Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)
1933-02-28 / 48. szám
XVI. ÉVF. 48. SZÁM. KuetiUjskg mmm il ssgwM I.CB.CC.ZCTCT sew DASTI W.AWAI, SSA^KßA« MEGvÉO a MI0É&, NEDVESSÉG ES BACCIIUSOK ELLEN EZEN KÉSZÍTMÉNY FERTÖTLENTTÖ SZEREI IMPREGNÁLJÁK ALEGE LEQhETE TL6NEBB RESZEKET iS ÉS MEGVÉDIK A TORKOT MEHET f$ TÜDŐT MINDENFÉLE iNFLAMÁTIO SÉRÜLÉS Eb MEGTÁMADÁS ELLEN Gvm.KEK, FELNŐTTEKÉ ÖREGEK vECvÉHK azonnal ÉS TARÍSATOK MINOÉG kéznél A DOBOZ fAC'SIMILjE ■ kapható minden >»^55Wí52St2®5*i\í/a LDA gyogyszertabban TtUŞLIUtMf HIS C. égj» Gyárfás állami ifâ)i Elemér nyilatkozik a Csíkszeredái gimnázium magyar szekciójáról LEGÚJABB '■■»jJsaaB^SMiam r*:- A magfyarpárti képviselők értekezlete Bukarestben (Bukarest. február 27.) Gróf Bethlen György, a Magyar Párt elnöke, március elsején érkezik Bukarestbe, ahol tanácskozásokat folytat a magyar parlamenti csoport tagjaival az aktuális kérdésekről. Bethlen György bukaresti tartózkodása alatt a Magvar Párt parlamenti csoportja értekezletet tart. Általánosságban meg-szav^ztstk a globális és egyenes adóügyi javaslatokat (Bukarest, február 27.) A kamara mai ülésén Stan adóügyi előadó záróbeszéde után Mad- gearu pénzügyminiszter mondott záróbeszédet és reflektált az ellenzéki támadásokra. A globális és az egyenes adókról szóló törvényjavaslatot a kamara általánosságban megszavazta. A részletes vita holnap kezdődik, amelynek egyes szakaszainál a magyarpárti képviselők is fel fognak szólalni. ^ Maniu MihaEacheval Géniben ffon- tos tanácskozásokat folyiatoíi (Bukarest, február 27.) A Genfben időző liihalaehe, volt belügyminiszter, hosszas telefonbeszélgetést folytatott a Montecarloban tartózkodó Maniuval, aki kérte Mihalachet, hogy látogassa mgg őt. A fővárosi sajtó a politikusok találkozásának nagy fontosságot tulajdonit, mert a két pártvezér ezúton fogja álláspontját a belpolitikai eseményekkel Ebemben leszögezni. Miiialache bukaresti barátjaiva! lefolytatott telefonbeszélgetés során elégedetlenségét fejezte ki a kormány és a többség ellen, de azt tanácsolta híveinek, hogy rezerváltságukat ne adják fel addig, míg Maniuval nem tanácskozott. Tatán meggyilkoltak egy gazdag özvegyet és huszonkétéves leányát , (Győr, február 27.) Tatán borzalmas rabló gyilkosság történt. Özvegy Nagy Sándorné és huszonkétéves leánya, Erzsébet, ma reggel feltűnő hosszú ideig nem mutatkoztak, ami gyanús lett a szomszédok előtt és rosszat sejtve, benéztek az ablakon- A gazdag özvegy, leányával együtt a padlón feküdt, nagy vér tócsában. A szomszédok feltörték az ajtót, kihívták a mentőket, de a leány már halott volt, az özvegy pedig kórházbaszállitás után azonnal meghalt, mielőtt még eszmélethez tért volna. A lakásban nagy rendetlenség uralkodott, amiből rablógyilkosságra következtetnek. A nyomozást megindították. Â roniáaíai városok kongresz« sziisa követeli a legszélesekl»» körű deeentrálizáeiöt (Bukarest, február 27.) A városok szövetsége tegnap tartotta meg Bukarestben évi köz gyűlését, amelyen igen fontos és általános jelentőségű kérdések kerültek megvitatásraA gyűlést Dobrescu főpolgármester, a városok szövetségének elnöke nyitotta meg, kihangsúlyozva, hogy ezt a szövetséget egy eleven orgánummá kell fejleszteni, mert nagy szerep vár rá az ország társadalmi és gazdasági életében. Majd megvitatta a centrálizmus és decen- trálizmus politikáját, amelyek között már régóta vivődik az ország és végül arra a megállapodásra jutott, hogy a városok nem tehetnek semmit a maguk érdekében a nagy szegénység miatt, amelybe az állammal szembeni lekötelezettségük és valóságos gyámkodás alatt való sinylődésük kény szeritette, ami a mai centrá- lizációs rendszer következménye, mely éppen ezért akadálya minden kulturális fejlődésnek. Kéri, hogy vezessék be a decentrálizációs rendszert, amely úgy az állam, mint az egyes városok részére előnyösebb volna. Végül pedig az annyi gondot okozó munka- nélküli segélyezés ügye került megtárgyalásra. Errenézve azt a határozatot hozták, hogy kérni kell a munka- és belügyminisztériumtól, hogy a munkanélküliek segélyezését vegye át az állam, illetve a munkaügyi minisztérium, olyan formán, hogy bocsásson ki „munkanélküli segélyező bélyeget", aminek a jövedelme mellé természetesen a város is hozzájárulna bizonyos mértékben az eddigi módszernek megfelelően. (Bukarest, február 27.) A Lujtla azt írja. hogy az állam és a csíki magánjavak között folyó per megszüntetése érdekében a közoktatásügyi minisztérium ajánlatot tett, hogy a Csíkszeredái állami gimnáziumban magyar szekciót állít fel, ha elegendő számú magyar tanuló jelentkezik és ezek kérik a magyar nyelven történő oktatást. A népszövetségi tanács a romániai közoktatásügyi minisztérium ajánlatát elfogadta és ezzel a pert megszűntnek nyilvánította. A közoktatásügyi minisztérium tudomásul vette a .genfi határozatot és elrendelte a szükséges intézkedéseket a magyar szekció felállítására. A Lupta ezen hírével kapcsolatban Gyárfás Elemér magyarpárti szenátor a következőket mondja: (Bukarest, február 27.) Az Adeverul-ban Li viu P. Nasta foglalkozik a kisantant uj egyezményével és azt Írja, hogy a paktum nem egy keretek közé szorított közös akciót bonyolít le, hanem az összes nemzetközi kérdésekben, mint „nemzetközi egység“ lép fel. A három kis államból tehát ehelyett egy nagyhatalom létesült, amely legalábbis annyit jelent, mint a revíziótól fütött Olaszország és Magyarország együtt. Fontosnak tartja a cikkíró, hogy a kisantant állandó tanácsának beleegyezése nélkül egyik állam sem köthet politikai színezetű nemzetközi egyezményt. Ez maga külön nagyjelen(Bukarest, február 27.) Angelo Doici pápai nunciust bíborossá való kinevezése és Romániából való távozása alkalmával, a mindkét ri- tusu bukaresti katolikusok ünnepélyesen búcsúztatták el. A püspöki kartól Cisár, gróf Maj- láth Gusztáv Károly erdélyi püspök, Pacha temesvári és Fiedler szatmári püspökök, továbbá Frentu nagyváradi görög katolikus püspök, a kormány nevében Gusti miniszter, dr. Gyárfás Elemér, Goga Qctavian, Petala tábornok jelentek meg. Majláth püspök francia beszédében köszöntötte a távozó nunciust. Az erdélyi püspök kitűnő francia beszéde nagy hatást gyakorolt a jelenlevőkre. A nuncius olasz nyelven köszönte meg az üdvözléseket és beszédében visszapillantást vetett konstantinápolyi mükü— A Csíkszeredái gimnázium, — mely tulajdonképpen polgári iskola — ügye, csak kis részletkérdése a csíki magánjavak problémájának, mely a Népszövetség szeptemberi állásfoglalásával egyelőre nyugvó, illetőleg holtpontra jutott. A népszövetségi határozat végrehajtásának kérdésében a minisztertanács háromtagú bizottságot delegált, Savéi Radulescu külügyi államtitkár, dr. Serban Mihai kisebbségi almi- niszter és Ghelmegeanu személyében, kikkel a csíki magán ja vak képviselői fel is vették az érintkezést, illetve a tárgyalásokat. A megbeszélések azonban még olyan kezdetleges stádiumban vannak, hogy a Luptában közölt intézkedés csak a kormány egyoldalú ténye és nem egy kétoldalú megegyezésen alapuló intézkedés. tőségü szövetségi szerződés. Megszűnik most az a látszat, hogy Románia, mert nem tudta megkötni a megnemtámadási szerződést az oroszokkal, elszigetelődött a nemzetközi politikától. Az uj paktum hatodik szakasza olyan elégtételt tartalmaz Romániával szemben, amely jóval felülmúlja az Oroszországgal elmaradt paktum kérdéseit. (Bukarest, február 27.) A kisantant genfi paktuma nem kerül ratifikálás céljából a parlament elé, hanem királyi aláírással történik meg a ratifikálás. désére a háború alatt, amikor elérte azt, hogy a katolikusok, nem katolikusok, muzulmánok és minden ott lakó emberek, vallási különbség nélkül együttes erővel emeltek szobrot XV. Benedek pápa emlékének. A nuncius a következő mondattal fejezte be beszédét: biborosi kinevezésem nem egyéni érdek, hanem annak az érdeme, hogy a Szentszék méltányolni akarta kinevezésemmel azt az ellentéteket kiegyenlítő munkát, melyet Romániában annyi különböző néptöredék katolikusai között kifejtettemItt írjuk meg, hogy a jelenleg Bukarestben tartózkodó Majláth püspök 27-én, hétfőn látogatást, tett a nuneiaturán, Csiszár bukaresti érseknél, Serban Mihai kisebbségi alminiszteruél, Ilasevici udvari marsallnak ü kisantant kárpótolja Romániát az elmaradt orosz paktumért Majláth püspök francia nyelvű beszédben búcsúztatta el Delel nunciust biborosi kinevezése alkalmából
