Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-04 / 3. szám

sa

KeletiUjskg

XVI. ÉVF. 3. SZÁM.

Regényt imák

a magyar örmények hős vértanújának, Kiss Ernőnek életéről

Szamosujvárról származott el a család — Haynau, aki 80.000 arannyal tartozott Kiss Ernőnek, halálos * ítélettel „fizette ki" az adósságát

(Szabadka, január 3.) A fejlődő és máris szén sikereket íeimutaíó bácskai magyar irodalom, amely az elszakadás után szükségszerűen lendült fel. érdekes regénnyel fog gazdagodni közelebbről. A „Napló“ cimü szabadkai magyar lan közli karácsonyi számában azokat a jegyzeteket, amelyeket egy magát meg nem nevező iró gyűjtött össze az örmény-magyar származású aradi vértanú. Kiss Ernő életéről. Ezek a szemelvények azt mutatják, hogy az életregény szenzációs érdekessegü lesz.

A szamosujvári levele.

Kissek nemességkérő

A ncmességszerző ős. Gergely, az ügyes és szerencséskezü kereskedő, a vagyongyüjtő. Ezer szeme van és kétszer annyi keze. A hazai kereskedelem fellendítése az érdeme és azt a szolgálatát jutalmazza Mária Terézia, hogy a hétéves háború költségeire a kincstárnak nagyobb pénzösszeget ajánlott fel. Címeres nemes lesz 17(50- ban Lukács és Jakab nevű fivéreivel együtt. A kérvényük szerint:

„Kiss Gergely, Lukács és Jakab számos- újvári szegényebb sorsú örmény kereskedők. bevallva szegénységüket, szégyenkezve kérik Mária Teréziát, hogy mindhármuknak a részükről felajánlott 300 aranyért adja meg a nemességet.“

Mekkora pénz lehetett ez is a kincstárnak, amely feldúlta az egész ország nagyravá- gyását és nem csupán az örményekre volt tekintettel.

Gergelynek Izsák nevű fia épp olyan ügyes kereskedő, mint az apja (A másik fiú. Miklós, még fiatal és nem vehet részt a munkában). Izsák azonban 1782-ben megszerzi az eleméri és itebeki uradalmakat■ Az elsőt a maga és leszár- mazói. _a másodikat a Miklós-ág számára, ösz- szesen 70.000 holdról van szó. az ára 643.750 forint. fizetendő 15 év alatt.

A familiáris dolgok szempontjából bennünket főleg a vértanú származása érdekel. Szóval először van Gergely, ennek fia Izsák, ezé Ágost, Ágosté pedig Kiss Ernő, a vértanú. Ágost nak van még egy korán elhunyt Gergely nevű fia is, továbbá egy Mária nevii lánva. aki gróf Pejachevich felesége lesz 50.000 forint hozománnyal. amit Ernő bátyja gavallérosan megpótol 20.000 forinttal.

Végeredményben a «vagyonszerző Gergelv dédunokája, Ernő. 40.000 haldnyi birtok ura s nyilván mostoliaapja, az osztrák generális befolyására a katonai pályára lép.

Kiss Ernő 1799. juíius 13-án született Temesvárod. meghalt 1849. október 6-án Aradon a sáncárokban. Épp ötvenéves volt. azalatt azonban sok minden történt, valóság és legenda egyaránt.

Kiss Ernő katona lesz.

Tőrös Tivadar (családi néven Marusán Tódor) örmény újságíró érdekes, jellemző, bár nem igaz történetet terjesztett el arról, hogyan lett Kiss Ernő katona.

Tőrös iegendája szerint, mikor Kiss Ernőt felvitte az apja Pozsonyba, hogy hadapródkéní felvétesse egy huszárezredbe, az ebédközben háborgatott ezredes azt felelte a szerény öltözetű embernek, hogy a dolog nem tartozik rá, fordul jón a sorozó bizottsághoz. Igen gyanúsan méregette az egyszerű örményt s azt mondja szinte lekicsinylőleg:

— Tudja-e, hogy az ezredünkben csak főnemesek fiai vannak és a tisztikar mintagavallérokból áll? Mit tudja az ur, mekkora mellékjövedelemre van szüksége egy hadapródnak.

Kiss Ágost csak hümmög.

— Hát hiszen én se sajnálom a pénzt a fiamtól.

— Sajnálom, sajnálom, az nem magyarázat, nem megoldás.

Nagyon csendesen szólalt meg Ágoston ur.

— Tizenhatezer forint elég lesz egy hónapra?

Az elámult ezredes éppen felelni akar. mikor a szomszéd szobából belép a felesége s az ablakhoz hívja.

— Nézze, milyen pompás uj lovakat hoztak az ezrednek!

— Bocsánat. — vág közbe az öreg Kiss. — azok a lovak az én ménesemből valók. Hatvan darab s a fiam felszerelésére szántamErre már magához tért az ezredes is. szaladt nyomban és maga intézkedett, hogy Kiss Ernőt felvegyék hadapródnak.

... Ez a történet meg is történhetett volna, de csak legenda, amiként, hogy sok

kapcsolódott a Kiss-vagyon köré. Amikor ugyanis Ernő katona lett. már rég nem élt az apja. következőleg nem Ígérhetett a fiának olyan horribilis zsebpénzt. (Egy másik forrás 8000 forintot említ, azt se havonta.) Más kérdés azonban, hog?^ Kiss Ernő nem költött-e el ony- nyit? Sok adat van rá. hogy többet is. Mindentől eltekintve. Gergelv. az ős, meg fia. Izsák, járhattak vagyonszerző útjukban olyan egyszerűen, hogy megesett rajtuk az ember szive.

Ágost azonban már gazdagságban és tekintélyben nőtt fel s épp a családnak előkelő pozícióba való feltornáz tatása érdekében .ie>?> tilt a garason. Viszont a geuerál 5s- mostok aao ia val nem történhetett meg ilyen felszeg jelenet. Nagyon valószínű, hogy ő vitte be katonának Ernőt.

Ha nem is vitt magával 60 lovat és 28 gondozó csikóst, annyi tény. hogy válogatott sz*o lovakat hozatott állandóan maga után mindenüvé, ahol katonáskodott.

Halállal fizetett Haynau.

Főhadnagy lS24-ben. százados 1829-ben. őrnagy 1831-ben lett.

Hiteles Eljegyzések vannak arról, hogy az osztrák ármádiában töltött szolgálata idején Kiss Ernő összesen 300.000 forint olyan kölcsönt adott tiszttársaiuak. amit soso kapott vissza. Söl maga Haynau is tartozott neki 80 000 aravnyal. Sose fizette meg. kegyetlenül fizetett érte. Már pedig épp katonai körökben ragaszkodtak mereven ahhoz a gavallérkötelezettséghez. hogy afférek alkalmával legelőször a becsületbeli adósságokat kell kifizetni, Van-e nagyobb after, mint amikor az egyik gentleman megerősíti a másik halálos Ítéletét?

Poauxkövet a francia-román kapcsosatokról

nyilatkozott újévi beszédében

(Bukarest, január 3.) Az újév napján elhangzott beszédek között igém érdekes Gabriel Puaiix bukaresti francia követnek az üdvözlő küldöttség előtt mondott beszédet. Azokról az aktuális kérdésekről nyilatkozott, amelyek a két ország közötti kapcsolatnak az eseményei.

— Kereskedelmi mérlegünket a deficit jellemzi. Hasonlóképpen a kincstári bevételek is egyre csökkennek. Elérkezett az idő. hogy Franciaország is változtasson életpolitikáján, hiszen az ország minden polgára a takarékosság szempontjainak figyelembevételével kellene dolgozzon. A gazdasági válság súlyos, de nem megoldhatatlan. _A francia bármikor hajlandó áldozatokat hozni.

A továbbiak során Románia helyzetével fog- lalkozott.

— Abban az időben, amikor Franciaország exportja hanyatló tendenciát mutat, örömmel állapítom meg, hogy Romániában bővül a piaciunk, mert 1932-ben 1931-hez viszonyítva

27 millió frankkal többet szállítottunk Romániának.

Ismeretes, hogy egy román delegáció Páris- ban tárgyal a külföldi hitelezőkkel. Az esetleges eredmények kizárólag a francia tőkeérdekeltségek magatartásától függ. Erre vonatkozólag Puaux miniszter igy nyilatkozik:

— A jelen pillanatban olyan lehetőségek után kutatunk, amelyek a két ország közötti fizetési kérdéseket rendezhetnék. A francia kormány a deviza-gyűjtésben segítségére akart lenni Romániának, éppen ezért

nagyobb vásárlásokat eszközölt a román piacokon.

— A francia kormány támogatta Romániát olyirányu törekvéseiben is, hogy meghosszabbítsák a külföldi kölcsönök lejárati idejét. A végleges döntés a Népszövetség pénzügyi bizottságának a hatáskörébe tartozik. Azt kívánom, hogy a Népszövetség pénzügyi bizottságával történő együttműködés, az állam szuverénitásá- nak tiszteletbentartása mellett, reális elgondolás legyen.

Végül a két állam között fennálló baráti

kapcsolatokról beszélt.

— A szovjet-román megnemtámadási szerződés tárgyalásainál Franciaország újból tanúbizonyságot tett Románia iránti baráti érzelmeiről. Mielőtt aláírtuk volna a megnemtámadási szerződést, mindent elkövettünk, hogy Románia is hasonló egyezményt Írjon alá.

Angliában, Amerikában, Franciaországban

és Németországban egyszerre játszák Zilahy Lajos ,9Tüzmadár“~ját

A külföldről visszatért magyar iró beszél amerikai tapasztalatairól

Newyork nyolcán színházából öiven zárva van

(Budapest, január 3.) Harmadfélhónapos távoliét után Szilveszterre hazaérkezett Newyorkból Zilahy Lajos, aki a „Tűzmadár“ . bemutatójának előkészítésére hajózott át Amerikába és most Londonon, Parison és- Berlinen át tért vissza. Beszélgettünk az íróval és ö a következőket mondotta:

— A „Firebird“ newyorki előadása, bár szereplői amerikaink, nag'yjában-egészében hasonlatos a londonihoz, hiszen mindkettőt Gilbert Millex produkálta. Mindkét angolnyelvü előadás kitűnő, de talán letompi- cottabb, hűvösebb, mint a berlini. Kiállítás, díszlet és minden külsőség dolgában a newyorki is a szerző leg- elismerőbb hálájára érdemes. Főszereplője: Judith Anderson, a legkiválóbb amerikai színésznők egyike. Hire- neve olyan, mint londoni főszereplőmé Gladys Cooper-é hazájában. Londonban ismét megnéztem a „Tűzmadár" előadását (most, miután bejárták vele a főváros környékének nagy színházait, ismét a londoni Flayhouso- ban játsszák) és azt mondották nekem, hogy bár már túl van százötvenédik előadásán, még Jóidéig műsoron marad. Berlinben is állandóan estéről-estére játsszák Leopoldine Konstantin nagyszerű alakításával. Berlin előtt Párisban tárgyaltam a francia premier ügyében: itt január közepén kezdik darabomat próbálni és februárban lesz a bemutatója „L’oiseau de Feu“ címmel, Madeleine Soria-val a miniszternő szerepében.

— őszintén meg kell mondanom: az volt az impresszióm, hogy a „Tűzmadár" közelebb áll a berlini és londoni közönséghez, mint a newyorkihoz. Ennek oka talán az, hogy a német és az angol színházi publikum meghatottabban reagál a darab tagadhatatlan érzelmességére, mint az amerikai. Az anyai önfeláldozás motívuma a berlini és londoni sziveket, úgy láttam, jobban megdobogtatja, mint a newyorkiakat. Mi lesz a

legenda sorsa Newyorkban a darabnak, nem tudom. De tudom,,

bogy ha csak hatvan, vagy hetven előadása lesz is, ez ma Newyorkban, szemben a régi többszáz előadás-sorozatokkal, sikernek számit.

— NewyorU színházi válsága ugyanis tetőponton van. Körülbelül nyolcvan szinháza közül ötven zárva van, a harmincból huszonöt tengődik és úgynevezett siker alig van kettő-három. Olyan színházban, ahol ezelőtt tizenhat-tizennyolcezer dollár volt a heti bevétel és ahol a darabokat tizenkétezer dollár heti bevételnél levették a műsorról, most játsszák a darabot három-négyezer dollár heti bevétellel. Recseg-ropög minden az amerikai filmpiácon is. Éppen elutazásom előtt hallottam a legjobb forrásból, hogy Hollywood egyik világmárkás filmgyára (a neve fogalom Európában is) csőd előtt áll. A színház és film helyzete Amerikában legutolsó newyorki tartózkodásom óta lényegesen rosz- szabb lett...

Pagealofgue:

Mimom

DIPLOMATA

(Chateaubriand, Talleyrand, Metternich)

a legélvezetesebb és legérdekesebb olvasmány 57-— lejért kapható a Minerva könyvkereskedésben Cluj-Koloisvár, Strada Regina Maria íEíeük Ferenc ucca) 1. sz.

>