Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-25 / 70. szám

4 XtunUjsm XVL ÉVF. 70. SZÁM. volna ebben a dologban — mint azt egyes ellen­zéki szónokok állíthatták —, akkor janim, óta elegendő ideje lett volna, hogy elrendezze a dolgokat Zeleszkivei & a Skoda céggel. Ha a pénzügyminiszter, vagy a hadügyminiszter, vagy én, vagv akár az egész kabinet valamit titkolni akartunk volna, akkor bőséges időnk lett volna a dolgot elrendezni. A rágalmak és vádak alaposságára jellemző, hogy Skodánál összesen ötmilliárd 143 millió lej összegű rendelést adtak fel, hogyan lehet tehát négymilliárd lej „spertz“- ről szól Felszólítja az ellenzéket, hogy a jövő­ben mindenki válogassa meg a szavait. Türe­lemmel hallgatta őket végig, de mindennek van határa. Kivételt, képez Bratianu Gheorghe, aki lójuknak mutatkozott. A kormány kötelessége inegtenr' az intézkedéseket és legyenek meggyőződve, hogy mindent meg is fog tenni, hogy az erkölcsök szanálásánál közreműködjék. Testvéri felhívást intéz az összes pártvezérek­hez és e szavakkal végzi: — Jöjjetek, nyújtsatok testvéri jobbot, hogy megtisztítsuk minden ross,dói és rotha­dástól a mi államszervezetünket. Jelentés a vizsgálatról. Ezután Cálmescu belügyi államtitkár is­merteti a történtekek az egész ügy fázisait kronologikus sorrendben és nyilvánvalóvá tette, hogy a kormánynak nem volt semmiféle ér deke, semmi titkolni valója. Biztosította a Házat, hogy a polgári és katonai hatóságok folytatni fogják a vizsgálatot és teljesíteni fogják kötelességüket. Samsonovici hadügyminiszter elsősorban konstatálja, milyen nagy fontosságot adnak az összes pártok a nemzetvédelem ügyének. Mi­után a tisztikar becsületét megvédi, javasolja, hogy a kamara hadügyi bizottsága a szenátu­séval együtt vizsgálja meg az egész ügyet, teljes részletességgel. Az ellenzék v^órei a következő ülésen fog­nak válaszolni. A kamara ülése éjjel 1 órakor ért véget. Hunyaámsgye követeléseinek csak 25 százalékát inkasszálta az elmúlt évben A me^yr ős & hőzségek költségvetésének csak 43 százaléka folyt be Dévai tudósítónk jelenti: Huny adm egye tanácsának legutóbb megtartott rendes ülésén di. Atirescv lerónia prefektus jelentésében megállapította, hogy az általános és pénzügyi válság Hunyadmegye és a hozzátartozó közsé­gek gazdasági életében is súlyos nyomokat ha­gyott hátra. Hunyadmegye 1932. évi költségvetése körül- belül negyvenmillió lej volt, az előző évekről maradt hátralék pedig 28 millió lej és igy az elmúlt évben Hun vadmegye több mint hatvan- nyolcmillió lejt kellett volna, hogy inkasszál­jon. Ténylegesen azonban csak körülbelül tizen­hét- és félmillió lej folyt be az elmúlt évben, vagyis a költségvetési előirányzat alig 43 szá zaléka. azegész bevételnek_nedig csak 25 szá­zaléka. A vármegye vezetősége a kiadásokat, ame­lyeket szintén negyvenmillió lejben irányoztak elő, csak a bevételek arányában eszközölhette és összesen csak alig 16 millió lejt folyósított, A megye pénzügyi helyzetét súlyosbítja, hogy a megyének kiutalt és ki nem utalt mtütévi kö­telezettsége több mint nyolcmillió lej, a folyó óv első_ három hónapjában, pedig még körül­belül tízmillió lejes kötelezettsége vált esedé­kessé, a folyó év március 31-ig, tehát a megyé­ben 18 millió lejt kellene inkasszálni, ami a je­lenlegi viszonyok mellett teljesein lehetetlen. A megye vezetősége jóindulatú törekvésekkel igyekszik a súlyos helyzetet megoldani és uénz- y"vi_ kötelezettségeinek eleget tenni. Úti levél (Budapest, 1933 március hő) Itt vagyok Bu­dapesten, e szédülten \>iagy város útvesztő la birintjait járom. A zugó tumultusban elveszek. Kiáltani szeretnék. Ó, zengő és féjtylő körutak! Tágas terek! Megdöbbentő Dunapart! Titeket is kifésült és megaranyozott a süldő tavasz láng — nemcsak az én távolba-maradt, erdélyi hegyoldalaim, venyigéi dombjaim, melyek mö­göttem kék ködökbe elvesztek. Próbálok arrafelé nézni, ahol sejtem vona­laid, kosályi kicsi ház, e reggeli időben — tu­dom — álomszerű, erdélyi fénytengerbe vagy elmerülve... s kicsi Kedves, látlak, fényarcod süt és ragyog, mint a szenteknek, A kávéházi foltos márványról fejemet most a körút zugó zenéjére emelem. Ó, mily zaj ez! Ó, mily ideglázitó, föttámasztó, élesztő zene! Eluralkodó, hatalmas, száguldó, vad és dörgő 'dal! Lélegzetviszafojtó, mint egy tenger, fül­siketítő, mint egy vízesés. Este itt jazz lesz és kivilágított, festett pá­holyok. Raffinálf tyiők, színek, fényeit) érzések; álpezsgők és hamis borok, csillogó selymek és végsőkig felfokozott ingerek. Mi lenne, ha az erdélyi hegyek nehéz, fűszeres csendjével, át- kos, dermesztő havasi magányával ma este ide közéjük én is bevegyülnék? * Lakásom ablaka a Vérmezőre néz. Olyan üde, tiszta, ragyogó és szép a kép, amelyet in- napi látok, mintha éppen Erdélyben volnék. Kora reggel van, a fény már elöntött az ököl- nyire duzzadt gesztenyeágak hegyén. A német völgyi és gellérthegyi részek vakítóan csil­lognak. Alattam a Vérmező zöld pázsitján gyakor­latoznak a katonák, \iézem a rajokba osztott csoportok ismerős fegyverfogásait. Egy-egy ve­zényszó szakadozva hozzám csendül: „Vállra!“ „Súlyba!“ Utána, felcsap mindjárt, mint hirte­len csattanás, a kezek pillanatnyi, egyszerre tör­ténő csattogása a fegyvereken. Valahol odább egy fája rigó-pár gyakorolja reggeli énekét. Rigófütty, valahol?... idén még nem hallottam, itt hallom először e végtelen kőáengetegü város­ban. a szabad erdők és napsütéses gyümöl­csös és szilváskertek madarának kedves tava­szi hangját. « Innen is tavasz-hang?... Ma a reggeli lapok MacDonald és Mussolinii tanácskozásaival vannak tele. Félöles betűk hir­detnek valamit, nagyszerűt, ami ott történt Ró­mában, a Palazzo Venezia termeiben. Innen is tavasz-hang? Valami uj friss tavasz-szag az áporodott politikai levegőben. Az Ausztria, a Németország, a Hitler, az Anschluss ragadmá- nyai lijözül az üde, életethirdetö fehér hóvirág. A vérző sebekben gyötrődő, már-már agonizáló beteg Európa sorsa fölött Rómában összehajol két ragyogó fő. A. magyarok külön üzenetet kaptak az angol miniszterelnöktől- A szélsőséges hullámok kavargásában sziklaszilárdan, megin­gathatatlanul, mint védő bástya álljon a kicsi ország. És Gömbös, az angol primminiszter sza­vaira válaszolva, belekiáltotta bátran a világba a hivatalos magyar politikát, amely kifejezze, amit „a nép érez, akar és gondol“. Bartalis János színházak műsora: CCüSO Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor EDISON , Előadáfok: 3, 6 és 9 órakor ROYAL Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor Szombat Vasárnap Modern hozomány. Egberte Már.ha, a legnagyobb magyar filmsztár, Georg Ale­xander, Leo Slezak, Kans Br isewetter, Trude Beniner Az udvari tanácsos Marquain regénye nyomán. Főszepben: Will Rogers. A vidám bandita. Cowboy dráma. Főszerepben Warner Baxter, Conchita Montenegro Szombat és vasáraap „A szivek királynője“ Alpár Gitta nj operett világslágere Hangulat a szerkesztőségben * i . .... reszort csend szállott a s?. óára. Az utolsó távozd léptei is belevesztek mar a n; maaúgba, de a hamutar­tóban még: ott Izeik cigarettájának beledobott vége. far perccel előbb még egymást kergették felfelé a frissen lujt rustkariKak, de mar egészen szétoszlottak s mint valami sötét fátyol,, lebegnek egyre vékonyodva. az asztalokon nagyon is költöletlen a rendetlenség, fügy-egy üveg tinta, toll, amelyben a hegy talán soha­sem volt jó, hosszú ceruzák, vagy olyan rövidéit, hogy már megfogni sem lehet. Aztán sok, sok újság. Hely! és vidéki lapok, külföldiek és folyóiratok, naptár, tele- fenkonyv gummirabikum es más hasonlók. Ä szoba középén a padion üresen aslt egy piros Kegal-dafioz. Kissé tavoittob ugyancsak a földön levágott pájárgevég. Könyvet csomagoltak a rejtvénymegfejtökneK és akkor maradt a padlón. Az írógépben hosszú kutyanyelv, rajta megkezdet külpolitikai cikk: „A Daily Mail je­lentése szerint..." A könyvszekrény ajtaja egészen nyitva áll. Benne egy sor Kévai-lexikon és sok könyv a polcokon. A szoba egyik sarkában a fö-iröasztal mellett Óriási papirnaimaz. Nagytakarítás volt ma a fiókokban s arat eddig bennük várta a jobb sorsot, az most mind a földre jutott. Jeligés levelek, novellák és szerelmes ver­sek. Egyikük sem fogja megismerni már a nyomda- festéket. A papírkosárban békésen megférnek egymás mel­lett: az Esti Kurir, Berliner Tageblatt és az Uni­versul. A falon betornázva a Nemzeti Színház egy régi Bank-bán előadásának programja. Olyan nevekkel, mint Jaszal juan es m. Kovács Gyula, Az egyik Íróasztalon Tgve felejtödött az asztali lám­pa. Sárgás fényt vet a zöld posztóra s az azon heverő iratokra és, élénken megvilágítja a szobának azt a sarkát, hogy a többi része annál misztikusabb legyen. Hanem én mégis eloltom. Nemcsak, mert az áram drága, de nincsen szükségem világosságra. Gondol­kozni ts álmodni félhomályban még jobban lehet. A felsöablak külső szárnyai félig nyitva vannak. A szél meg-megreszketteti és Ilyenkor félelmesen össze­kocognak. Még a mult héten nyitottuk ki, amikor meg­jelentek az első meleg napsugarak. Azóta újból tél lett, nagy fehérség, ha az ablakon kinézek a szemben lévő kertben, egy büszke szál fenyőt látok gazdag hö-diszek- kel. A kőkerítésen hasonlóképpen, a háztetőkről pedig 'mintha cukorpor volna, úgy fújja le a szél a földre. A járdán emberek jönnek, mennek. Ein csak a fe­jüket latom, ahogy elhaladnak az ablak mellett. Egy barna kalap, egy szürke, aztán egy leányfej; a fekete haja tele van hópet llyel Sokáig nem jön senki, mint­ha tudnák, iogy velük szórakozom, csak azért sem. A legelső, akit megint látok, egy bíránybőr-sapkás, ne- hézjárásu öregember. Úgy megy, n ntha minden lépés tojna, mintha aszfalt helyett a gondjain járna... Közben egeszen sötét lesz. Az uccán felgyűlnek a villanyok. A szemben lévő póznáról egy körte éppen a szerkesztőségbe kacsint be és a sötét szobára halvány fériysávot vet, melynek egy eltévedt szála reávilágit az asztalomon hervadó ibolya-csokorra: a hirtelen eltűnt ifju-tavasz itt felejtett illatára... A teieron nangos berregésben megszólal. Vidéki tudósítók jelentkeznek. Mély, fájó zuhanást érzek. Tu­dom, nogy búcsúznom Keli az álmaimtól, amelyek annyiszor meggyötörnek, de amelyeket én mégis min­dennél jobban szeretek.,. Bajkó Erzsébet. Tavasz! ruhák festése, tisztítása már meg­kezdődött Czfnftnől I

Next

/
Thumbnails
Contents