Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-15 / 61. szám

€ KELETi'UjSm XVI. ÉVF. 61. SZÁM. A német „nemzeti forradalom“ mérlege Hitler rádióbeszédében kijelentette, hogy a német nemzeti forradalom első szakasza be­fejezést nyert. Ha talán túlzás is van egyik Hitlerrel rokonszenvező angol lay kijelentésé­ben, hogy Hitler öt nap alatt többet ért el, a német egység megteremtése körül, mint Bis­marck negyven év alatt, — nem kétséges, hogy a nemzeti szocialisták rendkívüli ügyességgel szüntették meg a német pariikularizmusnak ki­rívó jelenségen és bámulatosan rövid idő alatt keresztül vitték azt, amit akartak: a hatalom­nak teljessé tételét az államélet minden ágá­ban és a szellemi élet minden területén. A tá­volról nézők nem hitték volna, hogy mindez lehetséges polgárháború nélkül is. Egykalap alá foglalva a szocialistákat és kommunistákat, a marxizmusnak jóformán annyi hive volt Németországban, mint magának a nemzeti szo­cialista pártnak. A kommunisták tizennégy év alatt befészkelték magukat az önkormány­zati élet minden zugába, Tizennégy év alatt a szellemi élet terén még a polgári iroda­lom is, a polgári társadalom is a balodali esz­mékkel kacérkodott. Tizennégy év alatt a kom­munistáknak alkalmuk volt felkészülni a nagy leszámolásra, amely figyelembe véve a nép mindinkább növekvő elégedetlenkedését, a Hit- ler-párt növekvő hatalmát, elkerülhetetlen volt. A kommunisták kötötték is az ebet a karóhoz, hogy őket nem lehet máról-holnapra ellenállás nélkül hallgatásra és megnémulásra bírni. Es ime, pont az ellenkezője történt. A felfegyver­kezett és ellenállásra kész kommunisták vér nélkül engedték át a Hatalmat és most már nem tudjuk, hogy min csodálkozzunk jobban, a kommunisták gyászos tehetetlenségén, vagy a nemzeti szocialisták diplomáciai ügyességén, akik egy gombnyomásra cselekedtek az egész országban és hajszál-pontosan tudták, hol és miként kell at ürgét kiönteni a lyukából. Mert bizonyos, hogyha megfordítva lett volna, ha a horogkereszt helyett a sarló és ka­lapács jegyében alakult volna ki az uj német korszak, a nemzeti szocialisták nem adták vol­na meg oly könnyen magukat és harcoltak vol­na eszméikért „az utolsó lehelletig. Ebben bizo­nyára az eszméknek is meg lett volna a ma­guk lendilő ereje és nemcsak a harci készségen múltak volna a dolgok. Bizonyos az is, hogy ha most a nemzeti szocializmus túl mohón is akarja kiélvezni a hatalmat és itt ott kilengé­sek, igazságtalanságok kisérik az uj rezsim 'megszilárdulását, a nemzeti szocialisták nyu­godtan tehetik Tel a kérdést: vájjon a kommu­nisták kesztyűs kézzel csinálták volna meg for­radalmukat? Ügy bántak volna ellenfeleikkel, mint ahogyan a lordok adják egymás tudomá­sára, hogy nem rokonszenveznek egymással? Nem hullottak volna-e a fejek a fürészkosárba és nem teltek volna-e meg a németországi cséka börtönei? Az orosz kommunista forradalom megtanította a világot, hogy mi az igazi erő­szak, megtanította a megtorlás minden bor­zalmasságára, megtanította, hogy mi az az el­nyomatás, a jogfosztottság és annak a példát­lan nagy erőszaknak, amelyet a kommunizmus kiskátéja az egész világon hirdet és annak a példátlan nagy terrornak, amelyet a szovjet­rendszer minden intézkedésénél még ma is, szankcionál, a német nemzeti forradalom ereje, szívóssága, könyörtelensége, természetes tünet és még az egyes kilengések is érthetők és ment­hetők, Hitler a német nemzeti forradalom első szakaszát abban a hitben zárja le, hogy most már termékeny munka következik, vasfegye­lem és vasigazságosság viszi előre a harmadik birodalom ügyét és hogy a kilengések egyszer s mindenkorra megszűnnek, mert az államnak meg lesz a maga kikényszerítő ereje befelé is, saját roh a m csap a taina k túlbuzgóságával és győzelmi mámorával szemben is. Hinnünk kell, hogy ez igy lesz. A német nemzeti forradalom első szakasza oly kevés véráldozattal ment végbe, a döntőharc oly simán zajlott le. hogy ami most már ezek után következik, nem a megtorlás szakasza, hanem a továbbépítés sza­kasza lesz. A szenvedélyek természetes lenig- gadtságával mind közelebb jön az idő, hogy az alkotmányosságnak és az emberi jog érvénye­sülésének összes ismérvéi mindinkább és im­már tartósan felismer Kötők legyenek az.uj Né­metországban is. Az 1932-ből elmaradt nyugdijakat készpénzben fizetik ki Madgearu törvénye csak a régebbi időkből származó nyugdíjhátralékokat rendezi bonokkal (Kolozsvár, március 14.) A február havi nyugdijak egyrészót március elején fizették ki. Ezzel kapcsolatosan a nyugdíjasok körében az a hir terjedt el, hogy a pénzügyi kormányzat folyó évben is egyhavi nyugdijat meg akar spórolni, március hónapban nem lesznek kifi­zetések. A Keieii IJjsag munkatársa illetékes helyen érdeklődött, hogy mennyiben felelnek meg ezek a hírek a valóságnak. A leghatáro­zottabban kijelentették azonban, hogy a nyugdíjasok és a tisztviselők március hónapban is pontosan meg fogják kapni az illetményeiket. A késedelmes kifizetéseknek csak technikai akadályai voltak, amihez hozzájárult az is, hogy a február hónap csak 28 napból állott és igy terjedtek át a kifizetések március hónapra. A kolozsvári pénzügyigazgatóság egyik ve­zető tisztviselője most érkezett haza Bukarest­ből és ott arról értesült, hogy Madgearu pénzügyminiszter az 1932. évből visszamaradt, illetve a ki nem fi­zetett nyugdijakat is rövid időn belül, de még ennek az évnek a folyamán készpénzben fogja kiutaltatni. Az igaz, hogy törvényjavaslat fekszik a törvényhozó házak asztalán, melynek intézke­dései szerint az 1932. év előtti nyugdijakat bo­nokkal fogja kiegyenlíteni. Ezekkel a bonok­kal nemcsak adót lehet fizetni, hanem közfor­galomba hozhatók és nemcsak a nyugdí jas adó­hátralékába, hanem bárkinek az adótartozá­sába elszámolható. Az egész bonrendszernek csak egyetlen hibája van, hogy a kincstár száz lejen aluli fizetési jegyeket nem bocsát ki, tehát a kisebb nyugdíjasok a száz lejnél kisebb nyugdijakat el fogják veszíteni, mert azt készpénzben nem fizetik ki. Különben a nyugdíjasok könyvecskéinek a számfejtése megkezdődött. Húszadika táján, amint értesülünk, megkezdődik a március havi nyugdijak kifizetése is. Az 1932. évből szánv mazó nyugdijakat Madgearu pénzügyminisz­ter a nyomorgó nyugdijasság számára a hús­véti ünnepek meglepetéséül szánta.-------------------------------------——■ ' Harmincöt lázadó parasztot agyonlőttek Szovletoroszországban Terjed a forradalmi mozgalom — Moszkvai Jelen. lések erősifik ms,g a tömeges kivégzés hir ét (Paris, március 14.) A Párishan élő orosz emigránsok lapja, a „Vozrojdenie“ feltűnő cik­ket közöl az oroszországi állapotokról, neveze­tesen arról a forradalmi mozgalomról, amely nemrég indult the'g. E Ihözgalöm vezetői között az ország legtekintélyesebb vezéralakjainak a neve is szerepel, akik a jelenlegi rendszerrel nincsenek megelégedve és a nép elégedetlenségét odairányitják, hogy forradalmakat rendezve, akadályozzák meg Stulinékat az uj ötéves terv megvalósításában. A lap szerint a mozgalom különösen Trans- bajkália, Ural és Altai vidékén vett nagyobb lendületet, ahol a fellázadt földművesek legyilkolták a kollektiv gazdaságot vezető tisztvise­lőket. Legtöbb helyen a munkások is a földművesek mellé állottak és a felkelés olyan komoly jel­legű, hogy a cseka támogatására mozgósítot­ták az összes kommunista szervezeteket, a kom­munista ifjúságot, sőt a női egyesületeket is, amelyek közös erővel igyekeznek a GPU szol­gálatában elejét venni a mozgalom tovább ter­jedésének. Legtöbb helyen azonban a felkelők nagyszerűen fel vannak fegyverkezve, úgy, hogy a büntető expedícióra kiküldött csapato­kat leverik, a. kommunistákat legyilkolják és az élelmiszerraktárakat kifosztják. Ilyen esetek fordultak elő Omszk, Petnosk vidékén, ahol & gyári üzemeket, vasutat és más közintézménye­ket a katonaság vette kezébe. A vasútvonalak mentén levő községekből eltávolítottak minden gyanús alakot, hogy a tervbevett vonatkisikla- tásokat megakadályozzák. A falvakat katona­ság szállotta meg, minden üzletet bezártak, az élelmiszerraktárakat pedig feloszlatták. Azokat pedig, akiket a forradalom gya­núja alá vettek, nyomban lelőtték. Nem tudjuk, hogy az orosz emigránsokat mennyire vezérelte az igazság, őszinteség és el­fogulatlanság egykori hazájukkal szemben, amikor e híreket világgá szórták. Az azonban tény, hogy hasonló híreket más forrásból is je­lentenek. Párisi távirat szerint, 35 embert lőttek le az állami szervezet hivatalos emberei az alatt a vád alatt, hogy a munkásságot felkelésre hajto­gatták. Moszkvai jelentések még valószínűbbekké te­szik a híreket. Félrevezetik, ha „OLE A“ helyett silány utánzatot ajánlanak. Eszerint Ukrajnában, Kaukázusban és Fe­héroroszországban a volt tulajdonosok biztatá sara * a parasztok megrohamozták a gazdasági épületeket, traktorokat és egyéb gazda­sági gépeket, amelyeket több helyen tel­jesen összezúztak. Ilyen szabotáló eljárással akarják az ötéves terv keresztülvitelét megakadályozni. Az ál­lam titkos rendőrsége azonban résen van. A ve­zetőket kézrekeritették és közülük harmincötöt nyomban lelőttek, negyvenet pedig 10 és 18 év között változó börtönbüntetésre ítéltek. Ez a szigor azonban korántsem vetett vé­get a forradalmi mozgalmaknak, melyek a je­lek szerint az összes társadalmi osztályokban hiveket szerzett magának. nwMúHMíMsm (*) Sinclair Lewis: Egy modem asszony szive. Sin­clair Lewis regényeinek fárfisorozatába méltón lép be Ann Vickers, a modern amerikai nő, az uj asszony ra­gyogóan és mélyen megrajzolt figurája. A nőd türelem és önfeláldozás hatalmas éposza ez a könyv — egy női sorsé, amelyben az örök asszony! sors tükröződik. A Nobeldijas író regényalkotása az Athenaeum nagy re­génysorozatában jelent meg. A 460 oldalas nagyalakú, egész vászonkötésü könyv ára 144 lej, mindenütt, vagy Lepagenál, Kolozsvár. Kérje az Athenaeum szenzációk jegyzékét. (*) A karmazsin-ház árnyéka. Stackpoole, hires an­gol iró legújabb regénye a távol Kelet titokzatos vilá­gából, izgalmasan érdekes, kalandos és szerelmi regény Franklin kiadás, szép kiállítás. 360 oldal. 60 lej min­denütt, vagy Lepagenál, Kolozsvár. (*) „Szerelmes barátság“, „Szerelem az én bűnöm“ világhírű szerzőjének második könyve, amelyet Stendhal előszavával vezet be: „A nők többre becsülik az izgal­makat, mint a józan észt... mindig és mindenütt mohón várják őket." Franklin kiadás, 290 oldal, 60 lej min­denütt, vagy Lepagenál, Kolozsvár. I’écsi Mária: Mezők lilioma. Novellák; egy szemlé­lődő lélek tükörpépei a mai világról. Egységet teremt köztük az irónö melankolikus szemlélete, mellyel a világot latja s az előadás rendkívül rokonszenves hang­ja. Ara fűzve 90 lej, minden könyvkereskedésben, vagy ahol nincs, Lepagenál Kolozsvár. A ROMAN OPERA MŰSORA: Szerda, március hó 15:. Lohengrin. (P. Stefanescu­Lroanga venüegszei ejtésével.) Pititek, március hó 17: Ion Marin Sadoveanu előadási. ja. tscnaw-roi es Cí-iaglale-röl. ,'asarnap, március ro jy (délután): A madarász.

Next

/
Thumbnails
Contents