Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1933-02-15 / 37. szám

4 RnmnjsxG XVI. twf. «7. szm Végpusztulás fenyegeti Arad nagyvárosi életét .. (Nrad, február 14. A Keleti Újság tudósító­jától.) Arad — ellentétben a régi közraondús­sal már nem is marad. Arad, a nyugati ha­társzélre csúszott, valamikor sokatigérő ipari és kereskedelmi centrum már túljutott a krízi­sen. Ami itt van. helyesebben, ami már nincs« ez már nem krízis, ez már a veszély további stádiuma. Arad tragédiájáról, pusztulásáról, hervadásáról már sok szó esett. Hivatalos és nemhivatalos .formában egyaránt. Hz a város a legszomorubb szakasza annak a frontnak, amely gazdasági életünk általános pusztulásának szín­helye. És mégis, mindenkor, újra és újra újszerű­séggel lehet regisztrálni, mindig a szomorú szenzáció erejével hat, akár egy-egy gyorsfény­kép is, ennek a szomorú városnak szomorú éle­téből. A nagy dekonjunktúra nagyon elbánt Arad­dal. A békeszerződések után Arad egyetlen ko­moly jelentőség« — hinterlandjának elvesztése után — a_ határszéli forgalom volt. Nagykeres­kedések virágzottak fel és születtek meg, Arad közvetítette az exportot s adta tovább belíöiü számára az importot. Hogy egyebet ne mond­junk, Aradon voltak az ország legjelentősebb textil, nevezetesen szövet engros-üzletei, amelyek egész Románia számára közve­títették a hatalmas mennyiségű textilbe­hozatali készletet. És ma? Ma egyetlen kéz ujjain meglehetne számolni a megmaradt textilimportőr, vagy akár engrosista cégek számát. S ezek is holt­pontra jutott kereskedelmi forgalom kátyújá­ban vergődnek. Es ez a helyzet minden vonalon Arad gyáripara, kisipara és kereskedel­me egyaránt sorvad, egy-két kivételt le­számítva. A világhirünek bátran nevezhető aradi mü- butorgyár-ipar válságos helyzete igy nem egye­dülálló az általános vajúdás közepette. A város mellett pedig a falu, a megmaradt kis hinter­land is kiszikkadt: hiába vergődnek gazdasági életünk gyökerei életlehetőség után kutatva a vidék talajában. Ez akiszikkadt talaj nem képes tápláló erőt nyújtani. Arad Hegyalia: valami­kor nem is olyan régen, még vagyontjelentő szőlőhegyeivel — ma a nyomorúság szomorú siralom völgye. Második Zsilvölggyé változott ez a vidék az utóbbi időkben. Meghalt a borexport, részben az illetékesek közönye, részben egyéb nehézségek, egyesülve az általános válság sodró erejével, letörték az aradhegyaljai borok világ- pozicióját. Már meg is feledkeztek erről külföl­dön. A Hegyalja a _ nyomor borzalmas rém­uralma alatt áll — hiszen a belföldi fogyasztás minimumra csökkenése mellett még az adóter­hek is elviselhetetlenül nehezek. És igy van ez az egész vonalon. A buza tra­gédiája itt sem volt jelentéktelenebb, mint másutt. Sőt. Az állatexport és állattenyésztés elképzelhetetlenül kritikus helyzetben vannak. A híres aradi, illetve aradmegyei lótenyészete­ket az árak hihetetlenül nagyarányú esése vonja a vajúdás varázskörébe. A malom- és szeszipar válsága pedig mindezekből folyik. A helyzeten az sem sokat változtat, hogy itt, Ara­don van az ország legnagyobb szeszgyára, a Neumann Testvérek-féle üzem. És a válságtü­netek, amelyek országszerte felléptek, itt, ebben a betegségtenyésztő talajban valóságos meleg­ágyakra leltek. Aradon, a lecsúszott nagyváros­ban előbb és jobban rombolt a válság, mint bárhol másutt . . . Természetes, hogy mindennek nyoma ma­radt a város külső képén is. Arad uccáiról, még a főtéren is egymásmellé sorakozó üres üzlet- helyiségeiről, a kirívó pangásról nem lehet egyéb jellemzőét mondani, mint, hogy „her­vadt , . Ez a halódás elsősorban az oka annak, hogy az aradi magyar színház, szezon derekán átmenekült Temesvárra, ahol, jóllehet már járt itt előtte magyar társu­lat, mégis csak megél, bár az együttese csak­nem ugyanaz, mint Aradon volt. Egyetlen mozgás az utóbbi időkben az épít­kezési fronton mutatkozott. Ez azonban, bármi­lyen furcsán — különösen hangzik, szomorít tünet. A bankválság fényképe. Aradon, jóllehet a válság első riadalmai után egyetlen komoly, nagybank sem bukott meg, mint történt Temesvárott, a tőke csak úgy, vagy talán még inkább kimenekült a bankokból, miint másutt. Ezért építkeznek az emberek: ezekben a beépített telkekben temették el a forgó­tőkét. Vajúdás, haldoklás, vergődés. És minden a hervadásra való adottság mellett, Arad nem szűnt meg a kormányok mostohagyermekétnek lenni. Arad nemcsak, hogy nem kap vj közin­tézményeket, de még a meglevőket is elviszik, megszüntetik. A kormányok egyetlelu alkalmat sem mulasztottak s nem mulasztanak eh hogy Aradnak a még megmaradt jelentőségéből le ne tördeljenek egy-egy darabkát — mert mdr csak darabkáról lehet szó . . . Érdekes: annak életűére, hogy Arad mm* denkor, mén a békevilágban i» a roman nemzeti- párt pátriája volt, ellenére annak, hogy 1 op Cicio István aradi lokálpatrióta: a nemzeti- parasztpárti kormány sem követett es követ egyéb politikát Araddal szemben, mint elődei. Ellenkezőleg, talán azt mondhatnánk: bot . . . Arad város polgármestere jelenleg lentjar Bukarestben. Értesülésünk szerint éppen azért, hogy Arad jelentőségéből visszakérjen, sze­rezzen valamit. .Jóllehet, az eddigi — számtalan ilyirányu — akciók sikertelensége a pesszimiz musra jogosítana fel, mégis, hisszük es var­juk, hogy a kormány végre tényleg tesz vala­mit Aradért, ha nem egyebet, legalább a vissza esés mai állapotát igyekszik konzerválni a nap ról-napra megnyilvánuló további visszaesési tendenciákkal szemben. És erre nagy szükség lenne. Mert legalább az iparvállalatok érdemelnék meg, hogy lehe­tővé tegyék számukra a további küzdelmet, amelyek minden zuhanási tendencia ellenére is képesek voltak prosperálni, munkásokat fog­lalkoztatni; ellátták, erejükhöz mérten, a gaz­dasági élet éhes artériáját s megmentették a város ipari centrumvoltának legalább a lát­szatát. íme, a szomorú igazság, amely Arad jelen­legi tragikus állapotából kitűnik. íme egy vá­ros. amely egy életen keresztül a nevéhez fű­ződő szellemes közmondás ellen küzdve fejlődött, ma már megelégedne azzal, ha a közmondás be­teljesedne rajta és Arad legalább — maradna... BEKÜLDÖTT HÍREK ©es KKASE taggyűlése. A KKASE vezetősége közli: Felkérjük összes aktiv tagjainkat, hogy folyó hó 14-én este fél 9 órakor fontos megbe­szélésekre az unitárius kollégium tornatermé­ben pontosan a jelzett időben megjelenni szí­veskedjenek. A vezetőség. A „Székely Fiatalság“ szőttesbálja. A Székelyek Kolozsvári Társasága kebelében „Székely Fiatalság" cím alatt nemrég megalakult ifjúsági csoport február 19-én, vasárnap délután 4 órai kezdettel, a ref. kollé­gium tornacsarnokában szöttesbált rendez, melyre a székely fiatalságot és családokat szeretettel meghív­ják. Az Erdélyi Muzeum Egylet hírei: (Az Orvos- tudományi Szakosztály) közli, hogy dr. Filep Gyula, egyet. m. tanárnak szerda estére hirdetett előadása a gyomorfekély gyógyításáról közbejött akadály miatt, jövő hét szerdájára elhalasztatott. F. hó 15-én este 9 órakor a Magyar Konzervatórium disztermébne nép­szerű előadást tartanak: dr. Perl Ottó a fogak szuva­sodása és annak megelőzése, dr_ lfj. Gspann Károly a tuberculózisról. Mindkét előadásra a belépés díjtalan. Elnökség. Kolozsvári mozgó színházak műsora* CORSO Előadások 3» 5» 7 és9-kor DACIA (Színkör) Előadások 3, 5, 7 és 9-kor EDISON Előadások 3,5 és 9-kor ROYAL Előadások 3, 5, 7 és 9«kof Szerda SZENVEDÉLY Főszerepben: Lupe Velez, a legszebb sztár. Ma utoljára Nem kérdem, ki vagy? Robert Stolz, és Bolváry filmje. A főszerepekben: Liane Kaiddal és Gustav Fröhlichhel. — Előtte : Séta Bicskén. Két Világ. Főszerepben: Helene Sieburg. Őfensége a mosónő Főszerepben: Else Ester, Hansi Niese. Marlcza grófnS Kálmán Imre világhírű operettje. Szereplők: Dorothea Wieck, Hu­bert Marischka, Szőke Szakái', Verebes Ernő, Horváth IV. és cigány- zenekara. Premierfilm Őfelsége a vendég!! Ez a mi jelszavunk és a ml sikerünk titka. Mindent a ven­dégért és mindent a vendégnek! A legjobbat, a legolcsóbbat! A legjobb helyen fekvő szállodánkban nagyon j ó szobát, kitűnő ell ál ássál pengőért adunk. Bristol Szálloda Budapest, Dan apart! Megindult a vizsgálat a felsö- visői műkedvelői előadás megzavarói ellen (Felscvisó, február 14.) Mint már jelentet­tük, Felsővisón, február 5-én, vasárnap egy gra- nicsár-kapitány és egy erdészeti tisztviselő megzavarták a magyar műkedvelő előadást. Azt is jelentettük, hogy a közönség az illetékes fó­rumokhoz jogos panasszal fordult, A felsőbb hatóságok a közönség panasza folytán dr. Sälä- gainu Faust főszolgabírót bizta meg a vizsgálat lefolytatásával. A vizsgálat, melyet a delegált főszolgabíró tárgyilagossággal vezet, még tart, habár már igeu sok tanút kihallgattak a lakos­ság minden rétegéből, A vizsgálat során bebizo- nyultnak látszik, hogy az ünnepség megzavarása Grigorescn Petre granicsár-kapitány vezetésével történt, sőt a fegyverhasználó Marcovioeanu Ion maga is beismerte, hogy vasárnap este lefeküdt laká­sán és éjjel a granicsár-kapitány küldöncei köl­tötték fel azzal, hogy azonnal menjen a kaszl nóba, ahol a magyar ifjúság .műkedvelő elő­adása volt. Nagyon meglepte az egész Felsővisó közön­ségét Marcoyiceanu erdészeti tisztviselő fellé­pése, hiszen Marcoviceanu évek hosszú sora óta Felsővisón él anélkül, hogy valaha ilyesmire elragadtatta volna magát. Rendes és békés tiszt­viselőnek ismerte mindenki. Felsővisó^ intellektueljei, s általában a nép is mindezideig a legpéldásabb békében éltek. Együtt rendezték mulatságaikat s a nemzeti­ségi kérdések sohasem jöttek szóba. Ezt a oél- dás béliét, mint ahogy most folyamatban levő vizsgálatból is kitűnik, borította fel Grigorescu Petre granicsár-kapitány, akiről a vizsgálat során még az is kiderült, hogy nemcsak a nem­zetiségek között csinál egyenetlenkedéseket. Ha­nem még a román intelligencia között is. A vizsgálat kimenetele remélhetőleg meg­fogja hozni ismét a felsővisói régi békét s re­méli a városka közönsége, hogy a közérdeknek megfelelően elégtételről gondoskodnak az illeté­kes hatóságok. Tragikusvégü határincidens a jugoszláv-magyar határon (Nagyszombat, február 14.) A jugoszláv —magyar határon u.iabb tragikusvégü hatar- incidens történt. Kovács Károly _ gazdál­kodó rokonai látogatására átment jugoszláv területre. A szerb granicsárok rálőttek és sú­lyosan megsebesítették. A granicsárok erre a légközelebbi határrendőrségi kirendeltséghez telefonáltak, ahonnan azt az utasítást kapták, hogy Kovács Károlyt lőjjék agyon, ami meg is történt. Megállapítást nyert, hogy egy év alatt a közeli Bárdos-falván a határmentén ha­tárátlépés miatt hat embert lőttek agyon a granicsárok. A granicsárok különben ezerkét­száz dinár vérdijat kapnak minden elejtett ha­tárátlépőért. A Kovács-féle tragikus esetnek egy másik következménye, hogy a bárdosfalvi vendéglőst, aki elitélőleg nyilatkozott Kovács Károly brutális meggyilkolásáról, az ablakon keresztül ismeretlen tettesek lelőtték. Megálla- pitást nyert, hogy a gyilkos golyó szerb gra­nicsárok fegyveréből származik, de ennek da­cára a szerbek a granicsárok elten nem indítot­tak eljárást.

Next

/
Thumbnails
Contents