Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1933-02-04 / 28. szám

Képviselflhá2 BUDAPEST V. Cluf-KoloxwiT, 4 1933. február 4 * S&Om&Clt Ktitti 'Előfizetés belföldön: évi* 800, félévre 400, negyedévre 300, egy hóra 70 I» Eg^es szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 608. XVI. ÉVFOLYAM 28. SZÁM. Előfizetés Magyarországon t Egy évre 50 pengő, félévre 23 pengi, negyedévre L3JÍ R, Egyes szám ára 28 fiilés Törvény pz ostromállapotról A Vaida-kormány váratlanul beterjesztett törvényjavaslatát a kamara nagy izgalmak között éjszakai ülésen tárgyalta — Az ellenzéki pártok megobstruáiték a javaslatot, amelyet a Magyar Párt sem szavazott meg Vasúti sztrájk Konstancáb&n, romboló tüntetés Ploestiben j-i február 3.) A képviselőház ma délutáni ülését szokatlanul későn nyitotta meg, ■1 °P Gicio István elnök. A politikai atmoszféra rendkívül feszült volt, különböző liirek kering­jek evegőben és kétségtelen, hogy kormány­körökben is tanácskozások folytak, melyeket je­lentős elhatározások érleltek meg. Az ülés meg­nyitása után a mult ülés jegyzőkönyvéhez Pre- upceanu cuzista szól hozzá, ki visszautasítja dr. Lapunak a mult gyűlésen tett állításait és vádjait és azt mondja, hogy Lupunak nincsen erkölcsi jogosultsága ilyen kritikát gyakorolni a Guza pártja felett. Óriási zaj és lárma kelet­kezik erre a teremben, a lupisták tiltakoznak a sértés miatt és a többség kórusban kiáltja az el­nök felé: rendet! Az elnök csenget és nyuga­lomra inti a zajongókat'. Mironescu belügyminiszter megy fel a szónoki emelvényre és halk hangon egy­szakaszos törvényjavaslatot terjesztve, mely életbelépteti Romániában az ostromállapotot. Amikor a belügyminiszter ezt a kifejezést hasz­nálja: ostromállapot, a cuzisták, lupisták és a szociáldemokrata kénviselők kórusban kiáltják: le vele, le vele! A belügyminiszter rendkívüli sürgősséget kér a törvényjavaslatra. A ház nagy többsége megszavazza. Az ülést az elnök azonnal felfüggeszti. A képviselők bizottságba vonulnak vissza és tárgyalás alá veszik a ja­vaslatot. Az első felszólaló Vaida miniszterelnök volt, ki kifejtette a képviselők előtt, hogy feltétlenül szükség van erre a tör­vényre. Az 1928-as évben, amikor a Maniu-kormány először volt uralmon és Vaida volt a belügymi­niszter, én voltam az — mondja Vajda —, aki megszüntettem az ostromállapotot és a cenzúrát. Ma azonban olyan, országon kiviil álló erők iz­gatnak bizonyos köröket, hogy a kormány csak ugv vállalhatja a közrendért a felelősséget, hogy az ostromállapotról szóló törvényt sürgő­sen megszavazzák, mert ha ma még ura is a kormány a helyzet­nek, nem lehet tudni, hogy mi lesz hol­nap. Bizonyos oldalról azt javasolták nekem — foly­tatta Vaida —, hogy a kormány rendelkezésére álló más eszközöket, mint revolver, puska, szu­rony, vegyem igénybe a közrend biztosítására. Én azonban mellőzni akarom özeket a fegyvere­ket és éppen ezért kérem az ostromállapotról szóló törvényjavaslat megszavazását, hogy az ostromállapottal szüntessem meg a kilengéseket. A miniszterelnök kéri a képviselőket, hogy sza­vazzák meg a javaslatot. A szociáldemokrata képviselők ellene szavaztak. Pompiliu Ioaniteseu volt belüeyi alminiszter poli tikai okokból nem szavazza meg a tör­vényjavaslatot, mert ha az ostromálla­potot törvénnyel kimondják és ez a kor­mány távozni fog helyéről, az uj kormány igen könnyen a nemzeti-paraszt- Pftrt ellen fogja felhasználni ezt a törvényt. A következő felszólaló Goga Octavian volt, aki mindössze csak annyit közölt, hogy a törvény- javaslatról véleményét a plenáris ülésen fogja kifejteni. Most Iunian volt igazságügyminiszter beszél, ki szintén a törvényjavaslat ellen sza­vaz. A javaslat egyetlen szakaszból áll és a kö­vetkezőket mond4 • A törvényjavaslat szövege A kormány felhatalmazást nyer, hogy az arra alkalmasnak látszó időben bármely pilla nacban, legtovább hat hónapra szóló időben általános vagy részleges ostromállapotot lép tessen életbe az idevonatkozó törvények értel­mében. Az ostromállapot ideje alatt elkövetett erőszakot vagy testi sértést a törvényben elő­irt legnagyobb büntetéssel, 2—5 évig terjedő fegyházzal kell büntetni. Visszaesés esetén a büntetés kétszeresére szabható ki. Ha valaki az ostromállapot ideje alatt valakit erőszak alkalmazásával megsebesít, 1—3 évi börtön­nel büntetendő. A törvény alapján a polgári, vagy katonai hatóságok részéről kiadott ren­delkezések megszegése 15'napi elzárással bün­tetendő. Visszaesés esetén kétévi börtönbün­tetés. Az ostromállapotot a hat hónap lejárta előtt is bármikor megszüntetheti a kormány, de szükség esetén újból életbeléptetheti, ki­rályi dekrétummal, de időtartama nem lép­heti túl az első kihirdetéstől számított hat hó­napot. Az ellenzéki páirtok tiltakoznak. Eddig szól a törvényjavaslat, mely ellen az ellenzéki pártok nagy tiltakozásra készülnek. A cuzisták, lupisták, zsidó párt, szocialisták va­lamennyien ellene vannak. A kamara még ma éjjel tartandó ülésén meg fogja szavazni előre­láthatólag a törvényjavaslatot, melyet azonnal át fognak küldeni a szenátusnak, mely szintén megszavazza azt az éjszakai ülésén. A törvény meg fog jelenni a Monitorul Oficial holnap reg geli számában és egyidejűleg ezzel életbe is lép, ha csak az ellenzéki pártok tiltakozása meg nem buktatja a javaslatot, ami teljesen kilátás­Felvetik a bizalmi kérdést. A törvényjavaslatnak bizottsági tárgyalása véget ért. Utána a többségi képviselőket érte­kezletre hivták össze, melyen felvetettek a bi­zalmi kérdést. A többségi képviselők, hogy bi­zalmukat kifejezzék a Vaida-kormány iránt, el­fogadták a javaslatot és kijelentették, hogy megszavazzák. Vaida tárgyalásokat kezdett a többi politikai pártok vezéreivel is. A Lupá pártjával már meg is egyezett. A. Lupu-párt el­fogadja a javaslatot azzal a módosítással, hogy az ostromállapot csak egyhónapi időtartamra szóljon és az esetleges választások alatt automa­tikusan megszűnjék. A cuzisták távol tartják magukat a törvényjavaslattól. A vasgárclisták ellene fognak szavazni, a zsidó párt szintén. A magyarpárti képviselők értekezlete után az Országos Magyar Párt nevében és állásfoglalá­sáról dr. Wilier József képviselő deklarációt ol­vas fel, mely a következőket tartalmazza. A Magyar Párt deklarációja. „Az Országos Magyar Párt mindig a rend és törvényesség tagja volt. Mindig hangsúlyoz­tuk, hogy az elsőrendű érdekek még a kisebbsé­geknél is megkövetelik n törvénvesség betartá­sát, melyet a kormányoknak, valamint az összes társadalmi osztályoknak meg kell tennie. Úgy találjuk, hogy az érvénybenlevő törvények elegendők az ország maga­sabb érdekeinek megvédelmezésére és minden attól függ, hogy a törvényt ho­gyan alkalmazzák. Meggyőződésünk, hogy a kivételes _ rendelkezé­sek bevezetése nem indokolt és a kívánt ered­ményeket nem fogja meghozni. Szomorú tapasztalataink vannak azokról az erőszakoskodásokról, melyek az ostromállapottal történt visszaélésekből keletkeztek. A nemzeti parasztpárnak nagy érdeme, hogy az ostromállapotot annak idején megszüntette, éppen ezért meglepő, hogy ugyanaz a kormány akarja most visszaállítani. A magunk részéről nem tartjuk ajánlatosnak az ostromállapot be­vezetését, mert az megmarad a kormány távo­zása után is és nem tudhatjuk, hogy ki fog azzal élni. Éppen ezért az Országos Magyar Párt a törvényjavaslatot nem szavazza meg. (Folytatása az 5. oldalon.) Serban államtitkár a kisebbségi törvénytervezetre javaslatot kér a magyar Párttól (Bukarest, február 3.) A Vaida-kormány- nak van kisebbségi államtitkára, de nem lehe­tett eddig tudni, hogy várhatnak-e valamit a kisebbségek az uj államtitkártól. Most Serban Mihai államtitkár, beszélgetett kisebbségi új­ságírókkal a programjáról. — A kisebbségi problémát két részre kell osztani, — mondja a miniszter. — Az egyik gyakorlati vonatkozású s már most meg kell oldani. A másik pedig szerves összefüggésben van a fejlődéssel és csak ez fogja nyugvó­pontra juttatni. A kormány hajlandó az ér­vényben levő szerződéseket végrehajtani. En pedig, aki részt vettem- a békeszerződések tár­gyalásaiban. különös súlyt helyezek a nemzet­közi szerződések végrehajtására. A kisebbségi kérdésben Szegeden szögeztem le állásponto­mat. amikor még én is kisebbségi ember vol­tam, A határvonalak kitolása nem változtatott akkori nézeteimen. Serban Mihainak ugyanis az édesapja Sze­geden törvényszéki biró és törvényszéki elnök volt. Román nemzetisége nem volt akadály, hogy ilyen fontos és nagyjelentőségű pozíciót foglaljon el a magyar világban. A mostani ki­sebbségi államtitkár tehát Szegeden nevelke­dett s legalább is olyan jól tud magyarul, mint az anyanyelvén. Ezeket mondja: — Ma is igaz az a filozófiai megállapítás, hogy ami neked nem kellemes, azt másnak se tedd meg. Román nemzeti érdek a kisebbségi kérdés megoldása. Polgári és politikai jogai-

Next

/
Thumbnails
Contents