Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-07 / 6. szám

XVI. ÉVF. 6. SZÁM. KuetiUjsxg 3 A Manhi-konyv margójára MANIU javaslatára törölték GOLDIS gyulafehérvári javaslatából a nemzeti autonómiára vonatkozó passzust Mánia a bécsi román katonai szervezkedés élén — 19’3-ban még Eratianu is egyenlő elbánást ígért a kisebbségeknek A szocialisták szerepe a gyulafehérvári nemzetgyűlésen (Kolozsvár, január 7- Legutóbbi számunk­ban ismertettük Stoica Szevér román újságíró Maniu-könyvének első részét. A könyv második része Maniu háborús szereplésének adatait veszi sorra. Maniut 1915. májusában Nagyenyeden so­rozták be. Stoica szerint, bár Maniu, mint a ba- lázsfalvi metropolita jogtanácsosa igényt tart­hatott volna felmentésére, azt nem vette igény­be, de Stoica felteszi, hogy hiába kísérletezett volna ezzel, mert Tisza Jankovics közoktatás- iigyiminiszter utján úgy intézkedett, hogy Ma­niut semmi körülmények között se mentsék fel. Persze, ez csak Stoica feltételezése, amit pozi­tiv bizonyítékokkal nem támaszt alá. Mania Gyula, mint tüzérfőhadnagy az olasz frontra került s gyakori szabadságai alkalmával állan­dóan politikusokkal tárgyalt és fontos külügyi információkkal szolgált. A román komité bécsi megbízottja. A bolgár front összeomlása pillanatában a Román Nemzeti Komité Nagyváradon illést tar­tott és Maniu Gyula tüzérfőhadnagyot külügyi és hadügyi meghízottnak nevezték ki bécsi szék­hellyel. Maniu egy magasrangu cseh katona­tiszt segítségével szabadságot kapott és Becsbe utazott. Bécsben első dolga volt, hogy az egyik kávéházba tanácskozásra hívta az ott állomá­sozó román tiszteket és megalakította a Bécsi Román Katonai Tanácsot. Október 13-án katonai uniformisban jelent meg báró Stöger-Steiner hadügyminiszter előtt és arra kérte, hogy hogy a Bécsben levő román katonák feletti parancsnokságot ruházzák át a Román Nemzeti Tanácsra. Báró Stöger-Steiner az első pillanatban ne­gativ választ adott, le később nemcsak teljesí­tette a kérést, hanem külön kaszárnyát bocsá­tott rendelkezésére a román formációk elhelye­zése céljából. Manin ki akarja tolni a Maros demarkációs vonalát. A belgrádi fegyverszüneti tárgyalásoknál a demarkácionális vonalat a Marosnál húzták meg. Éppen ezért Maniu Branisce Valért, a szerb fővárosba akarta küldeni, hogy az antant meg­szállási vonalát mélyebbre tolja ki, de Branisce időközben megbetegedett. A belgrádi határozatokat Maniu azzal akar­ta egyensúlyozni, hogy jegyzéket intézett a Ká­rolyi kormányhoz, melyben a román nép szuve- rénitásának az érvényesítését szorgalmazta a románlakta vidéken. Kijelentette azt is, hogy visszautasítás esetén az aradi Román Nemzeti Tanács a következményekért nem vállalja a fe­lelősséget. Válaszképpen Jászi Oszkár nemzetiségi mi niszter tanácskozásra hívta Aradra a román vezető politikusokat. A tanácskozások a vármegyeháza dísztermé­ben zajlottak le, román részről Pop Cicio, Gol- dis László, dr. Crisan György, Erdélyi János, későbben Maniu Gyula vettek részt, inig a ro­mán szociáldemokratákat Fluerás, Jumanca és Granini képviselték. Közvetlenül az ülés megnyitása után Goldis László tiltakozott Apáthy István főkormány­biztos, Somló Bódog és Vincze Sándor, az Erdé­lyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőinek és dr. Neugeboren Emil a szász, végül Stringet József a sváb népközösség megbízottjának jelenléte el len. Ez a tiltakozás azonban csak platonikus maradt. Jászi pontjai: Jászi kormánya nevében az alábbi pontokat terjesztette elő: 1. Román impérium azokon a területeken, ahol a románok többségben élnék. 2. A román impérium egyik vezetője helyet foglal a Károlyi-kormányban. 3. A régi törvényeket csak ideiglenesen alkalmazzák, újakat vi­szont csak a román impérium hozzájárulásával lehet hozni. 4. A régi tisztviselőket a főispánok és a kor­mánybiztosok kivételével megtartják és csak fegyelmi utón lehet őket eltávolítani. 5. Garantálják a kisebb­ségi jogok gyakorlati érvényesítését az 1868-as XLIV. törvény alapján. 6. A román nemzeti tanács biztosítja a testi és vagyoni épséget. 7. Az ideiglenes román im­Hogyan fejlődik ki a gyomorbaj ? A Legtöbb emésztési zavart a gyomornedv fölös sava okozza, ami rosszullétet, gyomorégést, felfúvó­dást, hastáji nyomást, savanyu szájizet és rossz emésztést vált ki. Ezen kellemetlen jelenségek megszűnnek, ha mindjárt kezdetben kevés vizben feloldva egy fél kávéskanálnyi „Magnesia Bisurata“ szedünk az étkezés után vagy a fájdalmak jelent­kezésénél Ezen gyógyszer semlegesíti a fölös gyo­morsavat, megvédi az érzékeny gyomornyálka­hártyát és rendes mederbe tereli az emésztést. A „Magnesia Bisurata" a gyomorsavtultengésben szenvedők ideális gyógyszere. Minden gyógyszer* tárban kapható. Egy szokásos üveg ára 75 lej. périum nem folyamodhatik az ókirályságbeli katona­ság támogatásáért. 8. A román nemzeti tanács és a ma­gyar kormány bizottságokat alakítanak az uj kormány­zati rendszer bevezetése érdekében. 9. Vitás ügyekben döntőbíróság illetékes. Két tagot a román és kettőt az erdélyi magyar nemzeti tanács delegál. Az ötödiket vi­szont a magyar kormány nevezi ki. 10. Ez a megálla- -1 ,iás a béketárgyalásokig érvényes. Ekkor mindkét féi visszanyeri teljes akciószabadságát. Maniu szünetet rendelt el és az ülés megnyi­tása után dr. Lázár Aurel felolvassa a román nemzeti tanács válaszát: A román elutasító válasz. a) A román nemzeti tanács nem fogadja el a ma­gyar kormány álláspontját, mert a román nemzeti ta­nács azt akarja, hogy a román területeken kizárólag egyedül kormányozhasson, b) A magyar kormány csak egy meghatározott közigazgatási hatáskört gyakorol­hasson. c) A román nemzeti tanács tovább folytatja a nemzeti gárdák szervezését, d) Kéri a magyar kor— mányt, hogy bocsásson fegyvereket rendelkezésére, ha­sonlóképpen utalják ki a. román tisztek és katonáknak járó összegeket, e) Hatálytalanítsák >. azt a hadügymi- niszteri rendeletet, amely korlátozza a román gárdák felállításának lehetőségeit. Maniu bejelenti, hogy a románok teljes elszakadást akarnak A válasz előterjesztése után ’Jászi megkér­dezte: — Végeredményben, mit akarnak a romá­nok? Maniu: — Teljes elszakadást!... így pergett az események filmje. Látható, hogy Jászi egyenrangú félnek is­merte el az aradi Román Nemzeti Tanácsot s amikor meggyőződött arról, hogy a két állás­pontot nem sikerül közös nevezőre hozni, egy­szerűen megalkudott a helyzettel. Néhány nap múlva megjelent a kiáltvány, mely Gyulafehérvárra román nemzetgyűlést biv össze. 1918 november 10-én Bratianu Jonel levelet ír Mihali Tivadarnak: „Mi igazságos bánásmódot és egyenlőséget akarunk, függetlenül a lakosság nemzetiségére és vallására, széleskörű demokráciát.“ íme, Bratianu is Ígért. Nagylelkű volt, de egy évre rá már azt mondotta, hogy kisebbségek nincsenek, csak románok. Maniu kikorrigálja Goldist. Közli Stoica könyve a gyulafehérvári hatá roza ti javaslatot Goldis László eredeti megfo­galmazásában, mely a kisebbségekre sokkal ked­vezőbb volt, mint a módosított szöveg. A Goldis-javaslat igy hangzott: „1. Teljes autonóm nemzeti szabadságot az összes itt élő nemzeteknek. Mindenik nép isko­láztatása a saját nyelvén történik, úgyszintén közigazgatásának és bíráskodásának nyelve is az anyanyelv — a közülük választott emberek utján. Minden nép képviseletet kap a parlament ben, számarányukhoz viszonyítva. 2. Teljes autonóm szabadságjogot kapnak az összes vallásfelekezetek és mindenik vallásfele­kezet arányos javadalmazásban részesül az ál­lam részéről-“ így hangzott Goldis tervezete, amit Maniu óhajára igy módosítottak: „I. Teljes nemzeti szabadság az összes itt élő népeknek. Mindenik nép iskoláztatása saját nyelvén történik, közigazgatásának és bírásko­dásának nyelve is az anyanyelv a közülük vá­lasztott emberek utján. Minden nép képviseletet kap a parlamentben, számarányához viszo- nyitva­2. Jogegyenlőség s vallási autonómia az ál­lamban élő összes felekezeteknek.“ A két fogalmazás között, amint az könnyen megállapítható, óriási különbség van. Az egyik nemzeti autonómiát biztosit, egyenlő pénzügyi támogatást az állam részéről egyházaiknak. A másik viszont csak a szabadságot ígéri autonó­mia nélkül, nyelvhasználatot, de a pénzügyi kérdésről és arányos elosztásról nem tesz em­lítést. of; A szocialisták Gyulafehérváron. Maniu nagy súlyt helyezett a szociálde­mokraták jelenlétére s éppen ezért gondoskodni akart róla, hogy Gyulafehérváron ők is képvi­selve legyenek. Emiatt éppen a szociáldemokraták táborá­ban viharos nézeteltérések támadtak. Stoica le- közli Traian Novac szociáldemokrata vezérnek a Kolozsvári Hírlap 1918 december 18-i számá­ban megjelent alábbi nyilatkozatát: — Nem felel meg a tényeknek, hogy Jumanca elv­társ Gyulafehérváron a remin szociáldemokrata prole- táriátns álláspontját képviselte volna. Nem felel meg a tényeknek, hogy a gyulafehérvári határozatokat, amelyekben a magyarországi románság feltétel nélkül csatlakozik Romániához, egyhangúlag hozták volna meg. Tény az, hogy a mi nézetünket, amely a román proletariátus álláspontja volt, nem fejthettük ki a nemzetgyűlésen. Stregar Damian Sava szót kért és til­takozott az antiparlamentáris eljárás ellen és tiltako­zott Jumanca javaslata ellen. Hasonlóképpen rámuta­tott arra, hogy ebből a körülményből milyen hátrányok zármaznak a román pro’etáriátusra nézve és nekünk vállalnunk kell a felelősséget az interr.acionálé előtt is. Amikor mindezek ellen tiltakozni akart, még szóhoz sem engedték. Meg kell állapítanom, hogy Gyulafehér­váron nem volt szavazás és a Romániával történő egye­sülést egyszerűen kinyilatkoztatták. Végül meg kel! állapitanom, hogy a román proletáriátm mindaddig nem akar egyesülni az ókirálysággsl, míg olyan de­mokrácia nem létesül, amilyen Magya, országon fennáll. A gyulafehérvári nagygyűlés után beköszön­tött eseménveket alaposan ismerjük és főleg tud ji.k azt, hogy mi lett valósággá a módosított gyulafehérvári határozatokból is, bár Maniu és a nemzetiparas..t''árti tö^bi politikusai nem egyszer hangoztatták, hogy nem akarják az el­nyomók szerepváBnlni. Ne térjünk ki most arra, milyen volt az a szerep, amelyet el is ját­szottak. Demeter Béla. I öüos anyái T«íges nagy **■' . énei 239 lel. .4 világ legmoden.eb• ártériét c: a Wells: Nagy Világtörténet. ::í00 l i volt, most. 800 oldal, 300 képpel, fűzve. 130 lei, átkötés­ben 175 lei LEPAGE-nál, Kolozsvár. \ ] idékre utánvéttel portómentesen. Kérjen jegyzéket gyermekeik részére csali Llíschsl-f’ls Myerlief tenálnafc. Kapható minden gyógyszer* tárban és drogériában HU Ára 20 lej. :i

Next

/
Thumbnails
Contents