Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)
1933-02-14 / 36. szám
4 KEIETÍÜJSXO XVI. EVF. 36. SZÁM. Hova megyünk?! A Keleti Újság ankétot rendez arról a kérdésről hogy miként befolyásolják a történelmi erővonalak a jövő kialakulását Nemrégiben beszámoltunk báró Wesselényi Miklósnak, a Népszövetség válsága cimü elő• adásáról, amely a közönség körében súlyos és eredeti tartalmánál fogva nagy érdeklődést váltott ki- Wesselényi Miklós többek közölt érdekes teóriát állított fel arról, hogy a történelmi erővonalak miként befolyásolják a politikai és gazdasági élet kialakulását. Mi ezeknek az erővonalaknak frelyes felismerésében látjuk azt az alapot, amelyen a jövő társadalmának ki kell alakulnia. Éppen ezért szerkesztőségünk elhatározta, hogy a Keleti Újság hasábjain ankétot indit meg a következő kérdésről Minő történelmi erővonalak hatása alatt áll a mai európai társadalom és hogyan történik a kibontakozás utja'i Az ankét folyamán történő hozzászólásokat, amelyek szerkesztőségünk megítélése szerint alkalmasak arra, hogy a közönség gondolkodását uj ösztönzésekre ébresszék, sorozatosan közzé- tesszükElső hozzászólásként az ifjú erdélyi generáció jeles tagjának, gróf Kendeffy Eleknek értékes fejtegetéseit közöljük. 1933 február 6-án báró Wesselényi Miklósnak „A Népszövetség válsága“ cimen tartott előadásához kivánnék pár szóval hozzászólani. Az előadó részletesen ismertette a Népszövetség múltját és jelenét, sikereit és kudarcait, a végén érdekes teóriát állított fel arravonatko- zólag, hogy miképpen befolyásolják a „történelmi erővonalak“ a világtörténelem és vele együtt a politikai és gazdasági élet kialakulását. Az előadás első részéhez nincsen mit hozzászólni, mivel az egész fix adatokon épül fel, rávilágítva azokra a dolgokra is, amelyeket a Népszövetség javára Írhatunk és amelyeket a nagy közönség egyáltalában nem értékel kellőleg — talán jogosan! — Ez a rész egy adatokon felépülő szerves egység, itt a kritikának csak olyan másodlagos szerepe lehet, amennyiben megállapítja, hogy az előadó egy kissé sok jó akarattal van a Népszövetség iránt, ugyanis a sikereit nagyon is kidomborítja, másrészt kudarcait és kétségtelen, hogy van egy pár nagyon nagy, igyekszik gyengíteni. Ez azonban nem lényeges. A tulajdonképpeni pont, ahol' a kritika lábrakaphat, az az előadás végén felállított „történelmi erővonalak teóriája“. Ez a teória egy logikusan kifejtett nézel afelől, hogy bizonyos korok, bizonyos eszmék, irányok, „történelmi erővonalak“ hatása alatt állanak. Ezek az erővonalak addig fejlődnek és tökéletesednek, mig egy ellenkező irányú destruktiv erővonal őket tönkre nem teszi. A két vonal összeütközéséből keletkezett zűrzavarból aztán egy uj erővonal megint kivezeti a történelmet. A konstruktiv erővonalak függőlegesen, a destruktiv erővonalak vízszintesen haladnak, így aztán a világtörténelem egy lépcsőszerü grafikonnal ábrázolható. Ugyanis a felfelé haladó konstruktiv erővonalat elmetszi egy vízszintes destruktiv. A destrukció tart egy darabig, majd újból átcsap egy felfelé haladó konstruktiv vonalba. Ezt a lépcsőszerü fejlődést az előadó szépen ki is fejtette a római birodalomtól, mint első világgazdasági tényezőtől kezdve, napjainkig. A francia forradalomig tel- iesen kifogástalan a teória. Az erővonalak világosan és logikusan követik egymást. A római birodalom elbukik a kereszténységgel, a kereszténység egysége megtörik a reformációval. A ref. korabeli zűrzavarból kifejlődik az imperializmus, mely fénykorát XIV. Lajosban éli és elbukik a francia forradalomban. Eddig kifogástalan! Az előadó szerint az uj erővonal, amelyik ebből kivezet, az a nacionalizmus, melyet viszont a világháború buktat meg. A világháborús káoszból meg az internacionalizmus a felfelé törő konstruktív erővonal Az előadó azonban egyet ugvlátszik figyelmen kívül hagyott. Ugyanis azt. hogv a francia forradalomtól kezdve a történelemben és politikában a gazdasági élet kezd mindinkább előretörni és vezetőszerepet betölteni- Igaz, hogy a francia forradalom szülte a nacionalizmust., de vele együtt a liberálizmust (liberté) és a szocializmust (fraternité). E három megszületett testvér közül melyik volt a legéletképesebb? A három egvtitt megférni nem tud, mert hogv csak rgv példával éllek: az állatok teljes szabadságban élnék a természetben és mégis hol van as. egyenlőség? Az erősebbé az elsőbbség. Már most az imperializmustól megszabadult nemza lek ösztönszerüleg _a szabadság után nyúltak, melyben addig vajmi kevés részük volt. A liberálizmus lábrakapva és megerősödve, teljesen elnyomta a szociálizmust és nagymértékben a nacionalizmust is. Ehhez azonban a közgazdaság kellett segítségére jöjjön. A liberalizmus megteremtette a kapitalizmust. Ez pedig olyannyira elhatalmasodott, hogy teljesen igába törte a szociálizmust. A francia forradalomtól a világháborúig terjedő korszakot semmiesetre sem jellemzi annyira a nacionalizmus, hogy a domináló erővonalat róla lehessen elnevezni. Ezt a legjobb akarattal is csak a kiegyezés koráig lehetne koncedálni, a világ számára azonban már a mult század közepén elvesztette jelentőségét. És miért? Azért mert a liberalizmus által megteremtett kapitalizmus, mint gazdasági kérdés olyannyira előretört, hogy az egész világ képét rövid félszázad alatt teljesen átalakítói a. A kapitalizmus megkövetelte a nemzet- gazdaságból a világgazdasággá való átalakulást, ami viszont siettette a politikai kiegyezéseket — a nacionalizmus csökkentését. A kapitalizmus megváltoztatta az addigi életfelfogást: .azért termelek, hogy éljek — azért élek, hogy termeljek“. Ilyen felfogás természetszerűen no velte az egymásrautaltságot.' Ha te, Magyarország, nem veszel tőlem, Ausztriától ipari terményeket, úgy én sem veszek tőled mezőgazdasági terményeket, sem ipari nyersanyagokat. A kapitalizmus fénykorában olyan légkört teremtett, amelyebn a nacionalizmus nagyon is másodlagos szerepre szorult. Csak később ütötte fel ismét a fejét, amikor a piacok már kezdtek telitve lenni, uj piacok meg mind ritkábbak lettek. Azért ennek a kornak jellemző erővonala inkább a liberalizmus és nem a nacionalizmus- Bár kétségtelen, hogy a nacionalizmusnak is van némi szerepe benne, de közel sem a leglényegesebb. Ha a nacionalizmus lett volna a domináló, sohasem fejlődhetett volna ki a kapitalizmus. De menjünk tovább. A világháború kétségtelenül megbuktatta a kapitalizmust. Ezt az előadó is beismeri. A népszövetségi eszme, amely a háború után születik meg. síkra száll egy olyan eszméért, az internacionalizmus eszméjéért, amely eszme az egymásrautaltságban találja gyökerét és egy megbukott gazdasági rendszernek, a kapitalizmusnak volna előnyére, sőt a mai körülmények között életkérdése. És ennél a pontnál ismét tévedett az előadó. Ugyanis a háború utáni idők történelmi erővonala nem az internacionalizmus. Ezt csak gondolták közvetlenül a nagy világégés után, amikor még az elmúlt gazdasági rendszer fogalmai szerint gondolkodtak. A népszövetségi eszme csakis egy kapitalista gazdasági rendszerbe való, ott tudna termékeny munkát kifejteni, természetesen az előadó által kimutatott hibák nélkül. A mai idők erővonala egy egészen más valami. Egy olyan irány, amelyik lényegesen elhajlik a kapitalizmustól, csak a gyökerei nyúlnak bel- je vissza. Fz az erővonal az államkapitalizmus, azaz autarkizinm vonala, amelynek az internacionalizmus közel sem lényege csak elősegítő je és interpretáló ja. A fasizmus és bolsevizmus szintén egy faja. egyelőre még kiforratlanul bár, az autarkizmusnak. A fasizmus sokkal közelebb van hozzá, mert lényegileg' nincsen benne ellentmondás politika és közgazdaság között, mint ahogy az van a bolsaviz- musban. A fenti urővunalcserét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Népszövetség közvetlenül a háború után. amikor még nem volt az uj gazdasági rendszer kezdete kellőleg kiforrva, még tudott valamelyes eredményt kimutatni, de befolyása a helyzet kikristályosodása alatt évről évié apadt és ma a leszerelési kérdésben tanúsított eddigi sikertelensége krízis elé állítja az egész népszövetségi eszmét. Nem is beszélve a kinai- japán konfliktusról. összefoglalva tehát: a francia forradalom után kiinduló erővonal nem tisztára a nacionalizmus hanem a liberalizmus, amelyet azonban fcl- utig kisér a nacionalizmus, amely általa azután elnyomattatik a kapitalizmus megerősödése után. A világháború destruktiv vonala után az uj konstruktiv vonal nem az internacionalizmus, hanem az autarkizmiis. Az internacionalizmus csak gyenge reakciója a nációnál !zmusnak. kései kihatása a kapitalizmusnak az uj gazdasági rendszerbe. Az autarkizmus vonalával párhuzamosan halad a fasizmus és a bolsevizmus. Előbbi közel hozzá, utóbbi meglehetősen távok A Népszövetség létjogosultságát ebben az uj rendszerben csakis •abban láthatjuk, hogy elősegítse az uj egészséges gazdasági egységek kialakulását, oly módón, bpgy az ezen egységek megteremtése ellen szóló pulitikai érdekeket egy nevezőre hozza Ha ezt a mumrat sikeresen elvégezte az új gazdasági rendszerben, nincs miért hogy továbbra is fennálljon. Ezzel éppen eleget tenne a világ egyensúlyának helyreállítására. . Dacára annak, hogy az előadás szerintem helytelen erővonalakon épült fel és ezáltal természetszerűen egészen más konklúzióra jutott az előadó, mégis rendkívül érdekes volt, mivel hallottuk az ideálisan gondolkozó politikust, aki nem szentel kellő figyelmet a teljesen reális bázison nyugvó közgazdasági folyamatoknak, pedig ezek a francia forradalomtól kezdve teljesen a politika melle küzdöttek fel magukat és sok tekintetben talan már feléje is emelkedtek. Képek a diákbálról Az idei diákbál az ezer megpróbáltatásnak kitett, zaklatott lelkű, de reményt nem vesztett magyar ifjúság mámoros ünnepe volt. Nehéz szavakban kifejezésre juttatni azt a meghitt vidám hangulatot, természetes, szivböljövő jókedvet, mely szombaton este megnyilatkozott. A kolozsvári magyarság vezető egyéniségeinek élén megjelent a balon gróf Bethlen György és felesége ia, Kik nemcsak a könnyeket törölik le végtelen megértéssel, hanem eljöttek, hogy lássák pártfogoltjaikat mosolyogni is. Az iparkamarai palota üvegajtóinak becsukodásá- val kirekedt a bánat, sötét gond, küzködés. A fény- özönben fürdő bálterembe csak a könnyed jókedv jutott. Ezen az éjszakán mindenki elfelejtette, hogy az élet táji» is szokott. Hogy vannak kétségbeejtő vergődéséit, mindenről lemondó percek, égető könnyek. Ezen a bálon nem lehetett szomorú arcot, megtört tekintetet látni. Ezen a bálon nem volt társtalan lélek, csak öröm, vigr g, mely betöltötte a sziveket. Hiába, igazi derűt, ropogós jókedvet tudr.ak a mi diákjaink teremteni. Ahogy ók énekelnek, táncon, ' , belekiá’tanak a zenébe, az utánozhatatlanul kedves és őszinte. A cigányvajda harmincnyolc fokos lázzal dirigálta a tangót, s a a többi táncokat. A mamák nem álmosodtak el reggel felé, mint más bálokon. Ahogy a fiatalokat nézték, befelé tekintettek. Vissza, a mögöttük hagyott évek elé, a régmúlt farrangjaira s elmerengtek az élstrekelt emlékek hullámainak csendes ringatásán. Az ifjúság pedig táncolt lankádba uitlan frisseséggel. A legszebb táncmelódiákat visszhangzották az iparkamara termei s a fényes parketten simán siklottak végig a párok a konfetti és szerpentin-záporban, ezüst nevetéssel. Az idő rendkívül gyorsan szaladt s a hirtelen világosodni kezdett ablakokon átlépett a hajnal. A zenekar rázendít a Ballag már a véndiák-ra s az ifjúság Uatalos hévvel énekeli. Utána csárdás következik, melynek szünetében felcsendül az ajkakról a Gaudeamus igitur. Még egy csárdás és a üogedüvonók utoljára futnak végig a húrokon. Már nem muzsikálnak, de mi még halljuk a zenét, még a fülünkben csengenek a dallamok, amikor az arcára lépünk. A februári szél gúnyosan fütyörész körül s mi tudjuk, hogy vége a mulatságnak. Holnap megint hétköznap lesz és minden kezdődik újból, elölről . ., Bajkő E ,.sébet. A fényűzés! és forgalmi adótörvény magyar fordítása a táblázatokkal kapható Dr. Mandel Fordító Irodában 01 uj-Kolozsvár, Str. Memorandului 24. Ara 60, vidékre 70 lej. Kolo£svHri szinhűz&k műsoros CORSO Előadások 3,5, 7 és9-kor OÄCS& ’Színkör) Előadások 3, 5, 7 és 9-kor EDISON Előadások 3, o és 9-kor ROY AL ElőadásoH 3. 5. 7 és 9«!%or Kedd SZENVEDÉLY Főszerepben: Lupe Velez, a legszebb sztár. Nem kérd am, ki wa*jy ? Robert Stolz és Bolváry filmje. A.főszerepekben: Liane Kaiddal és Gustav Fröhlichhel. - Előtte: Séta Béuben. Robert Stolz és Bolváry rövid előfilmje. Két világ, Főszerepben: Helene Sieburg. Őfensége a mosónő Főszerepben: Use Estor, Haust Niese. Maricza grófnő Kálmán Imre világhírű operettje. Szereplők: Dorothea Wieck. Hubert Marischka, Szőke Szakán, Verebes Ernő, Horváth IV. és cigány- zenekara. Premierfilm Carneval bevonulására többször tisztítom, festetem át CKink-*" ruháimat,
