Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1933-02-10 / 33. szám

? V lsei őh á z BUDAPEST Cln/-Ko?ossD4r. * 1933. február 20 * M9 GUI GM KÉIÍ, TlUlSKG ‘Előfizetés belföldön: . Cm 880, félévre ééü, negyedévre 200, egy bóra 70 L, Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPARI 1 LAP Szerkesztő ségi és kiadóhivatali telefon: 60S, XVI. ÉVFOLYAM 33. SZÁM. . Előfizetés Magyarországom* I Egy évre 50 pengő, félévre 25 pengd^ negyedéms 13J8 B. Egyes szám ára 29 flllée A román részvét őszintén jól esik a magyar léleknek az a komoly megnyilatkozás, amely sok román lap­ban Apponyi Albert halála alkalmából kifeje­zésre jutott, ennek a világpolitikai nagyság­nak román részről történő elismeréseképpen. Kifejezésre jutott e megemlékezésekben annak a részvétnek a hangja is, amely Magyarország felé fordult kimagasló nagy államíérfiujának az elveszítése fölötti gyászban, de az igazi nagy hazafinak a mintaképét is meglátták az ő ki­dőlt obeliszk-alakjában. Minden nemzet, min­den ország számára a hazafiság ideálizált min­taképét ismerték fel benne s ebben nem is té­vednek. Nem kerülte el figyelmüket az a nagy tisztelet sem, amivel a nemzetközi életben kö­rülvették s amely tisztelet a genfi magyar ra­vatal köré gyűjti minden nemzetnek az elisme­rését. Jól esik a magyar léleknek, hogy a ro­mán szellemiség körében, nemcsak meglátták, érezték, tudomásul vették az Ő emberi ritka nagyságát, hanem félretéve a gyűlölködés sér­tő, vagy bántó hangját, kifejezést adnak az őszinte értékelésnek. Jól esik akkor is, amikor e megnyilatkozások soraiban, vagy sorai kö­zött ott láthatjuk ezt a rövid szócskát: habár... Ezzel a habár-ral előbb, vagy utóbb, de le fog számolni a történelem. Mert ezzel azt akar­ják mondani: ideális hazafija, ideális állam- férfiúja volt nemzetének, ezt el kell ismerni, ha bár nagy ellenségünk volt. S ma is akad olyan vidéki demagóg újság, amely sokkal durvább jelzőt használ az ellenség szóval kapcsolatosan, semhogy a gyász hangulatai között ne kellene észrevétlenül hagynunk. De nem sérelmezünk semmit, a román szellemi kiválóságok megnyi­latkozásai jóleső érzést váltanak ki a magyar lélekből. Azonban szeretnénk belekapcsolódni e megnyilatkozások szellemébe azzal a megálla- pitásunkkal, hogy az Apponyi nemzeti politiká­járól mesterségesen kiragadott tévedéseket ül­tettek be a román közvéleménybe. Ezt nemcsak mi magyarok tudjuk nagyon jól, hanem azok a románok is, akik a román közvéleménynek a félrevezetését mesterségesen űzték s akik nem akariák megtagadni eddigi munkájukat őszin­te beismeréssel. Az idő azonban múlik és a ki­sebbségi kérdés megoldatlan problémái között is gyakran kaphat aktualitást, annak a kérdés­nek a tisztázása: miben is volt olyan nagy el­lensége az erdélyi románságnak Apponyi Al­bert, akinek egész szellemi lénye messzire tá­vol állott az önkénynek, elnyomásnak, kifosz­tásnak minden gondolatától. A humanizmus­nak ez a fenkölt gondolkozója, a jogrendnek, az emberi jognak, általában a jognak ez a pél­dás tisztelője, kinek minden beszéde, minden törekvése, minden érvelése a jogtiszteletnek a megtántorithatatlan lelki meggyőződéséből in­dult ki? Ha van gondolkozó román, akit a kérdés érdekel, lehetetlen, hogy ne vegye önmagától is azt a nagy kontrasztot, ami ez emberi nagy­ság igazi lénye és a román közvéleményben róla elültetett felfogás között tátong. Az. az 1907. évi népiskolai törvény. Apponyi törvé­nye azon az alapelven épült fel. hogy az állam­nak egyformán segítenie kell minden néven nevezendő iskolát, különösen alátámasztva az egyházaknak felekezeti iskoláit, amelyeknek jelentős része nem volt magyar abban az idő­ben. Ö biztositotta államilag minden tanítónak a. megfelelő megélhetését s az ország népeinek kulturális fejlődését erre az anyagi alapra ál­lította. Az akkori román nemzetiségű politiku­sok éppen azt tartották veszélyesnek. hog'r az állam könnvü megélhetést biztosit tanítóiknak, akik igy kikerülhetnek politikai befolyásuk alól. Nem mondjuk, hogy nem lehettek esetleg hibák a végrehajtásban, de meggyőződéssel ál­líthatjuk: ha ugyanilyen iskolatörvény segíte­né a mi népkisebbségi iskoláinkat, mint ami­lyent ő alkotott annakidején, akkor a legsúlyo­sabb panaszainknak és sérelmeinknek egyike válna tárgytalanná. Hármas koporsóban fekszik Apponyi a genfi ravatalon Ottó királyfi személyesen helyezte el koszorúját a ravatalon A. román sajtó hódolata a nagy ellenféllel szemben (Genf, február 9.) Apponyi Albert földi maradványait Genfben fölravatalozták és teg­nap és ma valóságos bucsujárás volt a nagy halott ravatalánál. Apponyi hármas koporsó­ban. bebalzsamozva fekszik. A legfelső koporsó fenyőfa, a közbülső ólom, a legalsó pedig ma­hagóni. A felső koporsón elhelyezett üveglapon keresztül látható Appopyi Albert arca, amely halálában végtelen nyugalmat és derűt örökit meg. A holttestet egyébként még tegnap be­balzsamozták és pénteken délelőtt tiz órakor szentelik be a Szent József templomban. A ravatalnál .iA 'megjelent Ottó királyi herceg Cziráki gróf kíséretében, aki Genfbe utazott, hogy a Habsburg-ház koszorúját elhe­lyezze a ravatalon. Ottó sokáig némán állott a koporsó előtt, majd hosszasan imádkozott. El­hagyva a ravatalt, azonnal el is utazott. A svájci államtanács rendelkezése szerint Ottóra A trianoni óraterem hőse A budapesti lapok részletesen Írnak Appo­nyi páratlan nyelvtudásáról. Apponyi kilenc nyelven irt és beszélt. Többnyelvű szónoki pá­lyája 1898-ban kezdődött, az interparlamentáris unió konferenciáján. Emlékezetes az a nagy beszéde, amelyet három nyelven tartott a ma­gyar-ügy védelmében tizenhárom évvel ezelőtt a francia külügyminisztérium történelmi ne­vezetességű óratermében. Clemenceau elnöklésével a trianoni diktá­tum első fogalmazványát nyújtották át neki- A német, osztrák és bolgár precedensekkel sza­kítva, kivételesen megadta Clemenceau Appo- nyinak a szót. És Apponyi Albert élete egyik legragyogóbb beszédében kelt a magyar ügy védelmére, szemmelláthatóan mély hatást gya­korolva a szövetséges és társult hatalmak leg­főbb képviselőire. Beszéde elhangzása után Cle­menceau felszólította a hivatalos tolmácsot, forditsa angolra Apponyi Albert szavait, de Apponyi engedélyt kért, hogy saját maga lehessen francia beszédének hiva­tott tolmácsa. És néhány perc múlva angol felszólalásával is teljesen lekötötte hallgatóinak figyelmét, amint Magyarország néprajzi térképén magya­rázta a trianoni határvonal igazságtalanságait­Lloyd George felkelt helyéről és Apponyi mellé állva, kíváncsian hallgatta a magyar de­legáció vezetőjének fejtegetéseit. Lloyd George példáját a többiek is követték és Apponyi angol beszédével is a legna­gyobb hatást érte el. Clemenceau a protokoll előírása szerint már csak az olasz tolmácsot szólította fel. hogy Apponyi beszédét lefordítsa, amidőn az összes jelenlevők legnagyobb ámu­latára, ezt a feladatot is Apponyi vál­lalta és hasonló ékesszólással Dante nyelvén is sikra- szállt Magyarország megmentése érdekében. Csak kevés beavatott szerzett arról tudo­mást, hogy ennek a nagy magyar szónoknak francia, angol és olasz beszédét egy nagy ma­gyar gyorsíró, dr. Fabró Henrik eredeti nyel­ven gyorsirta a történelem részére. Zita exkirályné koszorúja. (Budapest, február 9 ) Gróf Cziráky József főudvarmester még tegnap délben utasítást ka­pott Zita királynétői és Ottó királyfitól, hogy ha bekövetkezik Apponyi Albert halála, azon­nal utazzék Genfbe és hatalmas babérkoszorút helyezzen a királyi család nevében Apponyi ravatalára. Kedden délután félötkor tudta meg Cziráky a halál hírét, egy nagy budapesti virágüzlet­ben azonnal két óriási nehézselyem szalagot csináltatott. Az egyik szalag piros szinü és rajta a felírás: „Ottó“, a másik fehér és „Zita“ felírást viseli. Cziráky már elutazott Genfbe. ott rendeli meg az óriási zöld babérkoszorút és rátéteti a Budapesten készített szalagokat. A Népszövetség főtitkárának rész­vétele Apponyinéhoz. Sir Erie Drummond, a Népszövetség főtit­kára. a kivetkező levelet intézte gróf Aooouyi Albert özvegyéhez: „A legmélyebb szomorúsággal értesül­tem arról az igen nagy veszteségről, amely Férje elhunytjával érte- Ennek a veszteség­nek nagyságá't egyedül Grófné mérheti fel teljes nagyságban, de szolgáljon némi vigasz­talásul. hogy mindazok, akik személyes érintkezésben álltak a megboldogulttal és so­kan azok közül is," akik csak a távolból — beszédeinek és cikkeinek olvasásából ismer­ték. igazi, őszinte együttérzéssel osztoznak gyászában. Számomra és mindazok számára, akik a Népszövetség érdekében dolgoznak, különö­sen fájdalmas az ő elhalálozása, mert a Nép- szövetség egyik legderekabb barátját és egyik legkimagaslóbb tagját veszíti el benne, akit senkisem pótolhat. Engedje meg Grófné, hogy a magam és a főtitkárságon működő valamennyi kar­társam nevében e súlyos csapás alkalmával legöszintébb részvétemet nyilvánítsam. Igaz hive: Sir Eric Drummond.'* fennáll a beutazási tilalom, de tekintettel Ap- ponyi halálára, ie tilalmat feloldották, A magyar kormány egyébként Apponyi ha­láláról gyászjelentést adott ki. amelyben róla. mint a magyar haza nagy halottjáról emléke­zik meg. A gyászjelentés szerint Apponyi holt­testét fölravatalozzák az Országház kupola-csar- nokában és onnan fogják eltemetni a Boldog- asszonyról elnevezett budai Koronázó temolcm- ban- A holttestet pénteken inditják el 6 a te­metés kedden lesz. Jászberényből jelentik,, hogy Jászberény közvéleménye egyhangú lelkesedéssel veszi tu­domásul, azt a Budapesten felvetett gondolatot, hogy Apponyi Albert utódjául, gróf Apponyi Albertnál léptessék föl képviselőnek, Czettler Jenő képviselőházi alelnök vezetésével akció indult meg az ellenzéki pártok vezetőivel, hogy ne állítsanak föl ellenjelöltet Jászberényben.

Next

/
Thumbnails
Contents