Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-21 / 66. szám

BUDAPEST V. 933. március 21. * Ä.©dö KÉimUlSKú Előfizetés belföldön: «fc? int 888, féléire 400, negyedévre 200, egy hóra 70 I* Egyes szám ára 3 lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőségi és kiadéhivatali telefon: 509. XVI. ÉVFOLYAM 66. SZÁM. Előfizetés Magyarországon: Egy évre 60 pengő, félévre 26 peng®, negyedévre 18.91 Ki Egyes szám ára 20 fillér. A Budapesten tető alá hozott román-magyar egyezmény legfőbb pontja, bogy a két ország 1:1 arányban fogad el árat egymástól Tilea nagy elismeréssel szólott Crömbös háboruellenes nyilatkozatáról és megígérte intervencióját a magyar postamesterek ügyében „JL© kell bmikiízsii, aki habárat akar!66 — moadoíta ^ömbés yasárnap! beszédében ftz elszigetelt Franciaország r<5mai konferencián elhatározott leszere- lesi tervezet végrehajtása bizonyára nem fog oly simán végbemenni, mint ahogyan az érde­keit nagyhatalmak tervbevették. Franciaország még bele fog szólani a dolgokba, de akárhogy is kavarogjanak a külpolitikai események, az olasz-angol barátság megszilárdulása és e két államnak összefogása nem múlhat el nyomtala­nul a következő hónapok történései között. Európa sorsát három-négy hatalom intézi és ezek között vannak az olaszok és az angolok- Erőre talán nagyobb az angol világbirodalom, de ne felejtsük el, hogy Mussolini egy olyan európai blokk élén áll, amelybe már egy sereg állam tartozik és ha mindjárt lazán is, de e blokk Angliát is maga mellett tudja, úgy a ró­mai békeszándékok teljes élességgel hasítanak maguknak utat a világba. Mussolini és MacDonald elhatározásai ugyan­is letagadhatatlanul a békének és a konszoli­dációnak a jegyében zajlottak le. Már önmagá­ban véve is nagyjelentőségű az az elhatározás, hogy öt évig szünetelni késztetik az esztelen fegyverkezést. Azt az elképzelést pedig, hogy állandó szervvé képezzék ki négy nagyhata­lomnak, Angliának, Franciaországnak, Olasz­országnak és .Németországnak együttműködé­sét, úgy politikai, mint gazdasági kérdésekben — ismerve a Népszövetség tárgyalásainak ne­hézségeit, másrészt föltételezve annak előnyeit, hogy e négy állam közvetlen tárgyalásai meny­nyire simává tesznek minden diplomáciai érint kezést, — gyakorlatiasság szempontjából — üdvözölni lehet. MacDonald szerdán fog nyilat­kozni Londonban a római tárgyalásokról, a megállapodás részletei még nem ismeretesek. Van tehát közös munkaterület Európában egy szocialista és egy fasiszta miniszterelnök számára is, csak jóakarat keli hozzá, de ez a jóakarat például jp ranciaország részéről telje­sen hiányzik. Franciaországban igen nagy el­keseredéssel nézik, hogy Olaszország és Anglia egymás között is tudnak egyességet létrehozni és még jobban elképpednek, ha rövidesen meg­történik, hogy az angolok és olaszok .Németor­szággal is meg lógnak egyezni. Lesújtó gondo­lat ez Franciaország számára, lesújtó s félelme­tes: három vezető európai hatalom ő ellene for­dul és puszta együttműködésével arra kénysze­ríti, hogy meghajoljon Ítéletük előtt, Mert azzal tisztában kell lenni, hogy Fran­ciaország keresztülvihette akaratát mind­addig, amig Angliával állott szemben, vagy Olaszországgal, vagy Németország­gal, külön-külön tárgyalva mindenikkel, kü- lön-küiön problémák fölvetésével, de vajmi ne­héz érvényesiteni szempontjait akkor, amikor ez a három állam együttes és szilárd politikai koncepció alapján áll. Franciaország nem elég erős ahhoz, hogy tartósan dacolhasson Európa másik három nagyhatalmának a véleményével és nincs módjában hirtelenben uj szövetsége­sek után nézni. Fölmerült ugyan a mumus, hogy í'ranciaország katonai konvenciót köt Oroszországgal és igy tartja sakkban a római konferencia résztvevőit, de ez egy vakmerő, sőt ostoba terv is volna, mert mi jóra vezet­hetne az a szövetség, amelyet Európa egyik legnacionalistábh állama kötne Európa egyet­len kommunista és kommunizmusa miatt tel­jesen elszigetelt államával. E frigyet nem kell hát komolyan venni és maguk a franciák is in­díttatva érzik magukat arra, hogy energikusan megcáfolják. MacDonald már elutazott Rómából és Pa­rison keresztül megy haza. Párisban kiszáll egy fél napra, hogy Daladiernek beszámoljon. Ha jelentőségben nagy volt a római diplomáciai találkozás, úgy jelentőségében nem kisebb a párisi találkozás sem, amikor a tiszteletreméltó célokra vállalkozó angol premier, zsebében az olasz segítséggel fog argumentálni a hajthatat­lan franciák előtt. (Budapest, március 20.) Nicki Alfréd meg­hatalmazott miniszter visszaérkezett Rómából, hogy résztvegyen a román-magyar kereskedelmi szerződés tárgyalásának zé”p ülésén. Politikai körökben úgy tudják, hogy a kereskedelmi egyezméiny minden tekintetben ki fogja elégí­teni mindkét fél érdekeit. Eddig az volt a helyzet, hogy Románia Magyarországba évente pontosan hatszor annyit szállított, mint ameny- nyit Magyarország Romániába. A magyar kor­mány törekvése volt, hogy ezt a lehetetlen hely­zetet megváltoztassa. A megegyezés most már létre is jött, a két ország 1:1 arányban foa szál­lítani egymásnak. Budapesti tudósítónk a tárgyalásokkal kap­csolatosan felkereste Tilea alminisztert lakásán, aki azonban kitért a nyilatkozat elől azzal, hogy mindaddig, amig az egyezmény anyagát nyilvá­nosságra nem hozzák, mindkét felet titoktartás kötelezi. A beszélgetés során Tilea alminiszter nyilatkozott Gömbös Gyulának vasárnap tar­tott sajtónyilatkozatáról. _ — Elragadó államférfim munka ez, — metn- dotta — nemcsak Romániában, lia&iem az egész világon visszhangja lesz. Örömmel kell elkönyvelnünk ezt a nyílt és rokonszenves nyilatkozatot. Tudósítónk megkérdezte Tileát, hogy mi a véleménye az összes kisebbségi postamesterek elbocsátásról, mire Tilea a következőket mon­dotta: — Amikor e hirt hallottam, azonnal fel szó­lítottam telefonon Vaida miniszterelnököt, aki kijelentette, hogy semmit sem tud a dologról. (Róma, március 20.) MacDonald és Sir John Simon megtárgyalták az általános euró­pai politikai és gazdasági helyzetet. Mussolini a maga részéről elfogadta az angol leszerelő javaslatnak nagyrészét MaeDonald_ pedig hoz- zásimitotta elképzeléséi, a Mussoliniéhoz a ha­talmaknak békére irányuló együttműködése tekintetében. Ez a tervezet a Keilogg-egyez- ményeken és az európai államok azon nyilat­kozatán épült fel, amelyben kimondották, hogy konfliktusok esetén sem fordulnak az erőszak fegyveréhez. A tervezet legfontosabb része, hogy négyhatalmi szervet létesítenek, amely Azután, a posta vezérigazgatójához fordultam. A vezérigazgató hétfőre ígérte meg, hogy nyi­latkozni fog. , , _ ,, Gömbös Gyula miniszterelnök MacDonald- nak Magyarországnak szánt üzenetével kapcso­latosan nyilatkozott a sajtó előtt. E nyilatkozat­nak politikai körökben reindkivüli fontosságot tulajdonítanak. Gömbös miniszterelnök kijelen­tette többek között: — Magyarország politikája továbbra is a konszolidáció és munka marad befelé, szoros és józan együttműködés a szomszédos államokkal. Csodálkoznom kell, hogy a külföldi sajtó kalan­dos híreket közöl Magyarországgal kapcsola­tosan. Aki háborút akar, az vagy nem tudja, hogy mi a háború, vagy annyira lelki- ismeretlen, hogy le kell bunkózni. Min­denféle kaland gondolata távol áll Ma­gyarországtól, mi békét és nem kalan­dot akarunk. A magyar nemzet békeszerető volt és békesze­rető marad. Gömbös miniszterelnök nyilatkozatával a parlament külügyi bizottsága is részletesen foglalkozott. A vita során felszólaltak az ellen­zék vezérei, Rassay, Pallavicini, sőt Payer Ká­roly is, gratuláltak a miniszterelnöknek és tel­jes mértékűéin aláírták békeszerető kijelentéseit. A külügyi bizottságban örömét fejezte ki Berze- viczy Albert is. áld minden tekintetben üelyesli Gömbös Gyula külpolitikájának irányelveit. együttműködésével biztosítaná, hogy a különböző okokból állandóan zavart csináló államok nyugtalansága ne borít­son fel minden békés szövetséget. A francia sajtó élénken foglalkozik a terv­vel és általában aggályosán nézi a megállapo­dást, mert Mussolini terve nagyon nehezen lesz összeegyeztethető Franciaországnak a kisantanttal és Lengyelországgal kötött szövetségi megállapodásaival. További nehézségnek tűnik fel az is, hogy a terv nyilván német-francia megegyezési is fel­tételez, ami a mai viszonyok között alig való­----------------------------------------- "■■MSOOSCfrw""—" —----------------------------------------­Mussolini és MacDonald megegyezésének legfőbb akadálya« hegy a franciákkal való együtt­működésre épít M kisanlani nincs megelégeslva a tervezetei

Next

/
Thumbnails
Contents