Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-23 / 68. szám
4 KeietiUjsxg m XVI. EVF. 68. SZÁM. A knltnrztfna pazar kiadásai?»! esbk- kentheti a kormány a költségvetést •Jósika Jânos báró mag-yar képviselő a példák hosszú sorát mondja el a felesleges iskolákról Ahol kényszerrel szerzik a növendékekéi (Bukarest, március 23.) A parlament költségvetési vitájában J ósika János báró a Magyar Párt nevében mondott felszólalásában szóvá tette, bogy milyen sok pénzt' pazarol az állam a kulturzóna felesleges állami iskoláinak az erőszakolására. Jósika János báró az alábbiakat mondja ezzel a kérdéssel kapcsolatban a Keleti Újság munkatársának: Nagy redukció — kis eredménnyel. —■ A pénzügyminiszter hónapokig törte azon a fejét', hogyan csökkeirtse az állami kiadásokat és hogy némileg egyensúlyba hozhassa az állami költségvetést. Óriási küzdelme volt a resszor(.miniszterekkel, többször lemondással fe nyegetődzött és mégis, a tavalyihoz képest csak nagyon csekély megtakarítást tudott el érni. Pedig a tisztviselői fizetéseket leszállította, a külföldi hitelezőktől közel 3 és félmii- liárd engedményt kapott. Mindezek dacára, mindössze másfólmiliiárddal tudta csak csökkenteni az államháztartás kiadásait. ~~ Pedig költségvetésben még nagyon sok felesleges tétel szerepei, füzek közül most csak egyet kivártok kiragadni, melyre már több iz ben feihivta a Magyar Párt a mindenkori kormányok figyelmét. Sokszor szóvá tettük már. hogy az állam számos olyan szinmagyar községben, melyekben kitűnő felekezeti iskolák működnek, tart fenn állami iskolákat, alig néhány növendékkel, ezeket is csak a névelemzés receptjével kenyszéritették oda. — Ezeket a teljesen felesleges állami iskolákat nemcsak, hogy a békeszerződésben kikötött tanszabadság megsértésével létesítették, de a mai súlyos időkben óriási terhet jelentenek úgy az államra nézve, mint a községekre. — Kezemben nagy adathalmaz van ezekről az iskolákról, amelyekkel az állam büdzséje mellett különösen megterhelik a községeket, hiszen az allami iskolák dologi kiadásait a községek fedezik. Es ezeknek a falvaknak lakosai fenntartják a felekezeti iskolákat. Fel tudok sorolni egész sereg ilyen iskolát, amelyeknek nincs növendékük, csak néhány gyereket kényszerítenek, hogy elmondhassák: tanítanak. Csak példaképpen, a helyzet illusztrálása végett, említem lel az ilyen falvak hosszú sorából a következőket: Csikmegyében Karttalván a 160 növendéket tanító felekezeti iskola mellett működik egy állami iskola, mindössze 5 növendékkel. Kaszonujfuuhan a római katholikus iskolába 165 gyermek van beiratkozva, az állam fenntart 20 nővén Ud varhelymegyében ugyanígy erőszakolják az állami iskolákat, anélkül, hogy célt elérnének. Szentegyliázasfatun 350 növendéke van a felekezeti iskolának, 26 magyar gyereket kényszeritettek állami iskolába. Székelypetöfalván az állami iskolának csjk 11 növendéke van, 44 jár a róm. kath. felekezeti iskolába. fvereszresmiaaon áz állami Iskolának mindössze 24 növendéke van, m:nd magyarok, tanulhatnának a ref_ iskolában, ahol jelenleg 65 gyerek van beiratkozva. jNagykedén a kellő férőhellyel rendelkező felekezeti iskolának 26 növendéke van, 37-et kényszeritettek át az államiba é3 ezek részére tartja fenn az állam feleslegesen ezt az Iskolát. Más megyékben is megtaláljuk az állami iskoláknak ezt a céltalan és nagy pénzbe kerülő erőszakolását. így: Szilagy-megyében, Szilágyballa községben az állami iskola mindössze 12 növendéket tanit, a református iskolának 170 növendéke van. Könnyen elhelyezhető lenne, még az a másik 12 is. Felekeszi községben 88 növendéket tanitó ref. iskola mellett teljesén feleslegesen működik egy 20 növendéket számláló állami iskola. szomokháza községben a felekezeti iskolának 20 növendéké van, befogadó képessege sokkal nagyobb, de 20 gyereket az állami iskolába kényszeritettek. rlunyadmegyében, Hosdät községben az állami iskolának mindössze 12 növendéke van. Mind magyarok, akik elhelyezhetők lennének a református felekezeti iskolában, ahoi jelenleg 31 gyerek tanul. Az ilyen állami iskoláknak a megszüntetésével a kormány nemcsak kisebbségi sérelmet orvosolna, de tetemes összeget takaríthatna meg az adófizetők keservesen összegyűjtött pénzéből s mentesítené a községeket attól, hogy két iskolát tartsanak fenn ott, ahol a lakosság népoktatási szükségletét a felekezeti iskolák teljes mértékben kielégítik. (Uy. L.) Ili n * vona i bv hí i más \ nalon és melyek közlekednek átszállással •„ s;rsdeáli Megírt átépítése miatt Î (Kolozsvár, március 22.) Megírtuk, hogy a Brassó és Predeal közötti alagút javítása miatt tízen a vonalon a vasutközlekedést egy félhónapra felfüggesztik, illetve kerülővel és átszállással fogják lebonyolítani. Most megjelent a vasú igazgatóság végleges utasítása errevonat- kozólag, amely a következő intézkedéseket teszi. , A javítási munkálatokat április 20. és má ins li-ikc között fogják végezni és ez idő alatt lesz a közlekedés felfüggesztve. A Paris—Bukaresti gyorsvonat, valamint a Rapid-vonat ez idő alatt a Piteşti—P. Olt—Orsóvá—Temesvár— Arad vonalon fog közlekedni a Bukarest-—Nagyváradi gyorsvonatok pedig Piteşti—P. Olt— Szcben és Kiskapus felé. Egyenes vonalon, de átszállással fog közlekedni az „Ardeal“- Rapid-vonat, a Bukarest— Biharpüspüki közötti gyorsvonat, valamint a személyvonatok, amelyeknek az utasait autóbuszok fogják szállítani ezen a szakaszon. A feladott poggyászokat teherautók viszik az utasok után és az egész átszállás költségeit a vasút igazgatósága fedezi. Az átszállás másfélóráig tart. melynek letelte után indul csak tovább a másik vonat. A jégyek ára semmivel sem lesz megdrágítva, sem az átszállásos, sem a kerülő útvonalokon, hanem rendes, egyenes vonal diját kell fizetni. Az áruszállításnál azonban bizonyos drágításokat léptetett életbe az igazgatóság olyan esetekben, amikor ezeket a Brassó—Predeali szakaszon keresztül kall vinni. Ebben az esetben az április 20. és május 14-ike közötti idősszak alatt minden 100 kilogramos áru után a rendes díjon felül még 3 lej pótdijat kell fizetni, amely alól semmiféle szállítmány nem mentesül. Rendőr- és csendőr-készenlét asszisztált Grozáék vajdahunyadi népgyiiiésénél A mozga'om egyik vezetőjét letartóztatták, a gyűlést feloszlatták déli részére — mind magyarok __ állami iskolát is. Csiksomlyón van római kath. elemi iskola 74 növendékkel. Az állam mégis fenntart egy állami iskolát, melynek mindössze 12 növendéke van, ezek mind magyarok és könnyen elhelyezhetők lennének a felekezeti iskolában. Macletalvăn a felekezeti iskolának mindössze 27 növendéke maradt. A túlzsúfolt állami iskolában 3ia növendék közül 319 magyar. Bal&nbányan 18 gyerek részére tart fenn az állam iskolát, mind magyarok, akik tanulhatnának a felekezeti isk< U ban, melynek jelenleg 42 növendéke van. Háromszéken ugyanilyen a helyzet, amit az alábbi példák iga zolnak: ImecsfiUvân a 36 növendékü róm. kath. iskola mellett működik az állami iskola 17 növendék részére. Kézdiszárazpatakon az állami iskolába csak 8 gyerek van beiratkozva, a róm. kath. elemi iskolának 85 növendéke van; bizonyára elférne még az a nyolc is. Nyújtód községben 109 növendéke van a róm. kath. iskolának, az aUami iskola mindössze 23 magyar gyerek részére működik. Száruzajtán csak 22 növendéke maradt a felekezeti iskolának, mely ez által nincs kihasználva, a többieket átkényszeritették az állami iskolába. (Déva, március 22.) A hunyadmegyei parasztszervezet, a Frontul Plugarilor-moz g al ma egyre szélesebb és nagyobb hullámokat vet. A mozgalom vezetői vasárnapra, március 19-őre Vajdaliunyadra hirdettek gyűlést. A falvakból a parasztságnak nagyon nehéz volt Hunyadra bejutnia, mert mindent elkövettek, hogy abban megakadályozzák. így is meglehetős, mintegy ezerfőnyi tömeg gyűlt össze, melynek a gyűlését a rendőrség megakadályozni igyekezett. A piacon, valahonnan előkeritett asztalra a rendőrök jelenlétében felállott Belea Miron dévai delegátus s beszédet mondott. Utána hárman beszéltek még, ekkor a rendőrök raj vonalba állottak, mert a rendőrfőnöktől parancsot kaptak arra, hogy amennyiben a tömeg nem akar szétoszlani, gumibotjaikat használják. Ff re azonban nem került sor, mert dr. Groza ■Péter volt miniszter, a mozgalom irányitója, aki távolról szemlélte a gyűlést s aki látta, hogy miről lehet szó, megjelent s a tömeg és a rendőrök elé állva, megkérdezte a rendőrség fejétől, hogy miért akarják beszüntetni a gyűlést, amikor arra minden törvényes kellék megvan. A rendőrfőnök azzal válaszolt, hogy a Strauss-féle vendéglőbe kértek engedélyt, amire Groza kiadta a jelszót, hogy a vendéglő kerthelyiségébe kell menni, ahol szabályszerűen a gyűlésre minden elő volt készítve. Ebben a pillanatban versenyfutás kezdődött a rendőrök és a néptömeg között, a nép azonban gyorsabb volt s kerítéseken és ajtókon keresztül behatolt a helyiségbe. Időközben azonban a rendőrség e,Iái lőtt a a bejáratot. Dr. Groza Péter már a rendőrkordont maga előtt találta, azonban azzal mit sem törődve a rendőrkordonon valósággal átgázolt s bent a kerthelyiségben lezajlott a második gyűlés. Guta Péter dévai föld- birtokos, aki a mozgalom egyik vezetője, hiába kísérelte meg a kordonon keresztüül jutni s amikor egy ilyen kísérlete közben egyensúlyát veszítette s két rendőrbe kapaszkodott, amiatt a rendőrök letartóztatták s heten több csendőrrel a rendőrségre kísérlek. Közben megjelent a csendőrfőhad.nagy, aki érintkezést keresett dr. Groz-a Péterrel, aki a rendért vállalata a felelősséget, amire a csendőrfőhadnagy felkérte a rendőrséget, hogy hagyja el a gyűlést, mivel a rendért ő felel. Félóra múlva azonban újabb csendőrségi megerősítés érkezett s ekkor a csendőrség vezetője kijelentette, hogy azonnal hagyják abba a gyűlést, mert ha nem, felsőbb utasítása van arra, hogy erőszakot alkalmazzon. Erre a gyűlést Groza javaslatára bezárták s zárt sorokban a város végén levő vásártéren gyülekeztek, ahol az esőben várták a rendőröktől és csendőröktől körülvéve azt a percet, amikor Guia Pétert szabadon bocsátották és megjelent a tömeg előtt. így a gyűlést, amelyet bejelentettek s ami ellen a hatóság semmiféle kifogást nem emelt, tehát törvényesen megtarthatták volna, végeredményben mégis feloszlatták s csak hajszálon múlt, 'hogy nagyobb összeütközés nem történt. M©ÍOES¥árf imíjzsto színházak műsora: COESO Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor iOlSOftS Előadások: 3, 6 és 9 órakor COY AL Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor Csütörtök Modern hozomány. Eggerih Mártha, a legnagyobb magyar filmsztár, Georg Ale- ’ xander, Leo Slezak, Hans Brausewetter, Trude Berliner Az udvari tanácsos Marquain regénye nyomán. Főszepbeu: Wiii Rogers. A vidám bandita. Cowboy dráma. Főszerepben: Warner Baxter, Conchita Montenegro Ma, csütörtöki)i Egy dal, egy csók, egy leány. — Operett viiágsláger- Gustav Fröhlich, Maria Eggert. Jön: Alpár Gitta uj viiágsláge- re : „A szivet« Királynője“