Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)
1933-02-28 / 48. szám
XVI. ÉVE. 48. SZÁM. KeietiOjsrc 3 Impozáns programgyülést tartott a kolozsvári Magyar Párt Az erdélyi gondolatért áldozatokat is hajlandó vállalni a magyarság — Vásárhelyi János a kartellről és a magyar kötelességről A városi politika programja (Kolozsvár, február 27.) A Magyar Párt kolozsvári választási tizedgyülései közül ki emelkedik jelentőségében az a vasárnap délutáni progiramgyülés, amit a tagozati elnök ség hivott össze a pártkör helyiségébe. Valóban programgyülés volt, amelyre a párt szerveinek képviseletei vonultak fel s a zsúfolásig megtol tött nagyterem hallgatósága előtt impozáns módon jutott kifejezésre az a magatartás, amit a kolozsvári magyarság tett magáévá a városi választáson. A vezető gondolat. Vásárhelyi Jápos elnök megnyitotta az ülést és beszédében a hallgatóság megértő lelkesedése mellett fejtette ki azt a vezető politikai gondolatot, amit a Magyar Párt a kartell megkötésével is és a városi nolitikában követendő magatartásképpen is. irányadónak tartott. Az együttműködés politikájában — mondotta — a kartell ismeretes nehézségei és a Ma gyár Párt által hozott áldozatok között is van egy magasabb szempont, amit jónak láttunk figyelembe venni. Azokkal az erdélyi pártokkal kötöttünk megegyezést, melyek itt Kolozsvár város régi törzslakosságát reprezentálják. Regi. komoly történeti, erdélyi felfogás nyilatkozik meg ebben a megegyezésben. Ez a szempont, ha áldozatot is követel, a Magyar Párt a maga történelmi kötelezettségénél fogva a legkevésbé háríthatja el magától az áldozatra hajló készséget. A régi erdélyi tradíciók erején az erdélyi népek egymás kézfogásával sok történelmi megpróbáltatáson vitték keresztül a sorsukat, mert az erdélyi néolélek mélyén él az a tudat, hogy együtt kell élnünk, szenvednünk és dolgoznunk. Hogy ez igy van a napi politika mély hátterében sok megható jel bizonyítja. Felemlíti, hogy a mult évben egy egyuázközségbeli beszámoló jelentés sze rinţ az egyik szolnokdobokai kis református gyülekezet magyar iskolájának a felépítésére •három román lakosságú község segített kalákába téglát és építőanyagot hordani. Az egyszerű nép felajánlotta a maga segítségét és ál dozatát a református magyar iskola megmentéséhez, amit a hatóságok beszüntettek volna abban az esetben, ha az uj épületet nem tudják felemelni. Az ilyen példák mutatják, hogy nem a néplélekből származik az a politika, mely az együttélő népek kultúráját és hitéletét akarja elgáncsolni. Amilyen időket élünk ma. ha valaha, úgy most kell az erdélyi gon dolatot a hétköznapiasságból kiemelni. Legalább a községi életben s annak közös gondjai intézésében kell összefogniok becsületes szándékkal az erdélyi pártoknak. Mi meg akartuk mutatni, hogy bennünk meg van ez a becsületes szándék, mi hajlandók vagyunk a kísérletre még akkor is. ha ezek aggodalmakkal járnak. Ennek a városnak a gondjai a mi gondunk, ez a város a mi népünknek gyermeke, a legtöbb magyar agy munkája, a legtöbb magyar könny fiiz'odik ennek a városnak fejlődéséhez. A mi törekvésünk az, hogy érvényesüljön a város igazgatásában az osztó igazság. Lehet, hogy csalódás ér bennünket, de a próbát meg kell tenni. Meg kell tenni azért, mert a mi szegény megostorozott népünk érdekében minden lépés és minden terv szükséges arra, hogy valamit az ő elviselhetetlenné váló terhein könnyithessünk. Nekünk szükségünk van arra. hogy embereink legyenek benn a városházán, akik a nép terheinek könnyítésében találják meg a feladatukat s ha a képviselet számbeli részében áldozatot is kell hoznunk a mi részünkről, az intéző- bizottság ezt az áldozatot meghozta, abban a meggyőződésben, hogy mindent meg kell tennünk, amivel csak egy lépéssel is előbbre lehet vinni a polgárság terhein való könnyítés törekvését. A közös akarat parancsol. A nagy Széchenyinek a naplójából idézi azt a mondatot, melyben a legnagyobb magyar kijelentette, hogy ha használni tud nemzetének a jogi harc kiélezésének szüneteltetésével, akkor á nemzet hasznát tartja mindenek előtt megfontolandónak. E nagy példaadás lelke mutatja az irányt abban a törekvésben, amely a magyar polgárság felé lciván segitőkezet nyújtani. Ha kevésszámú is a városházi képviselet, a megfelelő érvényesülés utján az eredményeket kell szem előtt tartani. Ilyen komoly és nyílt volt / / Fertőtleníti a szájat, torkot a Magyar Párt elhatározása, a többség igy döntött s ha itt-ott merül is fel aggodalom, a megindult küzdelemben minden erőt és minden igye kezetet a támogatásra kell fordítani. Széchenyi irja, hogy ő a szabadságát a legnagyobb odaadással igyekezett a többség akaratának alája rendelni. At kell térnie a kisebbségi magyar közéletnek már arra a józanabb felfogásra, amely csak azt kérdi: mi a közös akarat parancsa ‘2 A közös akarat parancsol mindnyájunknak. ez szabja meg mindenkinek a számára a magatartást. Senkinek sem szabad azt tennie, amit nem a közösség akar. s mindenkinek cselekednie kell azt. amit a közös akarat rendel valamennyiünknek a számára. A közös akaratnak egynek kell lennie és ezen a választáson a kolozsvári magyar polgárságnak azt kell megmutatnia, hogy a magyar embernek a szava igenis kontraktus. A magyar városi politika Vásárhelyi elnök beszédét hosszasan és lel késén tapsolta a hallgatóság. Bejelentette, hogy Bethlen György gróf, országos pártelnök be tegsége miatt, bár szeretett volna, nem jöhetett el az ülésre. Az elnök indítványozza, hogy az ülés fejezze ki Bethlen György gróf iránt őszinte nagyrabecsülését s ez indítványt általános éljenzéssel fogadták el. A jelöltek közül mindenek előtt Kovács András dr. mondott programbeszédet s ő szögezte le a Magyar Párt városházi politikájának irányelveit. Beszélt arról az atmoszféráról, ami az utóbbi időben a városházán kialakulóban van s meggyőződése alapján kilátásosnak mond ja az együttműködést azokkal a pártokkal, amelyekkel a kartellt megkötötték, de számolni ki- ván minden más eshetőséggel is. A gyakorlati programpontok közül különösen három kérdést emel ki, az egyik a nyelvhasználatnak, a másik a kisebbségi iskolák segélyezésének, a harmadik pedig a városi taxák aránytalanságainak és igazságtalanságainak a kérdése. Kiemeli, hogy a nyelvhasználat > jogából a Magyar Pártnak engednie egy jottányit sem szabad. de mindent el kell követnie, hogy e jog a gyakorlatban érvényesülni tudjon. Kimutatja, hogy a város az elmúlt tiz év alatt az állami elemi iskolák fenntartásához több mint hatvanmillió lejjel járult hozzá s ugyanez idő alatt a kisebbségi iskolák részére nem juttatott többet hárommilliónál abból a pénzből, aminek nagyrészót a kisebbségi polgároktól szedtek be. A városi taxák kivetésénél és beszedésénél az anyagi és az alaki jogok szempontjából is rendezetlen állapotok vannak. Súlyos problémája a városnak az, hogy igen terhes taxákkal a polgárságnak csak egy rétegét, a kereskedelmi és ipari foglalkozásúak rétegét terheli. De igen fontosnak tartja azt is, hogy Migray: A marxizmus csődje Tartalma : A Kapitalista Tilágraiid kialakulás*. A liberalizmus és gyakű'iaii k8vetkezménye<. A marxizmus ás aszociállsta elmélet Kautsky. Lenin. Trot/kij Stalin A« Ipar szocializálása Oroszországban és a munkásság helyzete. A mezőgazdaság szocializálása és a parasztság helyzele. Szocializmus vagy államkapitalizmus. Az ipar fejlődése az elmúlt száz esztendő alatt A merőgazdaság. Az u| föderatív gazdasági rend. 120 LEJÉRT kapható a „MINERVA“ KÖNYVESBOLTBAN CLUJ—KOLOZSVÁR. az adókivetés módja voltaképpen fix szabályzat nélkül történik s úgy vet ki a város taxát huszonkétmillió le- jes tételben, hogy ennek az igazgatására nincs leszögezett szabályzat. A városházi programot össze tudná a gyakorlati részében foglalni abban a néhány szóban: a kisebbségi polgártársak érdekeinek százszázalékos képviselete. Minden városi kérdésben a polgárságunk létérdeke szabja meg a programot, amire nézve a párt utasításai az irányadók. A feladatot becsületességgel vállalják, a sikernek a kulcsa pedig a polgárságnak a kezében van. A nagyhatású progx’amnyilatkozat után a többi jelöltek közül még néhányan beszéltek. Kereskedők. Sállok Dezső, a párt másik jelöltje mondott ezután prog.rambeszédet azokról a feladatokról, amelyeket a kereskedő és iparos osztály sérelmeinek orvoslása érdekében kell vállalni. Kifejti, hogy az anyagilag tönkretett iparos és kereskedő osztály a városi lakosságnak mintegy 8—10 százalékát teszi ki, a városi terheknek azonban a 80 száza- lékát is ez az osztály viseli. Ezen feltétlenül segíteni kell s le kell számolni azzal a jelszóval, melv szerint ez a réteg a maga közterheit át tudná háritani a fogyasztó közönségre. A valóság az, hogy az iparos és kereskedő e nagy terhekből semmit sem tud áthárítani. A teher- könnyítés az a feladat, amit a Magyar Párt képviseletében és bizalmából vállalni kiván s kéri ehhez a polgárság támogatását. A kisgazdák. Balázs István kisgazda-jelölt frappáns beszédében kifejti, hogy a kisgazdák ügyeit hordozza a szivén, azonban a városi tanácsba^ nem mint a földészek kénviselője akar bemenni, ha; nem mint a Magyar Párt jelöltje, a kolozsvári egész magyarság egyik képviselőjeként. Egyöntetű magatartásra van szükség és arra. hogy a városházán a magyarság minden rétegét egyenlő támogatásban részesítsék. Minden panasz és minden sérelem hangjait a párt kell, hogy összeszedje s ez alapon a párt adja meg azt az utasítást, amihez ragaszkodni kell. Szabó József, a tagozat alelkiöke, mint szintén kisgazda-jelölt, beszédében az egységes magatartás szükségességére hivta fel a figyelmet. Amilyen utat a párt kiválasztott, áz egész magyar polgárság legfontosabb érdekeit kivánta ezzel szolgálni, szükséges tehát, hogy a magyar polgárság a maga egészében nyújtson ehhez megfelelő támogatást s ne legyen olyan egyéni magánérdek, amely bárkit is a magatartástól eltéríthetne. Az iparosok. Török Árpád, az iparosjelöltek egyike kijelenti, hogy a magyar iparosnak a Magyar Pártban van a helye s ha a magyar iparos a maga sérelmeire meghallgatást keres, azt a párt utján találja meg. Kiemeli azokat a viszCarneval bevonulására többször tisztítom, festetem át Czink nél ruháimat.
