Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1933-02-28 / 48. szám

V lsei ön á. z BUDA.PESî V CIwf*KoTo#<o In k jj TSJ3. február 21 * Aea« KeletiUiskg » M Előfizess belföldön: *•* ifi* MS, féievre 40U, negjedevre 200, egy bóra 701« t Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGY ARP ARI1 LAP Sierkesztoségi és kiadóhivatali telefon: 508. XYI. ÉVFOLYAM 48. SZÁM. Előfizetés Magyaronsigo* » Egy évre 50 pengő, félévre 25 peng* negyedévre 13L» E, Egyes szám ára 21 fiilés Littkénét a budapesti törvény­szék bizonyítékok hiányában felmentette A bírói indokolás erkölcsileg1 megbélyegezi a vádlottat Japán elvonul Minden esetre épületes látvány volt, ami­kor a japán delegáció békétlenkedve otthagyta a népszövetségi üléstermet, mert a Népszövet­ség egy oly sokszor átfontolt vitás kérdésben nem Japánnak adott igazat. Ha például egy vi­tás kérdésből kifolyólag Németország, Ausz­tria, vagy Magyarország hagyná ott a Népszö­vetséget, ez nem lenne olyan feltűnő. Azt mon­danák, hogy ezekben az országokban sohasem élt eléggé a népszövetségi gondolat, a szerződé­seknek a tisztelete, az együttműködés öntudata, stb., stb., egy sereg frázis, ami ilyenkor készen- áll a vezércikkírók számára. Japán eseté azon­ban egészen más. Japán egyike volt a Népszö­vetség főkorifeusainak. Törzstag volt, nagy­hatalmi pozíciónak örvendett és ahogyan résztvett ^ annakidején a békeszerződések öliktú- Jásában, éppen úgy a genfi apparátusba is be ieszkelte magát, elülte a jó helyeket és az egyik főtitkári állást is megszerezte magának. Ja­pánról tehát ugylátszott, hogy komolyan veszi a Népszövetséget és 5 lesz a legutolsó állam, amely otthagyja, ha baj van. Japán azonban abban a pillanatban, amikor a Népszövetség nem szája ize szerint cseleke­dett, első dolga volt, hogy n maga demonstra­tiv kivonulásával s főtitkárának lemondatásá- val megtorpedózza az amugyis törékeny nép szövetségi intézményt. Mielőtt Japán nagy garral elvonult volna a színről, Matsuoka dele­gátus még odamondogatott néhány kemény szót: a Népszövetségnek nincs beleszólása olyan ügyekbe, amelyekhez nem ért. Az euró­pai államok nem ismerik és nem is ismerhetik az ázsiai helyzetet, félreértik és az igazságnak meg nem felelően kommentálják. Egyszóval Matsuoka világosan értésére adta az európai államoknak, hogy seperjenek a maguk portá­jukon. Rabelaisi mondat, ha elgondoljuk, hogy tiz és egynéhány éven keresztül ez a Japán, ez az ázsiai hatalom, állandóan feljogosítva érezte magát, hogy az európai államok belügyeiben a döntő szerepet játssza. Japán és rajtakivül egy sereg exotikus állam a legkényesebb ki­sebbségi, a legaprólékosabb jogi konfliktusok­ban csaptak föl békebiróknak és sohasem hang­zott el felelősségteljes kijelentés, hogy mindez, mely jogcímen? hiszen az európai államoknak részproblémáit az óceánokontuli államok iga­zán nem ismerhetik. Minden bizonnyal több gyakorlati eredményt ért volna el a Népszövet­ség, ha előbb kontinenseken belülálló népszö­vetségeket, európai, ázsiai, amerikai népszó vétségeket alkot és csak azután hozza létre a népszövetségek föderációját. Nem történt meg, nem is időszerű elmélkedni fölötte. A japán visszavonulásnak időszerű tanulsága azonban az, hogy nem lehet, „ha akarom igy, ha akarom úgy“ játékot tartósan folytatni a Népszövetség­gel. Nem lehet a quod licet yovi, non licet bovi közmondás alapján állva különleges előjogokat szerezni és ugyanakkor a minimális jogokat is megvonni a másiktól. Nem lehet épen azokban az esetekben, amikor arról van szó, hogy a Népszövetség a háborúnak és a békének a kér­déseiben döntsön. A Népszövetség létezésének úgyszólván egyetlen feltétele, hogy hatásköre erkölcsi kikényszerítő ereje legyen a béke megvédésének kardinális kérdésében. Ez a Népszövetségnek immanens gondolata. Alapja, támasztéka, lényege. A Népszövetség többi problémái csak következnek ebből, mintaho­gyan a csirke következik a tojásból. Ha a Nép- szövetség nem képes érvényt szerezni vezérgon­dolatának, akkor nincs szükség Népszövetségre. Tragikomikus, hogy most már Japán is igy gondolkozik. Az albániai, mandzsuriai, nikara- guai, perzsa-angol konfliktusokban azonban másként gondolkozott. (Budapest, Február 27.) Littke Kálmánná ma délben tiz órakor megjelent a törvényszék tárgyaló termében, hogy tudomásul vegye a bí­róság ítéletét. A terem ezúttal is zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Littkéné rövid bundá­ban, felkötött karral .jelent meg, mert tegnap baleset érte, elcsúszott az uccán és az orvosok megállapítása szerint karján orsó csonttörést szenvedett. Tizenegy órakor megjelent a Sze- mák-tanács és az elnök feltette hozzá a kérdést, hogy óhajt-e valamit még védelmére felhozni. Littkéné emelt hangon kijelentette: nincs semmi mondani valóm. Ezután a biróság Ítélethoza­talra vonult vissza, majd negyed tizenkettőkor halotti csendben kihirdette az ítéletet, amely szerint Littke Kálmánnéi, bb nyitékok hiányá­ban a szándékos emberölés büntette alól felmenti. Szemák elnök hosszasan indokolta az Ítéle­tet, Egyenkint veszi boncolás alá a vád pont­jait, többek között azt a kérdést, hogy Littkéné az öngyilkosság megtörténte után miért nem hozatott orvost, vagy telefonált a mentők után. A törvényszéki tanács indokolása megállapít­ja, hogy ennek a körülménynek csak psziholó- giai jelentősége van, tárgyi bizonyítékot nem (London, február 27.) A japán-kinai háború teljes erővel folyik. Legutóbbi jelentések sze­rint a japánoknak elkeseredett küzdelem után sikerült két fontos vasúti gócot elfoglalni. Kí­nában óriási izgalmat keltett, hogy Sanghai kikötőjében két japán hadihajó jelent meg. A japánoknak állítólag az a terve, hogy tengeren döntsék el a mandzsuriai kérdést és nem száraz földön. Manilái jelentés szerint az amerikai hadiflotta kiindult a Csendes-Óceánra. Legutóbbi jelentéseink itt következnek: Guerillaharcok és közelharcok. (London, február 27-) A jeholi hadművele­tek sarki hidegben folynak. Metsző- és hóvihar ban, jeges szélben, óriási nehézségekbe ütközik nagyobb akciók lefolytatása. Csao-Yang és Kai- lu, amelyeket japán bombázás ért, füstölgő rom­halmazok. A kínaiak visszavetették frontjukat s most az előnyomuló japánoknak guerillakar­szolgáltat. Megállapítja továbbá, hogy öngyil­kosságot megelőző időpontban Ruttkay és Litt­kéné között a szerelmi kapcsolat szenvedélyé­ből mit sem engedett. Az öngyilkosság oka családi és anyagi okokban keresendő. Littkéné vallomásaiban nem volt ellentmondás. Littkénének a szobákban történt céllövő gya­korlatai könnyelműség, de nem > tekinthető a gyilkosság előkészítésére szánt kísérletnek. Az Ítélet indokolása erkölcsileg meglehető­sen megbélvegzi Littkénét. Megállapítja a mély érzés teljes hiányát, a túltengő önzést, a lelkiismeretlenséget és Littkénét úgy tünteti fel, mint de­kadens korunk minden attribútumával jelentkező asszonyát, A tanuk semminemű döntő bizonyítékokat nem szolgáltattak. Éppen ezért a bíróságnak fel kel­lett őt mentenie. A közönség ovációkkal vette tudomásul az Ítéletet, de az elnök csöndet parancsolt. Litt­kéné az ítélet meghallgatása után, mint a szél­vész perdült ki a teremből, autóra ült és a kö- rülálló újságíróknak kijelentette, hogy egye­lőre nem kíván nyilatkozni. cot folytató szabadcsapatokkal kell lépten^ nyo­mon megütközniük s minden talpalattnyi elő­nyomulásukat véráldozattal fizetik meg. Jeholban a japánok nagy erőkkel támadják a Tiej-Csu-szoros hágójának környékét, de a tá­madás a szívósan védekező kínaiak gépfegyver- tüzében nem tud előreiutni. A támadók óriási veszteségeket szenvedtek. A kinai állások előtt valóságos hullahegyek tornyosulnak. Ma újabb tüzérségi pergőtűz és légi bombázás alatt álla­nak a kínaiak védelmi vonalai. Egyes pontokon a közelharc már megkezdődött. Japán emlékirata a Népszövetséghez. (Genf, február 27.) Japán részről emlékirat érkezett Genfbe, amely hangoztatja, hogy Kí­nát a bolsevizmus végnusztulással fenyegeti, ami kihatással van az egész világra. Japán gátat akar vetni a bolsevizmus terjedésének és nagyon sajnálja, hogy a Népszövetség nem ta­núsít megértést intenciói iránt. Hz olajpanama miatt agyonlőtte magát a Háv beszerzési osztályának főnöke (Budapest, február 27.) A budapesti olaj-panama drámai fordulathoz ért. Az olajpanama ügyben Szentiványi Ferenc az államvasutak beszerzési osztályának főnöke, tegnap hivatali helyiségében agyonlőtte magát és meghalt. Az öngyilkosság megerősíteni látszik azt a felte­vést, hogy az olaj átvételénél a vasút illetékes tisztviselőivel összejátszás történt. Az Imperiál gyárnál továbbfolynak a vizsgálatok. A könyv-szakértők befejezték mun­káikat. Jólértesült helyen úgy tudják, hogy az Imperiál gyár ellen zárlatot fognak elren­delni. A Szentiványi-iiggyel kapcsolatosan a rendőrség lefoglalta az öngyilkos irományait. A japánok óriási veszteségek árán nyomulnak elő Jehol-tartományban Tiej-Csi szoros hágója körül valóságos hulla­hegyek tornyosulnak

Next

/
Thumbnails
Contents