Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-16 / 62. szám
4 KeietiUjsxg XVI ÉVF. 62. SZÁM. vényét kellene módosítani. Feltéve, hogy így áll a dolog — pedig nem így áll —, de miért nem tették meg már eddig, ha maga a miniszter sem vonja kétségbe ezeknek a vasutasoknak a nyugdíjjogosultságát!? De fizetni tartozik a vasút. — Az esküt nem tett tisztviselőről szóló törvény nemcsak az Országos Nyugdíjpénztárt, hanem a vasúti nyugdijpénztárt is kell hogy kötelezze. A létszámcsökkentés címén elcsapott vasutasok sorsáról _ Mirto miniszter a hozzáintézett második átiratában azt állítja, hogy ilyen cimen csak azokat bocsátották el, akiknek nem volt ötévi szolgálatuk. Ez nem áll, mert 15 és 20 éves szolgálati idővel rendelkező vasutasokat is elzavartak munkahelyükről. Csodálkozik azon, hogy a CFR félrevezeti információival a minisztert, mert hiszen amikor a Magyar Párt képviselői 1930. évben ugyanezt a panaszt előadták, akkor Gafencu közlekedésügyi alminiszter, a CFR információja alapján kötelezőleg kijelentette, hogy ezekről a vasutasokról végrehajtási utasításban fognak gondoskodni. Hangsúlyozta Gafencu, hogy a kormány ezt a kötelezettségét a nyilvánosság előtt vállalja. A vasúti népjóléti pénztárról szóló végrehajtási utasitás régen elkészült, de e kötelezettségek beváltásának nyoma sincsen benne. Kimerítő részletességgel tárgyalja a nyelvvizsgák kérdését, amely a magyar kisebbségi társadalomnak legsajgóbb sebe. Elismeri, hogy a vasutasnak ismernie kell a szolgálati nyelvet, de hiszen nincsen arról szó, hogy a nyelv nemtudása miatt elbocsátott embereket visszafogadják, hanem az eltöltött szolgálatnak és a befizetett nyugdijjáruléknak megfelelő nyugdijat követelünk a számukra. Nyelvnemtudás miatt különben is legnagyobb részt olyan embereket dobtak ki az állásukból (lakatosok, fűtők, munkások stb.), akiknek szolgálati körükben nem volt szükség arra a nyelvtudásra, amit tőlük megköveteltek. Leszavazták a szenátust. — A nyelvvizsga hovatovább eszközzé vált abból a célból, hogy CFR kibújjon a kötelezettségei alól! A nyelvvizsga a költségmegtakarítás guilotinja lett! Tipikus példát beszél el arról, hogy beteg vasutasokat miként távolítottak nyelvvizsga címén nyugdíjazás helyett 20 évi szolgálat után is. Nem csoda, ha ezek a szerencsétlen emberek azt hangoztatják, hogy befizettették velük« nyugdijjárulékokat és azután egyszerűen kifosztották őket! Felolvassa Gafeneunak 1930 április 12-én tett nyilatkozatát, amelyben a Maniu-kormánv kötelezte magát, hogy a nyelv nemtudása miatt elbocsátottak ügyét is rendezi. Elvártuk volna, hogy a jelen törvényjavaslat gondoskodjék róluk, ezzel szemben az a kínos meglepetés ért bennünket, hogy a képviselőház közlekedésügyi bizottsága még azt, az egy szakaszt is törölte, amit Gyárfás Elemér szenátor indítványára a szenátus megszavazott, hogy legalább ezentúl nem lehet senkit nyugdíjigénye nélkül elbocsátani. Hogy lehet az, hogy a közlekedésügyi miniszter, aki a szenátusban hozzájárult Gyárfás Elemér javaslatához, most önmagát dezavuálta? A miniszter a hivatalában is kijelentette, hogy a nyelvtudás kérdése körül történt vasutas-elbocsátást jogosnak tartja, de a nyugdijmegtagadás jogtalan! Miért nem vonja le a miniszter ennek az álláspontnak konzekvenciáját? Kisebbségi nem kaphat munkát? Ezután kifogásolja, hogy a törvényjavaslat mindenkire, aki a vasúthoz be akar lépni, kötelezővé teszi, hogy jól tudjon románul. Nem félti ettől az uj kisebbségi generációt, amely román érettségi bizonyítvánnyal meg fog ennek a feltételnek felelni, de viszont ezzel a középiskolát nem végzett magyar kisemberek, munkások élői elzárják a CFR műhelyeit és munkaalkalmait. Minthogy a törvényjavaslat úgyis külön kategóriát Aliit fel azok számára, akik középiskolai tanulmány nélkül is felvehetők, ezekre tehát ne tegyék kötelezővé, hogy jól tudjanak románul. Tiltakozik ama szakasz ellen, amely szerint a községi prímámat kell igazolnia, hogy a vasútnál alkalmazásra jelentkező egyén nem tagja nemzetellenes természetű szervezetnek. Lehetetlenség a túltengő hazafias érdemek után kapkodó vidéki közigazgatási exponensek kezébe tenni le az emberek egzisztenciáját. Hiszen igy valamelyik kisebbségi pánt kötelékébe tartozó emberről is megállapítják, hogy nemzet- ellenes! Minden falusig községi bíró egy-egy sziguraneafőnöknek fogja érezni magát. Hajsza a kisebbségi tisztviselők ellen. Ezután felpanaszolja Hegedűs, hogy különösen a nyugati határszélről számos magyar vasutast messze állomásokra helyeztek el alaptalan irredenta vádaskodások miatt. Kéri ezeknek az áthelyezéseknek sürgős revízióját. Rámutat arra, hogy a nyugdíjazások ma is csak nagy huza-vonával történnek, hogy a temetkezési segélyeket nem fizetik ki és a nyugdíjba készülő vasutasokat^ az orvosi vizsgálaton szimulánsoknak tartják és dolgozni kényszerítik. Beszéde végén Hegedűs felhívással fordul a román sajtóhoz és közvéleményhez. Reámutat arra a hajszára, amit legutóbb a magyar vasutasok és postások ellen indítottak^ a sajtóban és a parlament szószékéről. A kisebbségi tisztviselők a hivatalban meg sem mernek mukkani anyanyelvükön. Szembeszáll Capel- neanu szenátor kisebbségellenes támadásával. Kérdezi, hol van az állam veszedelme abban, amit Capei neanu állított, hogy a kolozsvári inspektoré tus számvevőségénél nagyobbszámu magvar vasutas dolgozik? — Nem mi vagyunk az okai annak, ha a magasabb ambíciójú román ifjúság nem keresi ezeket a szürke hivatalnoki munkákat. Kisebbségi vasutasok előléptetése nagy ritkaság. Felsőbb hatóságaik mep vannak velük elégedve és a román társadalommal békésen élnek. Ezek az igaztalan támadások tehát nem szolgálják az ország érdekeit. . . , __ , —- Kérem önöket — fejezi be Hegeüus képviselő nagyhatású beszédét —. hagyják őket békében dolgozni, hadd keressék meg szegényes kenyerüket és nézzék el végre egyetlen vétküket, azt, hogy kisebbségiek! Wirto miniszter elrendelte a kidobott vasutasok igényeinek összeírását A kamara nagy figyelemmel hallgatta '-égig Hegedűs beszédét. Hegedűst az ügyet minden irányban megvilágító közbeszólásokkal báró Jósika János. Wilier és Abrudbányai képviselők támogatták, úgyhogy Mirto miniszter nem tudott kitérni a Magyar Párt erőteljes álláspontjának honorálása elől és még az ülés folyamán megbízta Radu képviselőt, a javaslat előadóját, hogy azonnal lépjen érintkezésbe a Casa Munciivai és pontos információt szerezzen arról, hogy milyen összegbe kerülne a hivatalos nyelvvizsgán elbuktatott és ezért elbocsátott kisebbségi vasutasok nyugdíj-ügyének rendezése és a nyugdijak kifizetése. Á Magyar Párt akcióját erélyesen támogatták a lupisták és a szocialisták, akik felháborodva állapították meg annak a helyzetnek az igazságtalanságát, hogy kötelességüket becsületesen teljesítő, 15—2« éves szolgálattal rendelkező vasutasokat csak azért fosztották meg egzisztenciájuktól, mert nem tudták olyan mérvben elsajátítani az államnyelvet, ahogy azt a vizsgáztató bizottságok szeszélye megkövetelte. Amikor Hegedűs többek között felemlítette beszédében, hogy ő nyolc évvel ezelőtt tanult meg románul, Zclea Codrcanu, a hírhedt antiszemita vezér is tüntetőién megtapsolta. MnloKsvüri moz&ű szinházcik műsorát CORSO Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor EDISON Előadások: 3, 6 és 9 órakor ROYAL Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor Csütörtök Élve hoszátok ötét haza! Ifleríelkorbáeso'.ó kép°k a dsungel életéből. Filmen eddig soha nem látott felvételek. Világszenzáció. Tarzan a leopárdok között. Főszereplők: Natalie Kingston, Frank Melin. Hadifogoly (Szerelmes ellenség) Piere Benoit regénye. — Fősz.: Warner Baxter. Í1 Ma, csütörtökön M!t szól majd a férjem ? Fősz.: Renata Miller. Georg Alexander, Ida Wdst, Otio Walburg. Ufa opereksláger. Nézze meg a világ legszenzációsabb film- remekét, az év legnagyobb filmsikerét! Élve hozzátok őket haza! Az ünnepélyes bemutatót ma tartja meg a CORSO fJSOZGÓ Jegyéről gondoskodjon idejében! Bajorok * Vájjon, mi igaz azokból a készülő bajor puccsokból, amelyeket a nemzeti szocialista kor mány emberei idejekorán lefüleltek? Kétségtelen, hogy a bajor tagállam Hitlerrel szemben állandóan turezervált állásfoglalást mutatott ea ez kissé paradoxonszerii: hiszen a világháború összeomlása óta éppen a bajorok voltak azok, akik legkonzervativabbaln gondolkoztak, a Spartacus-mozgalmat valójában Bajorországban verték le, még pedig a legkegyetlenebbül. Bajorországból indultak ki. kezdve a Kapp- pucslól, mindazok a puecskisérletek, amelyek a weimari alkotmányt meg akarták dönteni. Bajorországból indult ki magának Hitlernek is a mozgalma, Bajorország volt az, amelyhek köz véleménye kegyetlen sajtóharcot indított Berlin eben, „Németország Sodpraája“ ellen és .zennégy éven keresztül hangoztatta, hogy ezt a várost el kell pusztítani a föld színéről. Mégis, amikor Németországban sikerült a horogkeresztes mozgalomlnak a nemzeti igé- ,nyakét olyannyira maradók nélkül keresztülvinni, mint egyetlen egy más nemzeti alászi- nózcsü pártnak sem, — München frőntot csinált az uj mozgalomnak. Nem gondolunk azokra a még eléggé nem tisztázott monarchista tervekre, az Areo-iéle merénylettervre, összeesküvésekre stb., ellenben kétségtelel!, hogy l)cl-Németország és Eszak-Németország között nagy ellentétek vannak. Ezek az ellentétek mindig meg voltak, a két neplélek különbözőségéből eredtek, miért kell föltételezni tehát, hogy ez a karakterbeli, sőt nevelésbeli ellentét porosz és bajor között máról-holjaapra megváltozzék; Az ellentétek egyik forrása, hogy Dél- Németország túlnyomóan katholikus és igy a centrum es bajor néppárt kezdettől fogva talajba fogódzó, irányiadé hazai és állampártok voltak. Ha ezek restaurálásról, egy jobboldali kurzus elkövetkezéséről ábrándoztak, mindig belefoglalták magukat és úgy vélték, hogy a sokesztendős harcoknak ők szedik le a gyümölcseit- Most azonban hekövetkezett Németország ban a ki agy kurzusváltozás, a centrumot és a bajor néppártot pedig félreteszik. Bajorország mindig azt szerette volna, hogy egyenértékű illám legyen a porosz állammal és amikor Berki! ellen hadakozott, nemcsak azért tette, mert Berlint „bűnös“ városnak tartotta, de Berlin a köztársasági rezsim alatt, amikor mifidén udvartartás, amely egy városnak főváros jelleget adhatott, megszűnt, automatikusan az egész birodalom fővárosa lett ér- München elvesztve a régi fényét, vidéki várossá zsugorodott össze Most az.U’ín Hitler loráhhfeHeszti a köztársasági rezsim egységesítő törekvését, egyszer s mindenkorra le akar számolni “minden tagállammal- mindéin na.rtikrlárizmussnl. a bajor tradíciók érvényesülése helyett megcsillogtatja az egységes német birodalom káprázatát. amely mögül a jövőben a különálló bajor színek nem fognak előtükröződni. Badenen, Würfenbergpn keresztül Müfn- chentől egész Karlsruheig húzódott a nnrtikn- larizmus frontja és most Von Hpr> tábornok e frontot pár nap alatt fel is göngyölte. A frojnt föl göngyöl ése danára is a katholikus é.s protestáns pártok olleptéfp továbbra is fennáll és még huzamosabb idV“ vesz igénvbe amíg Hitler nem csupán az élet fényeiben, de a lelkekben is keresztül viszi a szilárd és hosszú időre szánt egységnek a. gondolatát. Gépbeűlktálás, levelezés, fordítás bármely nyelven Dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj- Kolozsvár, Sir, Mem mandula (Unió u.) 24. 1
