Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1933-02-07 / 30. szám

Képvisel <3ház BUDAPEST V. Cluf-K.oU»zcwfT. A 1933. íebruúr 7 ¥ Kedd Előfizetés belföldöm : ttod»», íéiévre *00, ^hóaTtl­Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Paerkesztöségi és kiadóhivatal! telefon: 508, XVI. ÉVFOLYAM 30. SZÁM. Előfizetés Magyarországom i Egy évre 50 pengő, félévre 35 pengi, negyedávra UJ* R Egyes szám ára 29 füléé Munkakötelezettség Németországban Vájjon minő programot akar a Hitler-kor­mány közvetlenül a hatalom átvételével meg­valósítani Németországban? A „harmadik bi­rodalomnak" hol teszik le az első alapkövét? Alert azzal, hogy az uj kormány felveszi a kom­munizmus ellen a harcot, nagyon helyesen jár el, de ez egy programtervezetnek csak negativ irányban való elkötelezettsége — egy program megvalósításánál pozitív célkitűzé­sekre is szükség van. Az eddigi kormánynyilat­kozatból csupán az tűnik ki, hogy az uj kor­mány a telepítési kérdést akarja megoldani és főképpen munkakötelezettséget akar beve­zetni. Tehát munkakötelezettség. Munkakötelezett­ség egyetlen egy európai országban van, ahol be is vált: .Bulgáriában. Viszont ott könnyebb. A lakosság rétegezódése nem olyan bonyolult és hogy az emberek el kezdjenek dolgozni, ahoz nem is volt feltétlenül szükséges az államnak kikényszerítő ereje. Bulgáriában a munkakötelezettség a paci­fista gondolkozásnak egy formája. Bulgária nem akar háborút, nem is tart hadsereget, de ha tarthatna, akkor se törné magát nagyou utána, mert a sok háborúskodással már rég megégette az ujját. Bulgáriában a munkakö­telezettség bizonyos korosztályok számára a védköteiezettséget pótolja. Fegyver forgatás he­lyett az ekeszarvához állítják az ifjút és amig igy „katonáskodik“, hasznot, reális eredménye­ket jelent az államnak is. Vájjon meg fogja-e oldani a munkanélküli­ség problémáját Németország? Ott, ahol hat­millió munkanélküli ember lézeng, munkát akar, nem tud mit csinálni az izmaival, ott fe­leslegesnek Játszik, hogy kényszerítsék őket a munkára. A német munkásnak nem az a haja, hogy nem akar dolgozni. Az a baja, hogy nem tud dolgozni nincs alkalma hozzá. A munkakötelezettség tervét tehát bizo­nyos szkepszissel kell nézni. Nem azért, mert hogy az, amitől a német ellenzéki pártok tar­tanak, valóban úgy is van: egy munkahadse­reg ürügye alatt a hatalmon levő pá*rt az ifjú­ságot továbbképezni nemzeti szocialista szel­lemben, egy párthadsereget szervez, hatalma biztosítására az újabb tartalékokat. Egy mun­kahadsereg fenntartása óriási pénzbe kerül. Ez a baj. Németországnak pedig nincs pénze. A nemzet: szocializmus egyik ideológusa, Steiirecht szerint azonban a munkaköteiezett- ség nem fog kárral járni, ellenben nagy anya­gi haszonnal az állam számára. Hellmuth Stell­recht azt mondja, hogy a munkásokat ki kell vinni mezei munkára. Nagy Frigyes óta, aki hatalmas mocsártalanitási munkákat vitt ke­resztül, nagyarányú közmunka Németország­ban nem történt. A nemzeti szocializmus most folytatni fogja a Nagy Frigyes munkáit. Az ifjúságot belekónyszeritik két évi állami szol­gálatba, hogy megdolgozza a földet, utakat építsen, csatornákat. A talaj javítási munkála­tok Németország számára rövid időn belül két és félmilljárd márka értékig élelmiszertöbble- tet eredményeznek. Ha majd a talajjavitási munkálatokat elvégzik, másfélmillió ember helyezkedhetik el a mezőgazdaságban. Viszont, ha a mezőgazdasági produktumot még lehet egymilliárd márkányi értékkel emelni, úgy nemzeti szocialista szakértők szerint újabb másfélmillió munkás kapna elhelyezést és igv ebben a megvilágításban válik elfogadhatóvá Hitler tervgazdaságának az a része, hogy ő négy éven belül megoldja a mezőgazdasági kér dést és a munkanélküliség problémájának je­lentékeny részét. A régi liberális irányzat mindenesetre el­követte azt a hibát, hogy hagyta menni a dob gokat a maguk mentén. Viszont a radikális ál­lami beavatkozás hívei megint elvetik a súly-, Apponyi haldoklik Genf be ment, hogy harcoljon a magyar érde­kekért s ott győzte le orvul az influenza Felvette az otokő kostetet a magyar nemzet nagy fia (Budapest, február 6.) Mélységes aggoda­lommal néz nemcsak az egész Magyarország, de az egész müveit világ a nagybeteg Apponyi Albert gróf betegágya felé. A magyar állam­férfiak nesztorát pár nappal ezelőtt súlyos in­fluenza vert le a iábárói és most halállal vivő­dik■ Nincs Magyarországon egyetlen államfér- fiu sem, akit a szeretetnek, megbecsülésnek oly hatalmas megnyilatkozása venne körül, mint Apponyit. Szimbólikus jelentőségű alakja és megtestesülése a magyar géniusznak, ragyogó felkészültségű politikus, bölcs a szónak leg­klasszikusabb értelmezésében és egyénisége, ahogyan az idő újabb éveket rakott a vállára, egyre nőtt legendás magasságok felé. Apponyi, aki a háború előtti években nem egyszer állott a pártpolitika homlokterében, a háború utáni zivataros időkben, amikor Magyarországnak az elvek és az eszmék szabadságharcát kellett megvívnia, a pártok fölé került, sőt odakünn, Géniben is több volt már mint egy_ nemzeti gondolatnak a képviselője, — hordozója volt _a népszövetségig eszmének, a népek közötti ki­egyenlítődés igazságosságának és ezért erre a törhetetlen pátriárkára úgy néztek föl a többi nemzetek képviselői is, mint aki a maga nagy eszményeiben sebezhetetlen. A csodálatos aggastyán Apponyi Albert 86 éves, de nem ez a kivé­teles életkor, de a kivételes életkornak még mindig aktiv energiái emelték őt ki Europa többi politikusai közül. Nem azért övezte őt ritka megbecsülés, mert the great old man-je volt hazájának, hanem hihetetlen tájékozott­sága a politika eszmeáramlatai között, mér­téktartó önfegyelme, szellemi ereje és végül — amit legelőbb kellett volna említenünk. — egyéniségének makulátlan erkölcsi ereje. Sok­szor megírták, hogy Apponyi a politikai szó­noklásnak nagymestere, négy-öt nyelven egy­forma virtuozitással fejti ki a nyelv szépségeit. Ez mind igaz. Ám Apponyi szónoklatai a néma csendnek áhítatában azért merültek el, mert szavainak hátterében a meggyőződésnek, a sza­vahihetőségnek ércfedezete állott- Sokszor döb­benetesen hatott szava azokra, akik a magyar ügvnek ellenségei voltak, sokszor tragikusan nyúlt föl alakja, amikor előre megcsinált és ki­agyalt állásfoglalások vették körül, amikor el volt döntve, hogy e szavakra senkisem hallgat, de bármikor, bármilyen időben is felemelke­dett ülőhelyéről és feltornyosodott. meg lehetett ^rezni rajta, hogy most az egész magyar nem­zet szivéből beszél és hangjának csodálatos zen­gésébe millió és millió magyar ember hangja tolult bele. A nemzet képviselője Genfben. Apponyi Albertet ismét a nemzeti köteles­ség szólította Genfbe. Ö volt ezúttal is a ma­gyar népszövetségi delegációnak a vezére. Bu­dapestről egészségesen utazott el, a mult hét szerdáján tört rá alattomosan az influenza. Or­vosa tanácsára azonnal ágybafeküdt. Pénteken levelet irt Gömbös Gyulának, a, magyar minisz­terelnökneki hogy tekintettel betegségére, bíz­zon meg más államférfiul a magyar delegáció vezetésénei. Gömbös miniszterelnök akkor meg­ható levélben fordult Apponyi Albertnéhez. kö­zölve vele. hogy az egész nemzet remegve néz a. nagybeteg ágya félé és kéri a Mindenhatót, hogy Apponyi Albert gyógyuljon föl­Aggasztó jelek. Apponyi Albert influenzája már pénteki napon aggasztóvá vált. Tüdőgyulladás lépett föl, amely azonnal magas lázt okozott. A meg­támadott tüdőfelület egyre nagyobbodott, bár vasárnapon újabb komplikációk nem léptek fel. Sőt ma, hétfőn délelőtt, a reggeli órákban, úgy tetszett, hogy állapotában némi javulás állott be- Tizenegy órakor a következő buletint adták ki orvosai: Egészségi állapota változatlanul komoly. A tüdőben gyulladásos góc van. A szívműködés azonban kielégítő­Csak isteni csoda segit-... Ma délelőtt Apponyi Albert fia repülőgépen utazott ki Genfbe. Ma délben megérkezett a pápa sürgönye is, amelyben Őszentsége áldását küldi Apponyira és imádkozik életéért. A ^ déli órákban Apponyi Albert fölvette az utolsó ke­netét­Genfből érkezett újabb jelentések szerint. Apponyi fölgyógyulása csak isteni csodán mú­lik, számolni kell minden pillanatban a katasz­trófával. „Az Est“ külön tudósítója távira- tozza. hogy Apponyi Albert gróf felgyógyulá­sához megszűnt minden remény, A kora dél­utáni órákban az orvosok újabb konzíliumot tartottak, de nem adtak ki buletint, mert a konzílium megállapítása teljesen azonos volt a két órával azelőtt kiadott jelentéssel. Újabb konzíliumot este hét órakor hivtak össze. kot, ha azt hiszik, hogy elég egy tervgazdasá­got kidolgozni és akkor megy minden, mint a karikacsapás. Az említett Hellmuth Steiirecht nem számol azzal, hogy autarkiába kényszeríti Németországot és ha függetleníti is Németor­szágot a külföldi államok gabonatermelvé- nyeinek felvételétől, ugyanakkor szembe kell néznie azzal a veszedelemmel is, hogy milliár­dos értékek bennmaradnak az országban és nem lesznek exportálhatok. A német ipari ter- melvények egy önellátásos állam-berendezke­dés mellett bennrekednek a gyárakban és az üzemekben, tulprodukció keletkezik és a mun­kanélküliség problémája kezdődik újra elölről. Vegyük még figyelembe azt is, hogy maga a mezőgazdasági termelés sokkal bonyolultabb a gyakorlatban, semhogy máról-holnapra meg­valósítható volna. Felmerül tehát a kérdés: az igen költséges munkakötelezettség helyett nem okosabb-e, ha Hitleréit vagy az olasz példát követik, ahol az állam óriási méretű közmunkák elrendelésével aj munkaalkalmakat nyújt — hasonló az eset Amerikában is a Itooseveit készülő gigan­tikus méretű épitóprogramja szerint — vagy ha már Németországban továbbra is segélyezni Kell a munkanélkülieket, akkor a munkanél­küli segély fejében dolgoztassák meg őket. Ezt az előző kormányok elmulasztották, a Hitler- kormány megcsinálhatja.

Next

/
Thumbnails
Contents