Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-22 / 67. szám

4 KUETlUjsKG XVI. ÉVF. 67. SZÁM. 1870-ben előbb állott a kisebbségi jogszolgáltatás, mint 1933-ban Tanulság egy ötven év előtti statisztikából — Komán tanács­elnök, román birák a Kúriánál, Naszódmegyének majdnem az egész tisztviselőkara román volt (Kolozsvár, március 21.) A parlamentben nemrégiben elhangzott a kijelentés, hogy a bu­dapesti Kúriánál tóbo ercleiyi roman bíró volt, mim amennyi most van a bukaresti legfelső bíróságnál. Ezúttal is magyar képviselő tette ezt a megjegyzést, ami nem először hangzott a parlamentben, magyar parlamenti tagok ré­széről- Az utolsó másfél évtized alatt a román közvéleménnyel igyekeztek elhitetni, hogy a magyar imperium alatt nem voltak román köz alkalmazottak Erdélyben s ennek az- eiliitetését két dologra alapítják. Az egyik: a regáti ro- máihjug s az itteni legfiatalabb generáció min­dent eiiusz, mert nem tudja, hogy volt. A ma: sík: nem lehet adatokat felhozni a múltból. Pe­dig lehet. Mi is felhozunk ilyen adatokat, pon­tos neveket, hosszú listákat arról, milyen volt már ötven esztendővel, tehát egy félszázaddal ezelőtt az akkori román kisebbség elhelyezke­dése az igazságszolgáltatásnál és az ezzel ősz íízefiiggő közszolgálati ágakban. Es aki szereti az igazságot, az tegyen összehasonlítást a mai állapottal. Azért Ötven esztendővel ezelőtti ál lapotra hivatkozunk, mert egyszerűen rává­gunk egy olyan régi esztendőre, amikor az eu­rópai közvéleményben nem szerepeit még a ki­sebbségi kérdés, pusztán a magyar Imperium belátásától függött, milyen mértékű elhelyez­kedést biztosit a kisebbségeknek. Es ma, ami­kor nagy nemzetközi problémának tudja a vi lúg ezt a kérdést, nemzetközi szerződések is szabályozzák, hol tartunk mi romániai kisebb­ségek attól az állapottól, amelyben a magyar­országi kisebbségek voltak? Álljanak itt az 1870. esztendőnek s a hetve­nes évek legelejének tiszti címtárából egy pon­tos kimutatás. Tudni kell, bogy abban az idő- ben^az igazságszolgáltatás szervei nem voltak kivéve a megyei szervezetből s az ígazjágszo!- gáltatás egy részét olyan megyei tisztviselők intézlek, akik csak később kaptak tisztán köz- igazgatási hatáskört. Románok a Kúriánál. A budapesti legfelső bíróságnál, a királyi Kuriú-nál mindig volt román bírói kar. Most a bukaresti legfelső bírósághoz nemcsak hogy magyar biró nem kerülhet, de erdélyi román is alig juthat be. Ebben a félszázad előtti időpont­ban a üudnpesti Kúriánál u következő románok működtek a étin téri adatok szerint: Tanácselnök: Pop Vazul, valóságos belső titkos tanácsos, vaskoron a rend lovagja. Rendes birák: Povovits Mare, aranyérdem- jel tulajdonosa, Gojdu Mano, Aduleanu Já nos. Számjelein biró: Puscariu János. Az első váltótörvényszék jegyzője: Gero- ruetii Titus A kúriai akkori szervezetben bizony ez nagv szám volt s a legmagasabb rang és hatáskör előttük nem volt elzárva. Az erdélyi ítélőtáblánál. Az erdélyi Ítélőtábla Marosvásárhelyen mű­ködött, kis létszámú bíróval. Románok voltak: ItélÖblrók: Tribus A., Moga Demeter, Pi­nos Péter, Popoviciu Servian. Fogalmazó: Graur I. lmok: Tabacariu Gy. Ma az óriási létszámmal működő tábláknál hol Találunk magyar táblabirót? Es ha maradt valahol egy fehér hollónak a régi időből, mi­lyen beosztásban? Kinevezni azonban, sehova sem neveznek ki, még mutatónak se. Naszódmegye román tisztikara. Es nézünk meg egy románlakta megyét, hogy hasonlítsuk össze erdélyi magyarlakta megye mai állapotával. Itt vain például Nn- szódmegye, akkori elnevezésén Naszód-vídéke megyei tisztikarának névsora. A névsor beszél és mindent megmagyaráz. Főkapitány: Soósmezel Bohatiélu Sándor, alkapí­tány: Flórjaim Forcius, tlsztb.-alkapitány: Leontinu JLucehí, iöjegyrir rs'icolaic Besanu, aljegyző: Nieoláíé Mátneiu, tisztt.-aljegyző: Masimu Poppu, Joáne Föpiu, levéltárnok: J'.le'Burduîîosu, iktató: Alexio Bobbu, fő­orvos: Dr. stetsnu Poppu, alorvos: Nieoláíé Téneréánu, mérnök: Jlüius Ciococéánu de Venetia de josu, erdő- felügyelő. G’vgvríe Pöpu, kebli pénztárnok: Nestöru Oania, ellenőr írnok: Teodoru Ioanescu, számvevő: Atanasie Ptierin. járási szoiRRUlrók: Florianu Mariánu, Torna Hin- tilá, Másimliianu Eudurleánu, Ioane Issipu, Niculaie Kusu, Far&monu t'alvánu, Urigore Sángeorzánu, Ste- fánu Puică, Clemenţii Loginu, Pântelemanu Bupsiai, Simevnu poppu, uimitrle Moldovánu. lórvőnyszéki tisztviselők: Elnök: Joachimu Mu- resiánu, ulnokoK (bírák): Másímíliánu Bicá, Vasele Buz- cluga, ioane Marginéána,, Aritonu Márcusiu. Danila mca, George Csat, kereste, helyet, ülnök: Iosefu Mlhá- lásiu, főügyész: loáne Florianu, alügyész: Floriánu Mi­kes, aljegyző: Gavrila Vekticu, árvaszéki aljegyzők: Deroteiu cimbuiea, lácobu Prádánu, iktató: Stefánu Néamtiu, iévoltarnok: Iaeob Pávéléa, írnok: lile Cincéá (tiszteletbeli niioKi Anutiu Mácárie Poppu, Antonu Vá- silichi, Gregoriu Verzáriu, Nlculáie Támásiu, tisztelet­beli irnckolt: Joáne Mihólósíu, Vásilé Ráglánu, börtön- l'elugyelö: Sidoru Kiutu. A kis Fogarasmegyében. bogaras sokkal kisebb létszámú volt, ebben a ke­vés létszámban románok voltak a következők: Alkapi­MINDEN VÁROSBAN és minden faluban tudják, hogy milyen kellemes és elő­nyös megszáilani Budapesten a Bristol Szállóban. Előzékeny kiszolgálás. Kitűnő ellátás. Kellemesen fütött szoba. Naponként és személyen­ként 12 P.-ért tány: Dragu3ianulu Codru, Germaniu I., főjegyző: Gre­moiu D_, aljegyző: Franou Theophil, szolgabirók: Popu Grrnanu, Katui 1., Pándria Efráim, Negrila Buáuru, Notezanu )., szoigabirói tisztv.: Koeriu Gy., Koeriu I., Poperaciu M , Gavrila Gy., Poparadu Dámázklnu, szám­vevő: Keoseanu M.. ellenőr: Negrea G., ülnök: Foga- rascami Gy., (fogarasi elönévvel). Stoica Ioviana (felső visti), Kiuscri Gráma, Penoiu M., főügyész: Alutanu Vasul, alügyész: Kadu S,, árvaszéki aljegyző: Florea I., negrea Gy., A durva kalauz és a siető utas afférjában az ügyész a vádlott felmentését kérte „Nem az utas van a CFR-érf, hanem a CFR az utasért“ (Kolozsvár, március 21.) Vendici loan nagyváradi állami tisztviselő 1931 áprilisában Nagyváradról Csúcsára utazott, ahonnan autó­busszal akarta folytatni útját, egy közeli faluba. Csúcsán a tisztviselő íe akart szállni a vonatról, azonban a kalauz egyszerre elébe toppant s kö­vetelte, hogy a kupébán eltört ablak árát fi­zesse meg. Vendici loan kijelentette, hogy ő nem nyúlt az ablakhoz, tehát nem hajlandó fi­zetni sem. — Mikor Váradon átvettem a kocsit — mondotta erre a kalauz — semmi baja sem volt az ablaknak. A kupéban csak ön tartózko­dott, tehát más nőni okolhatta a kárt. — Hagyjon békét nekem — türelmetlenke­dett az utas —, sietek, lekésem az autóbuszt, fin nem törtem el az ablakot, semmi közöm hozzá. A kalauz erre felszólította, hogy kövesse a forgalmi irodába, hógy vegyenek fel jegyző­könyvet az esetről. A tisztviselő hajlandónak mutatkozott erre. de azt mondotta, hogy előbb megnézi, hogy az autóbusz várakozik-e annyi TAVASZI MODELLJEINK, legváltozatosabb kivitelben megérkeztek. KŐI CIPÓK már 475 leitől. EHIKA CLUJ, PIAŢA UNIRII 13. *6 Kolozsvári moz^é színházak műsoras CORSO Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor EDISON Előadások: 3, 6 és 9 órakor ROYAL Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor Szerda Élve hozzátok őket haza! Idegfelkorbácsoló képek a dsühgel életéből. Filmen eddig soha nem látott felvé­telek. Világszenzáció. Operabál Főszepben: Ivan Petrovich Liane Raid. Tánc az örvény felett Főszerepben: Joan Crawford Ma, szerdán Egy dal, egy esők, egy le­ány. — Operett vi ágsláger. Gustav Fröhlich, Marta Eggert. Jön: Alpár Gitta uj világslasre- re : „A szivak királynője“ ideig, hogy ráérhessen a jegyzőkönyvfelvételre. El is indult az autóbusz-megálló felé. A kalauz követte s mikor kiértek az állomás épületéből, egyszerre karonragadta Vendici loant és rángatni kezdte a forgalmi iroda felé. Az inzultus felháborította a tisztviselőt b erélyesen ellökte magától a kalanzt. A kalauz feljelentést tett a tisztviselő ellen s hatósági közeg megsértéséért kérte meg­büntetését. A törvényszék III. szekciója tárgyalta az esetet. Kihallgatták a feleket, akik egyöntetűen adták elő a történetet. — En felelős vagyok a vonat-berendezéséért — mondotta a kalauz, — s ezért kellett minden eszközt igénybe vennem arra, hogy az utast kényszeritsem a jegyzőkönyv felvételre. Ha nem tudom bebizonyítani, ki törte be az abla­kot, én kell megfizessem. Ciugudeanu ügyész nagyon logikusan nem az utast, hanem a kalauzt hibáztatta az af­férért: —- Mindenekelőtt meg kell állapitanom, hogv csak rendőri és csendőri közegeknek van joguk abhoz, hogy bárkit is felszólíthas­sanak arra, hogy kövesse őket. Ez a joga nincs meg a kalauznak. El lehet ugyan várni a polgároktól azt, hogy eleget te­gyenek egy hasonló felszólításnak is, de nem kötelesek rá. délén esetben indokolt volt az utas visszautasító magatartása, hiszen sietnie kel­lett, ha nem akarta lekésni az autóbuszt. Hi­báztatnom kell a kalauzt, hogy az utas után futott s karjánál megragadva erőszakkal pró­báiba magával cipelni. Hiszen tudnia kell neki is, hogy nem az utas van a CFR-ért, hanem a CFR az utasért s a kalauznak udvariasan kell viselkednie min­denkivel szemben, különösen az utasokkal, akik elsősorban járulnak hozzá a CFR fenntartá­sához. Az ügyész ezután kérte a vádlott fel­mentését, amihez természetesen a védő is csatlakozott... A törvényszék azonban ennek ellenére kétszáz lej pénzbüntetésre ítélte Vendici Joant. Az ítéletet a tisztviselő megfellebbezte a táblához.

Next

/
Thumbnails
Contents