Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1933-01-10 / 7. szám
Képviselőház BUDAPEST V. £724256 Cluf-Koloxnv df r, I933.fanuár 10, * Kedd Előfizet ,s belföldi : Egy évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy bóra 70 JL. Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadéhivatali telefon: 508. XVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM. Előfizetés Magyarorsságon» Egy évre 50 pengő, félévre 25 pengő, negyedévre 12.50 Ej Egyes szám ára 28 füléé Krízisben A kormánykrizis már kibontakozott és a válság nyilvánvalóvá vált. Ez az esztendő már úgy kezdődött, hogy a krizis harasztját zörgette a szél. amely minden nap erősödött. A háttérben a szélnek igazi és mély forrása: a genfi pénzügyi egyezmény válsága. Az előtérben minden nap felvetett valami aktualitást, amit azonban kritikussá süritett, vagy formált a háttér- beli oknak a mélysége. És ilyen aktualitás is feltűnően sok volt. Ezeket talán könnyű lett volna elintézni, kitolni s a bekövetkező válságnak is nagyobb volna a jelentősége, ha nem állana az a súlyos kérdés elintézetlenül minden ui kormány előtt, amivel ennek a kormánynak is most kellett megbirkóznia: mi legyen a nagy pénzügyi feladatokkal! A napi aktualitások azonban mindegyre felvetették a bizalmi kérdést felfelé. Hogy az uralkodó hajlandó-e hozzájárulni a kormánynak ehhez, vagy ahhoz a kormányzási tényéhez. S ha egy-egy ilyen hozzájárulást sikerült megszerezni, azt jelentős eseményként könyvelték a helyzetjelentésekben a kormánynak a javára, Eltávolították. kicserélték a posta és vasút igazgatóit s ez megerősítette a kormányt- Pár napra rá a bukaresti rendőrprefektus és a esendőrségi parancsnok ügye áll a közvélemény előtt úgy, mint amivel megint a kormány helyzete került arra a bizonyos kockára, amely ha jobbra fordul, akkor a Maniu-kor- mány erősödik; ha balra esik, akkor bukik Ma- niu és a kormánya. Sőt: bukik a kormányrezsim. Nem kell különös beavatottság annak a megállapításához, hogy a bizalom teljességének hiányában szenvedett ez a kormányrezsim s ezt a betegséget már eleve magával hozta. Egészen világosan látszik, hogy a belügyminiszter és a két magasrangu tiszt közötti összeütközés nem személyi kérdés, mert ha az volna, akkor a válságnak nem lenne jelentősége. Az a hatalmi kérdés, amit a kormány a maga számára igen fontosnak tart. A belső hatalmi erők csoportosulása szempontjából van jelentősége annak, hogy ki áll a csendőri karhatalomnak és a bukaresti karhatalomnak az élén. Ezt a hatalmat Maniuék a kormány számára igyekeztek megszerezni. Eltekintve attól, hogy a két parancsnok személye is igen számottevő a döntésre hivatott uralkodó előtt, a karhatalom feletti feltétlen rendelkezésnek a kézbe- a.dása nem olyan egyszerű a mai viszonyok között. Ha a bizalom olyan tökéletes volna, mint ahogyan Maniu a nyilt szerepvállalásakor nyilatkozataiban mondotta, akkor a bizalmi kérdésnek ezek a napi aktuálitásai nem vetődnek fel s akkor ma nem volna kormányválság. A krízisnek a gyors, vagy hirtelen megoldását éppen az nehezíti meg, hogy a pénzügyi feladatok kényes nehézségei várják a sokkal gyorsabb tennivalóknak az elvégzését. Ha a Maniu- kormánynak azért kell távoznia, mert az uralkodó megvonja a bizalmat, akkor ez a bizalom- hiány nemcsak erre a kormányalakulatra áll fenn, hanem az egész parlamenti többségre. Most feloszlatni ismét a parlamentet, nekimenni ui választásoknak, kicsiholni ebből a mai közéleti helyzetből, ebből az elkeseredett életű polgárságból egy uj többséget, időben is sokba kerül, még akkor is. ha az ui kormányó rezsimre kijelölt valakinek sikerül mindezt minden különösebb bonyodalmak nélkül keresztülvinni. Mindenekelőtt bizonyosra vehető, hogy csak olyan kormányt nevezhetnek ki. amely a népszövetségi pénzügyi bizottsággal vállalja az együttműködést Feltéve, hogv a választáson nem érné nagy baj ezt a pénzügyi programot, az uj parlamenti többség kormánya már csak a késő tavaszi hetekben tudna egyezményeket végrehajtani s ez a hosszú késedelem, az eddigi elhalogatások után. a pénzügyi krízisben kiszámíthatatlan következményeket, hozna az országra. A mostani parlamenti többséggel kísérleteznek tehát a megoldásnál, a nem százszfizalékos bizalom alapján- S igy ha Maniu távozik és a helyét valamelyik pártbive veszi át, akkor az országnak ismét olvan kormánya lesz. amelv körül állandóan a krizis harasztját zörgetné a mindennapos szél. Titulescutól várják a válság megszüntetését (Bakarest, január 9.) Mihalache belügyminiszter lemondása, mint ismeretes, a kormányt is válságos helyzetbe sodorta. A hétfői nap eseményei nem oldották még meg a válságot. A nemzeti-parasztpárt elnöki tanácsa vasárnap este hat órakor Mania elnökletével ülést tartott, amelyen Madgearn, Mihalache, Mironeseu. Mirto, Pop Cicio, Costachescu, Pan Halipa és Sauciuc Saveanu vettek részt. Â tanácskozások után úgy látszott, hogy Maniu még a hétfői nao folyamán be fogja nyújtani kormánya lemondását. A párt egyes vezető- tagjai azonban nyíltan állástfoglaltak a kormány távozása ellen. Végül úgy határoztak, hogy Maniu várja be Titulescu és Popovici hazatérését s csak azután foglaljon véglegesen állást. Egyébként úgy Manin. valamint Mihalache a belső ellenzék leszerelésén fáradoztak, amit hosszas tanácskozás után sikerült is elérniük. Az elnöki tanács ülésén Călinescu belügyi alminiszter ismertette a Marinescu ezredes rendőrprefektus és Bumitrescu csendőrtábornok újévi körrendeletéit. Mihalache kért szót ezután és kijelentette, semmi körülmények között nem hailandó tárcáját megtartani. Manin viszont és rajta keresztül egész pártja, ebben a kérdésben, amelyet alkotmányos kérdésnek tekintenek, teljes szolidaritást vállaltak a belügyminiszterrel. Hogyan robbant ki a konfliktus? Mihalache belügyminiszter és Marinescu ezredes közti konfliktus a belügyminiszter hazatérésékor robbant ki. Mihalachet ugyanis meg Athénben tartózkodása alatt telefonon értesítették a rendőrprefektus körrendeletéről, amely nyomatékosan hangsúlyozza., hogy őt királyi dekrétummal nevezték ki s mint Uvent csakis királyi dekrétummal távolithatiák el. Mihalache visszatérése alkalmával számos barat.ia nelent meg a perronon s hivatalból ott volt Marinescu ezredes, a rendőrprefektus is, akinek azonban MihaJlache nem fogadta a köszönését. Az esetről a rendőrprefektus jelentést tett Őfelségének. Az uralkodó azt tanácsolta az ezredesnek, hogy nyomban kérjen kihallgatást a belügyminisztertől, de Mihalache ekkor sem fogadta Marinescut, hanem Vizkereszt napján megjelent a királyi palotában és előterjesztést tett a rendőrprefektus személyének kicserélésére nézve, akinek a helyét Dumitrescu esendőrtábornokkal töltötték volna be. A csendőrség élére viszont Stângaciu tábornokot, kombinálták s az ő távozásával megüresedett pozícióra dr. Biamu Jenőt, a sziguranca alvezérigazgatóját nevezték volna ki. Ofclsés© nem járult hozzá a belügyminiszter előterjesztéséhez, ami Mihalache azonnali lemondását . vonta maga után. Vaida nem megy Bukarestbe. A párt vezetőségi ülésének lefolyásáról szűkszavú kommünikét adtak ki, melyben arról van szó, hogy Mihalache beszámolt a helyzetről és az ülést folytatni fogják, azt remélve, ho<*y Vaida Sándor kedden reggel Bukarestbe érkezik. Maniu szombaton este hosszabb telefonbeszélgetést folytatott Vaida Sándorral, aki hivatalos körből nyert értesüléseink szerint elvben osztja a kormány álláspontját. Bukaresti utazása elé azonban akadályokat főleg az a körülmény gördit, hogy veseköve újból kiújult. Iorga és Áverésen. Érdekes kommet tárokra Sflott, alkalmat aa a tény is, hogy vasárnap az uralkodó ebédre hivta a Szinajában tartózkodó Iorga volt miniszterelnököt, aki azonban influenzája miatt nem vehetett részt az udvari ebédet. Iorga csak ennyit mondott az újságíróknak: — Nincs más megoldás, mint jöjjön a liberális párt Duca vezetésével. Averescu marsall szintén megszólalt, ő is szűkszavúan nyilatkozott. — Csak pártkormiáiny jöhet. Jobban mondva csak egy párt. Titulescu csodálkozik. Titulescu — mint ismeretes — a válság hírére hazautazott. Bécsiben megostromoiták az újságírók, de csak annyit mondott, hogy nagyon csodálkozik a helyzet alakulásán. Savéi Rădulescu külügyi és Arman Călinescu belügyi alminiszterek Titulescu elé utaztak, hogy útközben informálják a távolléte alatt hekövetkezett politikai eseményekről. Titulescu nem utazik egyenesen a fővárosba, hanem hétfőn délután Szinajában kihallgatáson jelenik meg az uralkodó előtt. A Cuvântul értesülései szerint nem lesz re- zsimváltozás. mert Titulescu olyan megoldási formulával fog előállani, amely át fogja hidalni az alkotmányos tényező és a kormányon lévő párt közötti véleménykülönbséget. Tegnap megszólalt Gábriel Marinescu rendőrprefektus is, aki elmondotta, hogy a lemondásával kapcsolatban elterjedt verziók nem fedik cl tévi őjjolcCs í/* Az Universul is megszólal s kijelenti, hogy a politikai eseményekre kétségtelenül egyedüli megoldás a liberális párt uralomraiövetele. A tisztek flzefésleszáilitása is egyik oka a válságnak A kormány-krízisről egyes lapok azt Írták, hogy nemcsak a rendőrprefektus és a csendőrfőparancsnok személye körüli bonyodalmak, hanem a kormánynak az a terve is hozzájárul az uralkodó bizalmának a megrendüléséhez, amelv a tisztek fizetését 7 százalékkal csökkenteni akarta. Kormánykörökben azt beszélik, hogy ez a verzió teljesen légből kapott, mert a kormány nem foglalt állást a tiszti fizetések redukciója ügyében. Madgearn egyik királyi kihallgatása alkalmával felvetődött a kérdés, hogy ameny- nyiben Géni fel nem sikerül megegyezésre jutni, hogyan fogják biztosítani a költségvetés egyensúlyát. A pénzügyminiszter erre azt válaszolta, hogy nincs más megoldás, minthogy a tisztek fizetését 7 százalékkal, a többi köztisztviselőkét pedig 10 százalékkal csökkentsék. A király Írásbeli véleményezést kért, amit Madgearu másnap fel is terjesztett. Az uralkodó a pénzügyminiszter javaslatára ezt irta: — Visszautasítom. Nem hagyom jóvá! A politikai helyzet kialakulásával kapcsolatosan két megoldási lehetőségről beszélnek: Vagy marad a •nemzeti-parasztpárt. s Vaida. esetleg Mironeseu alakit kormányt, ellenkező esetben, pedig Duca alakítana kormányt. Egyes lapok hivatalnok-kormányról beszélnek.
