Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1933-02-21 / 42. szám

Előfizetés Magyarorttaw** Egy, évre 50 pengő, félévre 36 peogţ ae«7«JÄT» IA»2, Egyes szám ára 21 fiilé® _____ ORSZÁGOS MAGY ARP ARII LAP Szerkesztőségi és kaulóhivatali telefon: 50S. XVI. ÉVFOLYAM 42. SZÁM. Előfizetés belföldön: létem MM, negyedévre 200, egy bén 70 In Egyes szám ára 3 leL ^?v!selőhá2 ; BUDAPEST V. ' • -.iw • ■ •: •' 1933. február 21 * Kedd Kincstári adóbonok forgalombahomtaiára kér felhatnlmazást a kormány A pénzügyminiszter elkészítette a bonokról a törvényjavaslatot Csonka-Középeu ró pa A kisantant újjászervezése foglalkoztatja roóg^ mindig az európai közvéleményt. Amit mi a minap irtunké hogy e blokké pződó^,maga után fogja vonni újabb blokkén ződések Veszedelmét, azt ma jóformán münden kisantant érdekkörön kívül álló lap is megerősíti. Ezúttal’azonban ne azt nézzük, hogy mit jelent vagy mát jelenthet az újjászervezett kisantant kifelé, hanem azt, amit befelé; a három ország belső területére je- lebt. Ha igy nézzük a három külügyminiszter genfi tanácskozásainak eredményét, úgy az uj kisantant is más ábrázatot mutat és megszűnik e£ak az antirevizionista mozgalmaknak előre­tolt bástyája leinni. .* A kisantant együttműködésének ezt az uj és szokatlan formáját, belső szükségesség, a rérum necesitás eredményezte. E három állam nem­csak azért kénytelen együttműködni, mert úgy véli, hogy határai elleti támadás készül, hanem assort, mert egyesült erővel inkább reorganizál hatónak látja a maga nyomorúságos gazdasági helyzetét. így, olvassuk, hogy a kisantant álla raok most már közösen fogják kérni azt, a kül­földi kölcsönt, amelyet eddig nem kaptak meg. Közös Plattform ok, közös fizetési ajánlatokkal fordulnak szorongató hitelezőik felé israbbarr a hiszem ben. hogy amit nem tud elérni egy állam, *z adósságoknak jelentékeny mérséklé­sét. avagy azok kifizetésének felfüggesztését, ki­harcolják majd hármain együtt. Genfben a kis- aniaat nemcsupán mint a békeszerződések őre óhajt jelentkezni, de mint egy olyan politikai egység, amely félszázmilliónál több lakosságot reprezentálva, komoly nagyhatalomnak tüntet­heti fel magát. Ha igazak a hírek, a kisantant a jövőben egységes rendőri intézkedéseket is teşz a szubverziv-mozgalmak megfékezésére, mindennemű belső szeparációs kísérlet csirájá­ban fojtására, egyszóval ez az uj megegyezés a kisantant belső politikai világát is szabályozni szándékozik. '! Egyik prágai lap már arról is ir, hogy a kis­antant államok rövid időn belül vasutaikat is közös vezetés alá vonják. Optimisták már azt is tudnivélik, hogy túl a preferenciába vámokon devizaegyezményeket akarnak létesíteni, meg- akarják könnyíteni egymás között a forgalmat és egy oly dm közös termelési egysén létesítésére törekszenek, mint amilyennel a monarchia ren­delkezett a békeidőben. A háború utáni győztes államok kezdik belátni, hogy a monarchia szét­törésével egy automatikus. termelő-területet is szétromboltak és ez az egyik oka a középeurópai államok gazdasági romláséinak. Miután a mo­narchia feltámasztása még gazdasági alapon is lehetetlenné vált, a kisantant-tervek egy ilyen hármas állam bevonásával létrejövő együttmű­ködés módjával igyekszenek a monarchia ter­melési egységét pótoltok Rájöttek arra is, hog\ az autaxkiás államberendezések sem vezetnek jóra és igy alakult ki ez a szélese bbkörü, át­fogóbb erejii koncepció, amelynek megvalósu­lása elé nyilvánvaló érdeklődéssel figyel fel egész Európa. A kisantant tehát egyszerre militarista és pacifista alakulat. Egyszerre kivan politikai nyomást gyakorolni szomszédjaim — bizonyára a kisebbségekre is — és egyszerre, egyazon idő­be» játsaa ki magát a dunai federáció eszméjé­nek hordozójává. Ha a kisantant-lapok vezér- cikkeit olvassuk, úgy minduntalan feléik for­dul egv-egy mondat, amely megállapítja, hogy végre KözépEurópa ügyét rendbehozták. De Kozóp-Eurónában benne vannak Magyarország, Ausztria. Letogyelország is és a józan ész azt diktálja, hogy minden olyan összefogási kísér­let,'atnely a földrajzilag egybetartozó államo­kat figyelmenkiviil hagyja, nem sok jóval ke­csegteti és hogy az igy létrejött KözépEurópa, oson ka-Középe urópa csupán és nem több. (Bukarest, február 20.) Madgearu pénzügy­miniszter nagyfontosságu uj pénzügyi törvény- javaslattal lepte meg a közvéleményt. E ja­vaslat szerint, amit a pénzügyminiszter már el­készített, kincstári bonok kerülnek forgalomba, majdnem olyan cirkulációnak a kilátásaival, mint amilyent a bankjegy-forgás jelent a pénz­piacon. E bonok garanciáját az képviseli, hogy mindennemű adót lehet fizetni velük s a kincs; tár pénz helyett ilyen bonokkal egyenlíti ki belföldi tartozásait- Ha az következne be, hogy egyszer az adóhivatalok e bonokat nem fogad­nák el, akkor súlyos következményei lehetné­nek ennek a bankjegyet helyettesítő bonkibo­csátásnak, a kormány azonban éppen az adó­fizetés garanciáját szögezi le a törvényjavas­latban. Adóbonok a forgalomban. Madgearu pénzügyminiszternek az elkészült törvényjavaslata szerint a törvény felhatalma­zást ad a kormánynak, hogy meghatározott összeg elejéig úgynevezett kincstári adóbono­kat bocsásson ki s ezekkel elégítse ki az állam belföldi hitelezőit, a szállítókat és mindazokat a magánoso­kat, akiknek követeléseik vannak az állammal szemben. Csak azokat a tartozásokat egyenlítik igy ki, amelyek 1933 január 1-e előtti időből származ­nak. A kibocsátandó adóbonok 100—500—1000— 5000 és 10.000 lejes névértékben kerülnek kibo­csátásra. Nem névre szólanak, hanem bemuta­tásra, igy átruházhatók és 4 százalékos kama­tozásúak. Mindennemű olyan adótartozásba fi­zetni lehet ezekkel, amelyek 1933 januárja előtt esedékessé vált adók. Kivételt képeznek az örökösödési illetékek és a kincstár ja­vára kirótt pénzbírságok. (Bukarest, február 20.) A grivitai esemé­nyek ügyében megindított vizsgálat befejezésé­hez közeledik és mig egyrészt szabadi;1 ráhelye­zik mindazokat, akik ártatlansága bebizonyul, a tanuk vallomása alapján megállapítják azok­nak a személyazonosságát, akik hajtogatták a tömeget és erőszakos cselekedeteket vittek vég­hez. Ma estére újabb szabadlábraholyezések vár­hatók. A jilavai fegyintézetbe átszállított sztráj­kolómunkások száma 144. Ezek között van az a nyolcvannégy letartóztatott, akiket . még a sztrájk előtt lefogtak, mint a sztrájknak lelep­lezett előkészítőit. A második csoportba tartoz­nak a műhelyben rendezett sztrájkmozgaiom- nak a vezetői, Bogátoiuval, a mozgalom irányi- töjával együtt. Közöttük van az az úgynevezett nyolcas tanács, amit a munkások a sztrájk al­kalmára választottak s a munkásoknak egy má­sik tanácsa, amit ők igazgatótanácsnak nevez­tek el. amiket nem lehet a bonokkal fizetni. A Banca Nationalanál e bonok, kétkezes aláirasayal, vál­tókként leszámitolnatók, névértéken, a kibocsá­tástól a leszámítolásig terjedő időre 4 százalé­kos kamattal. , , , . . Amint látható, e bonok fogalmazásának si­kerét bénítja az, hogy az idei és a jövőbeli adó­nak a fizetésére nem fogadják el. Elsejéig el kell fogadni a Mihály- pénzeket. A pénzügyminiszter ismételten felhívta a pénzügyigazgatóságok és adóhivatalok figyel­mét arra, hogy a Mihály vajda képet ábrázoló pénzérmek már csak március 1-ig vannak for­galomban. Ez időpontig azonban kötelesek az összes közhivatalok ezeket a pénzeket akadály­talanul elfogadni. A minisztertanács határozatai. Vasárnap minisztertanács volt Vaida miniszterel­nök elnöklete alatt. A minisztertanács elhatározta, hogy az összes na­gyobb városokban a napokban hirdetményben fogja felhívni a közönség figyelmét a nyugalomra és hang­súlyozni fogja, hogy a hatósági közegek teljes szigor­ral fognak eljárni a rendbontók ellen. A miniszterta­nácson Madgearu uj törvényjavaslatot terjesztett be. mely a magánalkalmazottak kereseti adójának fizetési terminusát meghosszabbítsa. Mironescu belügyminiszter két törvényjavaslatot is terjesztett elő. Egyik a Marzescu-féle rendtörvény mó­dosítására vonatkozik, amely a törvény büntető szank­cióit szigorltja és más cselekményekre is kiterjeszti a rendtörvény hatályát. Ugyancsak Mironescu terjesztette elő a köztisztviselői statútumok 58. szakaszának mó­dosítására vonatkozó javaslatát, amely szigorú szank­ciókat léptet életbe azok ellen a tisztviselők vagy ál­lami alkalmazottak ellen, akik a közrend megzavarásá­ban résztvesznek. Hotineanu ezredes katonai ügyész előterjesz­tést tett Uica tábornoknak, a bukaresti hadtest parancsonkának, amelyben kéri kilencven olyan letartóztatott munkásnak a szabadon bocsátását, akikre semmi büntetendő cselekményt nem le­hetett rábizonyítani. Ezek többnyire idősebb emberek, akik nem értettek egyet a lázi tokkal, de a terror hatása alatt sztrájkolniok kellett, közülük negyvenöt a Malxnaison, kaszárnyában, negyvenöt pedig a rendőrprefekturán van fog­ságban. A letartóztatott munkásokat a katonai ügyészség vádirata három csoportra osztja. Az első csoportot ezzel a gyüjtőlnévvel nevezi meg: a forradalom vezetői, A második csoport gyűj­tőneve: a rombolók. Ezek közé tartoznak azok is. akik az uccán fosztogatni kezdtek. A harma­dik csoportba tartoznak azok a munkások, akik az ostromállapot szigorú tilalma ellenére a mű­hely területén nyilvános gyűlésein vettek részt. A sziguranca azt állapította meg, hogy • Kommunista futárt fogtak el, aki pénzt hozott a vasúti sztrájk támogatására A katonai vád az elfogott sstrájkolók ellen & belügyminiszter a lapokhoz 4

Next

/
Thumbnails
Contents