Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1933-01-28 / 22. szám
Képvisel óház BUDAPEST V. Cluf»KoJo9*v ff r. 1933. ţanudr 28, * SssamThat Előfizetés belföldön: E*y ívre 800, félévre *00, negyedévre 200, egy hóra 701» Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Saerkesztőségi és kiadóhivatal! telefon: 508. XVI. ÉVFOLYAM 22. SZÁM. Előfizetés Magyarországon t Egy évre 50 pengő, félévre 25 pengő, negyedévre UUi F« Egyes szám ára 29 fillér Titulescu üzenete Titulescu külügyminiszter a magyarországi nyilvánosság, budapesti lap számára nyilatkozatot adott. Minden szavát megfontolta s gondoskodott róla, hogy szavai olyan értelmezésben lassúnak a magyar nyomda betűvel napvilágot, amilyenben ő akarja. Tehát hivatalosan, minţ Románia külügyminisztere s külügyeinek a miniszteri széken is felülálló irányitőja mondotta el a maga álláspontját a két ország közötti kapcsolatoknak a kilátásairól. Már maga az a tény, hogy nem tért ki a megnyilatkozás elől s nem intézte, el semmitmondó szellemeskedéssel, valamit tanusit. Azt, hogy a kérdésnek aktuáli- tíisa van, habár ezekben a napokban nincsen külpolitikai tárgyalások napirendjén. Meg is mondja, hogy szükségesnek tartja az aktualitást es úgy magatartásából, mint kijelentéseiből látni lehet azt a szándékot, amely kívánatosnak tart komoly lépéseket. Titulescu külügyminiszternek volt alkalma meggyőződni arról, hogy a gazdasági vérkeringést nem lehet fenntartani, ha a politikai határok merev falai elállják az érintkezésnek és közlekedésnek az útját. A világpiacon pedig a két ország csak úgy tud érvényesülni, ha egymás támogatásával jelenik meg s ha az egybekapcsolódó földrajzi területeik közlekedési ’ hálózatát közös tervszerűséggel állítják a világgazdaság szolgálatába. Ez a gazdasági belátás nem r.egi Bukarestben és különösen nem mondható réginek Titulescunál. Régen csak diplomatikus semmitmondó kijelentések hangzottak el, amely mögött nem mutatkozott komoly szándék, inkább csak önhitt nemtörődés. A bukaresti politika nem látta be nagyon sokáig, hogy Romániának valakire szüksége van. az egész külföldtől való elszigeteltséget is vállalták, annál kevésbé fordítottak figyelmet ennek a közvetlen szomszédságnak a gazdasági értékesítésére. Sőt: mi tudjuk erdélyiek a legjobban, hogy milyen hatósági, hatalmi ellenséges indulat igyekezett állandóan megnehezíteni a határon a forgalmi összeköttetéseket. Most, amikor a fizetőeszközök felhasználásának súlyos akadályai miatt ez az elzárkózás az abszurdumig merevedett, nem csodálható, hogy Titulescu külpoli- ţikus a maga személyében is és a külpolitikája is megérezte, hogy ezen az utón csak nagy eí- vérzósekre lehet számítani. Ha nem érezte volna, meg önmaga, a nyugati .gazdasági felfogás kialakulása megadta erre a felvilágositást. Az európai gazdasági gyógyulás számára sem érdektelen az. hogy itt a közelkeleti oldalon a kontinensnek egy mérgesedő nyilt sebe várja az orvoslát, mert az egész testnek a betegsége az, ha valamelyik testrész szenved. A Titulescu nyilatkozatából egyelőre ennek a belátásnak a komolyságát látjuk és a szándékot arra, hogy a helyzet javító, enyhítő lépéseket hajlandó volua kezdeményezni. Á kérdés felfogásánál azonban az egész kisantant nézőpontjából indul ki, olyan politikai álláspontnak a merevségeiből tehát, amelyek könnyen útját állhatják a gazdasági téren való kezdeményezéseknek. Meg nem világított elképzelésében beszél olyan antantról, amely Magyarországnak a kis- antantba való Levonásával alakulna ki. Bár maga is leszögezi, hogy olyan szövetség, amely valaki ellen irányul, nem boldogítja a szövetkezőket, mégis a köztudomás szerint a kisantant Magyarország elleni szövetkezés és ha ugyanezeknek az államoknak a Magyarországgal való összekapcsolódásáról esik szó, akkor azoknak az érdekellentéteknek az eloszlatására kell terelődjék az igyekezet, amely érdekellentétek fenn- állanak. Titulescu is használja most azt a kifejezést, hogy a politikai határok elvont fogalmakká válnak a gazdasági összekapcsolódás esetén. Eddig azonban semmi sem történt az élet ilyen irányba való terelése érdekében. Ami történt a gyakorlati valóságban, az éppen az ellenkező irányba taszította erőszakkal az életet. A mi kisebbségi sorsunk folytonos nehezitésének a mes(Bukarest, január 27.) A hófúvások miatt bekövetkezett vasúti forgalmi zavar igen nagy mértékben megnehezítette Bukarest közönségének élelmiszerrel való ellátását. A Moldovában és Bukovinában elakadt vonatok nem szállíthattak utánpótlást gabonában, lisztben, élő állatban. A helyzet kihasználásaképpen a mészárosok és pékek megkezdették az áraknak az emelését. Dobreseu fŐDolgármester drasztikus rendelkezésekkel igyekezett ezt megakadályozni. Rendeletet adott ki. melyben súlyos pénzbírsággal, iparengedélyek elvonásával, az üzletek bezárásával fenyegette meg mindazokat, akik a közönség szorult helyzetének kihasználásával az árakat emelni merészelik. Egyúttal intézkedett aziránt is, hogy az elakadt vonatokkal megrekedt élelmiszerszállitmányo- kat irányítsák Bukarestbe. Éendeletet adott ki, hogy a pékeknek ez idő alatt semmiféle más süteményt, vagy kenyeret nem szabad sütniök, csak az úgynevezett egységes kenyeret, hogy a Törvény készül az* általános adósságszanálásről Az agrár&ooverzió és a városi jelzálogadósságok közös uj törvénye — Ismét politikai gyilkosság voit Buzeauban (Bukarest, jianuár 27.) A tüntetések, csetepaték, politikai gyilkosságok mindegyre megismétlődnek s ezek a hírek nem használnak a külföldi tárgyalásoknak. Az uralkodó is elégedetlenségének adott kifejezést s jelenségekkel szemben s a Ferdinand-rend fogadásán kérte a meghívott politikusokat, a beszélgetés során. tartsák távol hívóikét a tüntetésektől, mert ezek nagy ártalmára vannak a konszolidációnak. A párisi tárgyalások. Párisi jelentés szerint a hitelezőkkel folyamatban levő tárgyalások kedvezően haladnak. A román kormány a kuponok esedékes amortizációinak fizetésénél 3 évre 40 százalékos kedvezményt kér. Néhány hitelező még ellenáll, mégis remélik, hogy hétfőn, amikor Lugoseanu Párisba érkezik, sikerülni fog a megegyeaést létrehozni. Titulescu indul külföldre. Politikai körök élénken kommentálják Titulescu közeli elutazásának hirét. A külügyminiszter tegnap hosszabb megbeszélést folytatott Mihalacheval a leszerelésről.. Tudvalévőén Mi- halache lesz Románia második. delegátusa .a leszerelési konferencián. A liberálisok azt hiszik. Titulescu azért halogatja utazását, mert. attól u, hogy esetleg hamarosan ismét hazahívják. Pomiuai gyilkosság Buzăuban. Búzabban, ahol már annyi politikai gyilkosság történt, ismét véres merényletet követtek el. Vasárnap lesznek Buzăuban a községi választások. Tegnap délután a pályaudvaron Camienau, ismert liberális kortes megpillantotta Homoriceanu Gheorghe egyetemi hallgatót, a nemzeti parasztuárt listavezetőiének és a jelenlegi interimárbizottsági elnöknek a fiát. A hírhedt verekedő egy vasdarabot ragadott fel és kétszer fejbeütötte a szerencsetlen diákot, aki haldokolva esett össze. A tettest letartóztatták. Buzăuban nagy izgalmat kelt a merénylet. Általános adósságszanálás. Popovici igazságügyi miniszter teljesen uj törvényjavaslatot készített a konverzióról. terséges erőszakolását is az a szellem fütötte, amely ilyen anakronisztikus irányba nyomta, szorította az életét. Mi gazdaságilag is nagyon megszenvedtük ezt az eílentétkimólyitő irányzatot. De megszenvedte ez a megtört Erdély, amelynek gazdasági életlehetőségét földrajzi el- helyezettségéné; fogva is a két ország, közötti élénk kapcsolatok tudja le csak biztosítani. A Magyország felé emelt-gazdasági merev válaszfal azt jelenti, hogy el vagyunk vágva a nyugattól, kelet felé pedig nincsenek külföldi érintkezéseink. Titulescu is szükségesnek tartotta felemlíteni a kisebbségi, a magyar kisebbségi kérdést. Ö másképpen beszél erről, mint amilyennek mi tudjuk. De a kérdés felemlitésével azt a gondolatát árulta el, hogy a problémába ez is beletartozik. S ez nem is baj. Sőt mi akkor látjuk majd meg, hogy a két ország közötti kapcsolatok megteremtésében tényleg komoly valóságot akarnak teremteni, ha a kisebbségi helyzet rendezésében történik valami. Drákói rendeletekkel akadályozzák meg Bokarestben az árdrágítást Elveszik a Tizet és a villanyt azoktól, akik nem takarít iák a iárdát [meglevő lisztmennyiség az egész közönségnek az ellátását szolgálja. , Dobreseu főpolgármester még egy másik sága másutt rendkívüli módon hatna, azonban a sága másut rendkivüi. módon hatna, azonban a bukaresti viszonyok között jogosnak tekinthető. Tudvalevő, hogy Bukarestben a járdák takarítása nem volt szokásban, vagy legalább is nem voltak erre szigorú intézkedések, mint máshol. A mostani nagy havazások következtében aa uccai járdák életveszélyesekké váltak és sok helyen teljesen járhatakauokká lettek. A főpolgármester rendelete kimondja, ho"v aki 48 óra alatt nem takarítja el megfelelő módon háza előtt a gyalogjárót, annak kikapcsoljak a villany- és vízvezetékeit, magas pénzbírságokat rónak ki*rájuk s a gyalogjárók eltakarítása után sem adják vissza a villanyt és a vizet mindaddig, amig a pénzbírságot ki nem fizették.
