Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)
1933-02-12 / 35. szám
8 KeietiUjsxg XVI. ÉVF. 85. SZÁM. Egy erdélyi four följegyzései (Rudnydnszky Sándor báró hagyatékából.) Egyik csikmegyei kerületben történt 1904-ben, a téli választásokon. Erős korteskedés folyt a két jelölt között. Egyszerre csak megtudta az ellenzéki főkortes, hogy az ellenfél néhány községben éjjel a választók meggyőződésének megszilárdítása céljából tiz-tiz forintot osztogatott ki s ezáltal veszedelmesen megnőtt a pártja. Elmondta a társainak s jelöltjeinek az esetet s elkezdtek tanakodni a teendők felett. Megszólalt egyszerre az egyik főkorifens: — Hát mi tudnánk-e tiz-tiz forintot áldozni? — Tudnánk, csakhogy hiába. Mert azok már megkapták s Ígéretet tettek. Ha meg mi rálicitálunk, az sokba kerül kissé, — hangzott a válasz. — No ettől még el tudnám igazítani a dolgot s nem is kell több, csak tiz-tiz forint. Megkapom-e? — Annyit igen. De hogy akarja csinálni! — Bizzák csak rám! 'A pénzt megkapta a szóbanforgó főkorifeus és a legközelebbi alkalommal ő vette sorra a már megpénzelt választókat. — No, atyámfiai, — szólt hozzájuk, — ez már szégyen, hogy a székely ne a balpártra szavazzon! Tudom, hogy kaptatok pénzt, de azért ne fájjon attól a fejetek. Adjátok nekem vissza azt a tiz forint Judás-pénzt. Azután szavazzatok reánk, én meg kárpótlásul, — s hogy lássátok, hogy mi is vagyunk valakik — adok nektek húsz forintot! Ebbe a megoldásba nagy lelkinyugalommal belementek s meg is bukott a kormánypárti jelölt. # Vidékre voltunk meghiva egy ismerősünkhöz, s a vonaton együtt utaztunk: Wlassics Gyula báró. a felesége, Perczel Dezső, a képviselőház volt elnöke, Fáy Gyula volt képviselő, akkor miniszteri tanácsos, Förster Aurél és én. A vonat indulása percétől Förster mulattatta a társaságot anekdotáival szakadatlanul. Az egyik anekdota elbeszélését a következő szavakkal vezette be: — Tudjátok, akkor történt ez, mikor —- s rátekint Perczelre — Dezső barátunk olyan hires lett zsebkendőjéről... ® Perczel Dezső volt tudniillik hőse annak a képviselőházi szavazásnak, mikor a nagy obstruk- ció alkalmával a kormánypárt a házszabálymódo- sitó javaslatot óriási zajban puccsszerűen, a Perczel Dezső zsebkendőjének lobogtatására szavazta meg 1904-ben s mely puccsból robbant ki a koa- lició diadalmenete. Försternek erre a mondására mind elmosolyodtunk kissé, Perczel kivételével, kinek nem nagyon tetszett a tréfás aposztrofálás, de Wlassics Gyula báró nem tudott egy hangos kacajt elnyomni. Förster ezt rögtön észrevette s miután elmondta a történetet, majd még néhány újabbat, végre egy anekdotáját a következő bevezetéssel látott el: — Ez a história meg a koalició megalakulása idejében történt, -— kezdte s közben Wlassics felé fordult, — tudod, mikor még magad sem tudtad, Gyuluskám, hogy melyik párthoz lesz célszerű csatlakoznod... — Hahahaha! — harsant föl Perczel Dezső. Most ő nem tudta nevetését elfojtani s Wlassics báró mosolygott kissé savanyúan. Aztán újabb anekdoták következtek s hamarosan elsimult minden. A régi, jó világban történt Erdélyben a sza- mosvölgyi vasúton. M. B. fősipán felszállt Désen a vonatra. Sietett, nem volt ideje ebédelni s mikor a kalauz belépett hozzá (miután még nem járt ezen a vonalon) megkérdezte a kalauztól: lehet-e útközben valamelyik állomáson ebédelni? A kalauz az igazolványból látta, kivel beszél s megnyugtatta roppant udvariasan: — Hogyne, kérem. A következő állomás Sza- mosujvár, kitűnő vasúti vendéglővel. Méltóztas- sék ott megebédelni. Időnk van bőven. Amint megérkeztek M. B. leszállt, bement és megebédelt. Azután rágyújtott egy szivarra, fizetett s kiment. Gondolta magában, indulásig kissé sétálgat még a vonat mellett. A vonat állt és semmi sem mutatta, hogy indulni készül. Végre M. B. megunta az ácsorgást s megkérdezte a kalauzt: — Mondja, tulajdonképpen meddig áll itt a yonat? Soká kell még várni? — Oh nem, — felelte a kalauz, — már régen el kellett volna indulnunk. Csak azt várjuk, míg méltóságod felszáll. # A kolozsvári egyetem hallgatója volt Nagy Géza, kinek számtalan tréfáját még ma is emlegetik barátai. •u Egyizben egyik barátja és joghallgatótársa hosszabb időre hazautazott s miután Nagy Gézának éves lakása volt, megkérte őt hogy egy bőröndjét meg egy cilinderdobozát nála hagyhassa őrizetben, mig visszajön. Két hét múlva levelet kap barátjától, melyben többek között ezt írja: „N. N, esküvőjére kell mennem s ezért szükségem van a cilinderre. Â dobozban sok más egyéb apróság is van, de az nem kell, légy szives a cilindert nekem minél hamarabb elküldeni!“ Nagy Géza megmutatta a levelet egy másik barátjának: — Olvasd el figyelmesen! ügye, azt Írja. hogy csak a cilindert küldjem el? Más nem kell. Hát elküldöm! Kivette a dobozból a cilindert, egy darab kar- tonpapirra ráírta a cimet s a cilinder karimáját átszurva, rákötötte s személyesen vitte el a postára. Ott nem akarták felvenni egy nyilatkozat Influenza ellen ä 99 DIANA II sósborszesz nélkül, mely szerint a feladó kívánsága folytán veszik igy fel 6 teszik rá a ragcédulákat is. Azt is kiállította és igy fel is vették. Harmadnapra expresszlevelet kapott Nagy Géza. Csak ennyi volt benne: „Gazember! Megnyuzlak elevenen!“ Szobonya nyugalmazott ezredes harca feleségül vett házvezetőnőjével, aki őrültnek akarja nyilvánítani és bűnvádi feljelentést is tett ellene Amikor a hatósági orvosok szakvéleményét homlok- egyenest megcáfolják a szakértő orvosprofesszorok (Kolozsvár, február 11.) Érdekes ügy foglalkoztatja a kolozsvári törvényszéket. Gondnokság alá való helyezését kérték Szobonya Dénes nyugalmazott közöshadseregbeli ezredesnek, aki jelenleg 79 éves. A kérést, amelyben az ezredes gondnokság alá való helyezését kéri, felesége adta be ellene, akit az vitt rá erre a lépésre, hogy Szobonya Dénes válókeresetet készült ellene indítani. Szobonya Dénes az impériumváltozáskor, 1919 január 3-én lépett' nvugdijba s mivel nem repatriált s lététté, az esküt, elismerték nyugdíjigényeit. Az ezredes, aki már ekkor is 65 éves volt s mindaddig agglegénysorban töltötte életét, ekkor elhatározta, hogy megházasodik. A házasságot elsősorban azért látta szükségesnek, hogy legyen Valaki mellette, aki öregségének éveiben gondozza, főzzön, takarítson rá. Tehát elsősorban házvezetőnői szerepet szánt a házasságában feleségének. Erre a szerepre Czink Jolánt, egy szíjgyártó özvegyét választotta ki s már az k társadalmi különbség is, ami kettőjük között fennállott, mutatja, hogy milyen célja volt az öreg ezredesnek, élete hetedik évtizedében kötött házasságával. Az asszony még meglehetősen fiatal volt, de a nagy korkülönbség ellenére is boldogan lé- petu házasságra Szobonya ezredessel, már csak azért is, mert igy biztosítva látta első férjétől maradt gyermekeinek sorsát. Az ezredes a hónapok elején, amikor felvette nyugdiját, kiadta a kosztpénzt az asszonynak. Felesége azonban nem gondoskodott ngy róla, mint ahogy elvárta- A pénzt inkább gyermekeire fordította. Igv néhányévi házasság után elmérgesedett a viszony a „házastársak“ között s az utóbbi években már annyira elidegenedtek egymástól, hogy habár egv lakásban laktak, mégis külön háztartást vezettek, ami azt jelenti, hogy az előrehaladott korú aggastyánnak saját magának kellett elkészítenie ebédjét és vacsoráját, kitakarítania szobáját, mert fiatal felesége nem volt hajlandó erre. Ezekután nemrégiben Szobonya Dénes elhatározta, hogy elválik feleségétől s elköltözik a Karolina téri lakásból, már csak azért is, mert a 4500< lejes lakbért sehogy sem tudta fizetni nyugdijából, amelyből a többszörös leszállítás után mindössze 7000 lej maradt. Az asszonynak nyíltan meg is mondta, hogy mivel nem tartotta be megállapodásukat, nem gondozza őt úgy, ahogy kellett volna, beadja ellene a válókereseteit. Úgyis tett, ahogy mondta s elköltözött a lakásból. A névleges feleséget rendkívül lesújtotta a bejelentés s az ezt követő elköltözés, mert igv meghiúsult az a reménye, hogy az ezredes halála után ő fogja tovább élvezni a nyugdijat. Hogy elkerülje ezt a csapást, gondnokság alá helyezési kérvényt adott be a kolozsvári törvényszékhez, amelyben azzal az indokolással, hogy Szobonya Dénes ehnnhetea, kérte gondnokság alá való helyezését- Kéréshez orvosi bizonyitvánvt csatolt, amelyet dr. Hossit és dr- Ostatea hatósági orvosok állítottak ki. Az, orvosi bizonyítvány szerint Szobonya Dénes előrehaladott érelmeszesedésben szenved, ami nagy mértékben kihat Ítélőképességére, ezenkívül aggkori elmegyengeséget. dementia senilist is megállapítottak az az öreg ezredes terhére. Az asszony azon bah nem elégedett meg eny- nyivcl, hanem a törvényszékhez beadott kérés mellett am árvaszékhez is kéréssel fordult, ideiglenes gondnokság ailá helyezés irányában, azzal támasztva alá ezt a kérést, hagy csak igy kerülhető el, hogy mig a törvényszék nem dönt a gondnokság alá helyezés ügyében. Szobonya Dénes ne idegenithesse el értéktárgyait. Dr. Cruciu árvaszéki elnök ennek alapjain el is rendelte az ideiglenes gondnokság alá való helyezést s leltárba vette Szobonya Dénes vagyoni tárgyait. Az árvaszék végzése ellen Szobdnya fellebbezést adott be szombaton a kolozsvári táblához. A fellebbezésben az ezredes előadta, hogy az akció, amelyet felesége ellene indított, hosszú müve s csak azt célozza, hogy ne tudjon elválni tőle. amely esetben elesne Nyugdijától. A fellebbezés legérdekesebb része az az orvosi bizo; nyit vány; amelyet dr. Urechea, a kolozsvári egyetem ideggyógyászati professzora és dr. Leonida tanársegéd állítottak ki. Mint ellenőrző szakértők megállapítják dr. Hossu és dr. Ostatea véleményével saembetn, hogy Szobonya Dénes megvizsgálása után azt tapasztalták, hogy az ezredes testileg is, szellemileg is teljesen egészséges, emlékező- és Ítélőképességének hiánytalan birtokában van s cselekvőképessége sem szenved egyáltalában magas életkorától. A hatósági orvosok és az ideggvógyász- speeiálisták véleménye közötti ellentmondás fölött most már a táblának kell döntenie. Az asszony továbbfolytatja a harcot, amelyben eddig határozott sikert ért el. Ugyanis ideiglenes gondnoknak őt nevezte ki az árvaszék. Ebben a minőségében a napokban bűnvádi feljelentést is tett Szobonya Dénes ellen zálogtárgy-eltulajdonitással vádolva férjét. Szobonya néhány évvel ezelőtt hatezer lejt a-dott kölcsön feleségének, aki ennek ellenében ékszerdarabjait adta biztosítékuk Az ékszereket az ezredes az egyik kolozsvári bank safejé- ben helyezte el. Gondnokká történt kinevezése után első dolga volt az asszonynak az ékszerek után nézni, amelyeket azonban nem talált meg a bank safeban. mert azokat az ezredes magához vette s kijelentette, hogy mindaddig, mig a hatezer lejt vissza nem kapja, nem hajlandó ő sem visszaszolgáltatni. Erre következett a bűnvádi feljelentés, amelynek azonban nincs nagy jövője^ NYILTTÉR Felhívás. Egy ügyfelem a Weisz és Fisch Valea lui Mihai-i cég üzletét átvenni szándékozik, ezért nevezett cég hitelezőit felkérem, hogy követeléseiket három napon belül ügyvédi irodámban bejelenteni szíveskedjenek, mert különben azok nem fognak figyelembe vétetni. Oradea, 1933 február 10. Dr. Kertész Jenő ügyvéd Oradea, Alea Romei 2. *) *) E rovatban közéltekért nem vállal felelősséget a Szerk.
