hajthatatlan maradt s kénytelen voltam a hivatalt átadni. — Azóta két év telt el, én a pert megindítottam a posta ellen a törvényszéknél, tizenegyszer voltam tárgyaláson, de azt sohasem lehetett megtartani, mert a kincstár képviselője egy esetben sem jelent meg. — Két év óta semmi sem történt ügyemben. Bőm fegyelmi bizottság, sem fegyelmi biróság meg nem idézett, ki nem hallgatott. Az irodai felszerelés is az enyém, a posta ma is használja, sem a garanciámat, sem a nyugdíjalapra befizetett összegeket vissza nem kaptam, szóval egyetlen bánit sem láttam két cve3 kenyertelen ségem alatt. Tizenegy ut a törvényszék székhelyébe — legalább ötszáz lejbe került míndenik, — elvitte az összes ruha- és fehérneműimet, ékszereimet. szóval mindenemet, amim csak volt s a tizenegy ut költsége mégis kidobott pénz maradt. Káauasul szerencsétlen, 84 éves öreg édesanyámról is gondoskodnom kell.- - Oda jutottam, hogy az utolsó tárgyaláson, amelyet április hó folyamán tartanak meg, nem fogok tudni megjelenni, mert már nincs mit eladnom cs nem telik útiköltségre. Bedig ettől függ egész jövöm és becsületem. Felemelt lejjel megyek a biróság elé, hiszen semmiféle vádat nem tudnak felhozni ellenem, huszonhat ev alatt meg csak megintve sem voltam, soho egyetlen egy fillér hiány vagy rendetlenség hivatalomban nem, volt, a postát a legpéldásabb rendben adtam át utódomnak. Hogy kis bbségi ember vagyok, hogy raa- gyámak születtem, ez talán még sem lehet elég ok arra, hogy huszonhat évi becsületes szolgálat után máról-holnapra elbocsássanak. Azzal a tiszteletteljes és alázatos kérelemmel járulok a szerkesztő úrhoz, legyen kegyes b. lapja utján javamra gyűjtést indítani, csak annyit szeretnék kapni, bogy útiköltségem legyen, hogy az utolsó targyalasra elmehessek. Csak azt kérem, esedezve, ne tessék a "nevemet kiírni, mert restellem és szégyelem, hogy ide jutottam. Aláírás, ctm. Őfelsége vendég ti Ez a mi jelszavunk és a ml sikerünk titka. Mindent a vendégért és mindent a vendégnek! A legjobbat, a legolcsóbbat! A legjobb helyen fekvő szállodánkban nagyon jó szobát, kitűnő ellátással pengőért adunk. Bristol Szálloda Budapest, Dunapart! Eddig szól a magyar postamester levele, amely azt hisszük, megtalálja útját az erdélyi magyar társadalomhoz. Akármennyire is tönkrementünk, annyi pénzünk van még, hogy segítő kezet nyújtsunk egy önhibáján kivül lejtőre jutott magyar embernek. Az adományokat kérjük a Keleti Újság kiadóhivatalának elmére küldeni, hogy a begyült összeget eljuttassuk rendeltetési helyére. Nem szigorították meg az idegenek ellenőrzését (Kolozsvár, március 28.) Az utóbbi hetekben több hírlapi közlemény jelent meg arról, hogy Románia területén megszigorítják az idegenek ellenőrzését és az idegen munkások nagyrészét s általában az idegen állampolgárokat ki fogják utasítani az ország területéről. Hogy mennyiben felelnek meg ezek a hirek a valóságnak, eddig nem lehetett biztosan megállapítani, viszont a külföldi munkások és a többi idegen állampolgárok nagyrésze állandó izgalomban él, habár, amint utóbb kiderült, mint minden évben, úgy most is csak a szokásos ellenőrzés történt meg. A Keleti Újság munkatársa eboen az irányban a legautentikusabb helyre, az állambiztonsági főfelügyelőséghez fordult, ahol kérdésünkre az alábbiakat jelentették ki: — A romániai idegenek és emigránsok körében elterjedt riasztó híreknek semmi komolyabb alapjuk nincs. Az idegenek ellenőrzése ez évben is ugyanolyan feltételek mellett történt, mint az előző években. A főfelügyelőséghez sem a minisztériumból, sem a központi vezér- igazgatóságtól nem érkezett mostanig olyap rendelkezés, amely az idegenek ellenőrzését és nyilvántartását megszigorította volna. Bizonyára — mondotta tovább informátorunk — a kommunista zavargások és munkássztrájkok után tett óvóintézkedések következtében keletkeztek ezek a riasztó hirek. Eddig tart az állambiztonsági vezérfelügye- iőségnél szerzett információ, ami bzonyára meg fogja nyugtatni a Romániában és különösen Erdélyben és Bánátban tartózkodó idegeneket. A munkanélküliség és a nyomor Kolozsváron mind nagyobb méreteket ölt (Kolozsvár, március 28.) A kolozsvári városházán Deleu intermárbizottsági elnök vezetése alatt a munkanélküliek segélyező bizottsága kedden délelőtt ülést tartott. Ezen az illésen nemcsak a szervezett munkásság kiküldöttjei, hanem a különböző jótékonysági egyesületek képviselői is résztvettek és foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogyan lehetne a kolozsvári munkanélküliségen enyhíteni. Annakidején megírtuk, hogy március 35-én a segélyező bizottság megszüntette munkáját, a segélyalap kimerült s a további segélyezések ügyében még egyelőre nem történtek komolyabb lépések. Deleu interimárbizottsági elnök többzben kijelentette, hogy rövid időn belül meg fogja inditam a városi közmunkákat és ott elsősorban a munkanélküli munkásoknak ad megélhetést és kenyeret. A munkanélküliség azonban olyan nagy. hogy a segélyező bizottság egyes tagjai ismételten a városhoz fordultak s arra kérték a város vezetőségét, hogy intézményesen enyhítsenek a munkanélküliségen, vagy újabb segélyeket osszanak ki, vagy alkalmazást nyújtsanak a számukra- Ennek az akciónak volt az eredménye a tegnapi ülés, ahol egyelőre csak azt határozták el, hogy a húsvéti ünnepek alkalmából tiz napig segélyben részesítik mindazokat, akik a tói folyamán állandó segélynyújtásban részesültek. Deleu elnök utalt a város szorult pénzügyi helyzetére és a leghatározottabban kijelentette, hogy a város, mint jogi személy e célra nagyobb összeget nem utalhat ki. Nem zárkózott el azonban az elől. hogy gyűjtés vagy bármely más társadalmi akció folytán biztosítsák a segélyezésnek az alapjait. A segélyező bizottság tagjai tehát elhatározták, hogy újabb gyűjtési akciót indítanak, elmennek mindazokhoz a gyárakhoz és iparvállalatokhoz, amelyeknek vezetni a tél folyamán kilátásba helyezték a segélyezést, de ígéretüket nem tartották be. Még o hét folyamán megindul a gyűjtési akció s a bizottság tagjai remélik, bogy akkora ösz- szeget össze tudnak gyűjteni, amelyből a húsvéti ünnepekre segélyezni tudják a munkanélkülieket és a városi szegényeket. lioloz^vári szinhäzsfck vmisova: CORSO Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor EDISON Előadások: 3, 3 és 9 órakor ROYAL Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor Szerda A megbélyegzett asszony Szenzációs rvncronizált film, főszerepben J ?an Crawford a Grand Hotel stb. sztárja. Kísérő műsor: Cbarly vígjáték. Idegen légió gyöngyei. Főszepló'k: Pinty és Ponty. Ezenkívül: Jenny Jóinfl, svéd csalogány Grace Moore, WaJaoe Bery Ma utoljára Alpár Gitta világsikere „Sztoek királynője“ Speciál opera-onerett kompozíció.