Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)
1933-02-07 / 30. szám
Képvisel <3ház BUDAPEST V. Cluf-K.oU»zcwfT. A 1933. íebruúr 7 ¥ Kedd Előfizetés belföldöm : ttod»», íéiévre *00, ^hóaTtlEgyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Paerkesztöségi és kiadóhivatal! telefon: 508, XVI. ÉVFOLYAM 30. SZÁM. Előfizetés Magyarországom i Egy évre 50 pengő, félévre 35 pengi, negyedávra UJ* R Egyes szám ára 29 füléé Munkakötelezettség Németországban Vájjon minő programot akar a Hitler-kormány közvetlenül a hatalom átvételével megvalósítani Németországban? A „harmadik birodalomnak" hol teszik le az első alapkövét? Alert azzal, hogy az uj kormány felveszi a kommunizmus ellen a harcot, nagyon helyesen jár el, de ez egy programtervezetnek csak negativ irányban való elkötelezettsége — egy program megvalósításánál pozitív célkitűzésekre is szükség van. Az eddigi kormánynyilatkozatból csupán az tűnik ki, hogy az uj kormány a telepítési kérdést akarja megoldani és főképpen munkakötelezettséget akar bevezetni. Tehát munkakötelezettség. Munkakötelezettség egyetlen egy európai országban van, ahol be is vált: .Bulgáriában. Viszont ott könnyebb. A lakosság rétegezódése nem olyan bonyolult és hogy az emberek el kezdjenek dolgozni, ahoz nem is volt feltétlenül szükséges az államnak kikényszerítő ereje. Bulgáriában a munkakötelezettség a pacifista gondolkozásnak egy formája. Bulgária nem akar háborút, nem is tart hadsereget, de ha tarthatna, akkor se törné magát nagyou utána, mert a sok háborúskodással már rég megégette az ujját. Bulgáriában a munkakötelezettség bizonyos korosztályok számára a védköteiezettséget pótolja. Fegyver forgatás helyett az ekeszarvához állítják az ifjút és amig igy „katonáskodik“, hasznot, reális eredményeket jelent az államnak is. Vájjon meg fogja-e oldani a munkanélküliség problémáját Németország? Ott, ahol hatmillió munkanélküli ember lézeng, munkát akar, nem tud mit csinálni az izmaival, ott feleslegesnek Játszik, hogy kényszerítsék őket a munkára. A német munkásnak nem az a haja, hogy nem akar dolgozni. Az a baja, hogy nem tud dolgozni nincs alkalma hozzá. A munkakötelezettség tervét tehát bizonyos szkepszissel kell nézni. Nem azért, mert hogy az, amitől a német ellenzéki pártok tartanak, valóban úgy is van: egy munkahadsereg ürügye alatt a hatalmon levő pá*rt az ifjúságot továbbképezni nemzeti szocialista szellemben, egy párthadsereget szervez, hatalma biztosítására az újabb tartalékokat. Egy munkahadsereg fenntartása óriási pénzbe kerül. Ez a baj. Németországnak pedig nincs pénze. A nemzet: szocializmus egyik ideológusa, Steiirecht szerint azonban a munkaköteiezett- ség nem fog kárral járni, ellenben nagy anyagi haszonnal az állam számára. Hellmuth Stellrecht azt mondja, hogy a munkásokat ki kell vinni mezei munkára. Nagy Frigyes óta, aki hatalmas mocsártalanitási munkákat vitt keresztül, nagyarányú közmunka Németországban nem történt. A nemzeti szocializmus most folytatni fogja a Nagy Frigyes munkáit. Az ifjúságot belekónyszeritik két évi állami szolgálatba, hogy megdolgozza a földet, utakat építsen, csatornákat. A talaj javítási munkálatok Németország számára rövid időn belül két és félmilljárd márka értékig élelmiszertöbble- tet eredményeznek. Ha majd a talajjavitási munkálatokat elvégzik, másfélmillió ember helyezkedhetik el a mezőgazdaságban. Viszont, ha a mezőgazdasági produktumot még lehet egymilliárd márkányi értékkel emelni, úgy nemzeti szocialista szakértők szerint újabb másfélmillió munkás kapna elhelyezést és igv ebben a megvilágításban válik elfogadhatóvá Hitler tervgazdaságának az a része, hogy ő négy éven belül megoldja a mezőgazdasági kér dést és a munkanélküliség problémájának jelentékeny részét. A régi liberális irányzat mindenesetre elkövette azt a hibát, hogy hagyta menni a dob gokat a maguk mentén. Viszont a radikális állami beavatkozás hívei megint elvetik a súly-, Apponyi haldoklik Genf be ment, hogy harcoljon a magyar érdekekért s ott győzte le orvul az influenza Felvette az otokő kostetet a magyar nemzet nagy fia (Budapest, február 6.) Mélységes aggodalommal néz nemcsak az egész Magyarország, de az egész müveit világ a nagybeteg Apponyi Albert gróf betegágya felé. A magyar államférfiak nesztorát pár nappal ezelőtt súlyos influenza vert le a iábárói és most halállal vivődik■ Nincs Magyarországon egyetlen államfér- fiu sem, akit a szeretetnek, megbecsülésnek oly hatalmas megnyilatkozása venne körül, mint Apponyit. Szimbólikus jelentőségű alakja és megtestesülése a magyar géniusznak, ragyogó felkészültségű politikus, bölcs a szónak legklasszikusabb értelmezésében és egyénisége, ahogyan az idő újabb éveket rakott a vállára, egyre nőtt legendás magasságok felé. Apponyi, aki a háború előtti években nem egyszer állott a pártpolitika homlokterében, a háború utáni zivataros időkben, amikor Magyarországnak az elvek és az eszmék szabadságharcát kellett megvívnia, a pártok fölé került, sőt odakünn, Géniben is több volt már mint egy_ nemzeti gondolatnak a képviselője, — hordozója volt _a népszövetségig eszmének, a népek közötti kiegyenlítődés igazságosságának és ezért erre a törhetetlen pátriárkára úgy néztek föl a többi nemzetek képviselői is, mint aki a maga nagy eszményeiben sebezhetetlen. A csodálatos aggastyán Apponyi Albert 86 éves, de nem ez a kivételes életkor, de a kivételes életkornak még mindig aktiv energiái emelték őt ki Europa többi politikusai közül. Nem azért övezte őt ritka megbecsülés, mert the great old man-je volt hazájának, hanem hihetetlen tájékozottsága a politika eszmeáramlatai között, mértéktartó önfegyelme, szellemi ereje és végül — amit legelőbb kellett volna említenünk. — egyéniségének makulátlan erkölcsi ereje. Sokszor megírták, hogy Apponyi a politikai szónoklásnak nagymestere, négy-öt nyelven egyforma virtuozitással fejti ki a nyelv szépségeit. Ez mind igaz. Ám Apponyi szónoklatai a néma csendnek áhítatában azért merültek el, mert szavainak hátterében a meggyőződésnek, a szavahihetőségnek ércfedezete állott- Sokszor döbbenetesen hatott szava azokra, akik a magyar ügvnek ellenségei voltak, sokszor tragikusan nyúlt föl alakja, amikor előre megcsinált és kiagyalt állásfoglalások vették körül, amikor el volt döntve, hogy e szavakra senkisem hallgat, de bármikor, bármilyen időben is felemelkedett ülőhelyéről és feltornyosodott. meg lehetett ^rezni rajta, hogy most az egész magyar nemzet szivéből beszél és hangjának csodálatos zengésébe millió és millió magyar ember hangja tolult bele. A nemzet képviselője Genfben. Apponyi Albertet ismét a nemzeti kötelesség szólította Genfbe. Ö volt ezúttal is a magyar népszövetségi delegációnak a vezére. Budapestről egészségesen utazott el, a mult hét szerdáján tört rá alattomosan az influenza. Orvosa tanácsára azonnal ágybafeküdt. Pénteken levelet irt Gömbös Gyulának, a, magyar miniszterelnökneki hogy tekintettel betegségére, bízzon meg más államférfiul a magyar delegáció vezetésénei. Gömbös miniszterelnök akkor megható levélben fordult Apponyi Albertnéhez. közölve vele. hogy az egész nemzet remegve néz a. nagybeteg ágya félé és kéri a Mindenhatót, hogy Apponyi Albert gyógyuljon fölAggasztó jelek. Apponyi Albert influenzája már pénteki napon aggasztóvá vált. Tüdőgyulladás lépett föl, amely azonnal magas lázt okozott. A megtámadott tüdőfelület egyre nagyobbodott, bár vasárnapon újabb komplikációk nem léptek fel. Sőt ma, hétfőn délelőtt, a reggeli órákban, úgy tetszett, hogy állapotában némi javulás állott be- Tizenegy órakor a következő buletint adták ki orvosai: Egészségi állapota változatlanul komoly. A tüdőben gyulladásos góc van. A szívműködés azonban kielégítőCsak isteni csoda segit-... Ma délelőtt Apponyi Albert fia repülőgépen utazott ki Genfbe. Ma délben megérkezett a pápa sürgönye is, amelyben Őszentsége áldását küldi Apponyira és imádkozik életéért. A ^ déli órákban Apponyi Albert fölvette az utolsó kenetétGenfből érkezett újabb jelentések szerint. Apponyi fölgyógyulása csak isteni csodán múlik, számolni kell minden pillanatban a katasztrófával. „Az Est“ külön tudósítója távira- tozza. hogy Apponyi Albert gróf felgyógyulásához megszűnt minden remény, A kora délutáni órákban az orvosok újabb konzíliumot tartottak, de nem adtak ki buletint, mert a konzílium megállapítása teljesen azonos volt a két órával azelőtt kiadott jelentéssel. Újabb konzíliumot este hét órakor hivtak össze. kot, ha azt hiszik, hogy elég egy tervgazdaságot kidolgozni és akkor megy minden, mint a karikacsapás. Az említett Hellmuth Steiirecht nem számol azzal, hogy autarkiába kényszeríti Németországot és ha függetleníti is Németországot a külföldi államok gabonatermelvé- nyeinek felvételétől, ugyanakkor szembe kell néznie azzal a veszedelemmel is, hogy milliárdos értékek bennmaradnak az országban és nem lesznek exportálhatok. A német ipari ter- melvények egy önellátásos állam-berendezkedés mellett bennrekednek a gyárakban és az üzemekben, tulprodukció keletkezik és a munkanélküliség problémája kezdődik újra elölről. Vegyük még figyelembe azt is, hogy maga a mezőgazdasági termelés sokkal bonyolultabb a gyakorlatban, semhogy máról-holnapra megvalósítható volna. Felmerül tehát a kérdés: az igen költséges munkakötelezettség helyett nem okosabb-e, ha Hitleréit vagy az olasz példát követik, ahol az állam óriási méretű közmunkák elrendelésével aj munkaalkalmakat nyújt — hasonló az eset Amerikában is a Itooseveit készülő gigantikus méretű épitóprogramja szerint — vagy ha már Németországban továbbra is segélyezni Kell a munkanélkülieket, akkor a munkanélküli segély fejében dolgoztassák meg őket. Ezt az előző kormányok elmulasztották, a Hitler- kormány megcsinálhatja.
