Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1933-01-27 / 21. szám
6 KtLETlUjSKiS XVI. ÉVE. 21. SZÁM. Szabadság a — hó fölött... A sí-sport elgázolja a korcsolyát és a ródlit — Ma még csak divat Kolozsváron a sí-sport, de néhány év múlva több ezer ember fog síelni Színfoltok a feleki tetőről (Kolozsvár, Január 26.) A divattal minden körülmények között számolni kell. Ezúttal nem Is valam hóbortos divatról lesz szó, hanem Igazán egészséges és gyönyörű sportról. Vak az, aki nem veszi észre, hogy az idei téli szezonban Kolozsváron is a síelés vezető szerephez jutott. A téli domináló sport, régebb a korcsolyázás és a ródllzás volt. Az Idén a ródli padlásra került s a korcsolya helyett a modem sportoló ifjúság sielni tanul. Ha az ember vasárnap kora délután a* uccára lép. mindenfelé sítalpakat cipelő és sldresszes emberekkel találkozik. Egyrészo gyalog Igyekszik a Felekl-tetö, vagy a Hója felé, a tehetősebbek szánon, vagy taxin robognak a közeli hegyekbe. Tíz perc alatt a Feleki-tetöre érünk, kiszállunk a taxiból és csodálkozással állapítjuk meg, hogy a Felekl-tetön napsugár-özönben fürdik minden. A sziizl fehérségű hegyek és lankák tele van nak síelőkkel, nem fázik itt senki, ragyognak a jókedvtől az arcok, fénylik és csillog itt minden, csupa ragyogás mindenütt, amerre a szem ellát. Szabadság — a hó fölött— Lenn a „bűnös“ város Lenn a völgyben a város sötét és piszkos ködbe Durkolózva rejtőzik. — íme a bűnös város, — jegyzi meg valaki epésen — füst és nyomorúság odalenn minden. Es Itt fenn a hegyek között tisztaság, szépség és ragyogás és nagy fehérség, amely néha a napsugárözönben lilává színe ződik. Csodálkozó szemmel bámulom, hogy mennyi embci hagyta lenn a „bűnös" várost, különösen fiatalok, fiúi és leányok, de találkozunk itt öregebbrendü urakkal i; A sl-sport Nyugatról betö.rt hozzánk is, még egyelőn fejletlen, de máris divat lett s aki sportembernek, vág sportoló nőnek akarja magát tártani, az föltétlenül fe' köti a si-talpat, felölt!, ha van, a sidresszt és elindul hófödte hegyek felé, egy különös és csodálatos vilă meghódítására. Mindenki vidám és jókedvű A legelső impresszióm, hogy a sielők között nine, szomorú ember. Mindenki vidám és jókedvű. Nemcsal a síelésnek, mint sportnak érdekes izgalma, hanem e ragyogó napsütés, a végtelen tisztaság és a friss le vegö alakitja át a komor arcokat. Mert a természet a kibontakozó pompájában visszaadja az embert önmagának és még az öregek is úgy érzik, mintha az anya természet emlőin az élet üdítő forrását szürcsölnc magukba. Vasárnap délután a Feleki-tetőn és az alatta elterülő völgyekben, ezer ember izzadt,; verejtékezett, röpült és bukfencezett a hóban. Meg lehet állapítani, hogy nálunk a sí-sport még gyerekcipőben jár, még ártatlan öröm és nem iga.zi sportszenvedély. Ma még csak divat, de néhány éven beiül komoly sport lesz, amely a városi munkában kimerült idegeket, elfáradt Izmokat, elakadt vérkeringést fogja felfrissíteni. Hajrái... Még nincs rendszeres si-oktatás, ahol megtanítják az alapállást, fékező állást, Ívelést és lendületet. Az emberek felmásznak a hegyre és minden alaposabb előtanulmány nélkül — repülni szeretne sítalpakon Természetesen nem megy ez olyan simán és minder második síelő hatalmas Ívben bukik egy-egy kanyaró dónál a hóba. Ijedt kiáltás, de nem történik semmi mert a hó puha, a zuhanás veszélymentes. Az Ijedtséf hamar elmúlik és hajrá! újból elindul az újdonsül sportbajnok, újabb bukfenc, újabb ijedelem és már! lent találja magát a völgyben. Mindenütt apró, fekete pontok... . Négy órakor már mint a méhek, rajzanak a eielök es az egész Felekl-domboldal elveszti szűzi fehérségé*, s mindenütt apró fekete pontok, — a síelők. Érdekes, hogy még pár évvel ezelőtt Kolozsváron alig akadt egy-két társaság, amely a síelés sportjának rendszeresen hódolt. Ez a szám évröl-évre nagyobbo- bódik és ma inár sportemberek megállapítása szerin' Kolozsváron ezerötszáz-kétezer ember siel rendszeresen. Az egyik szakember, aki maga is kitűnő sielö é- állandóan oktatja a műkedvelő sportolókat, az elragadtatás hangján beszél a nálunk még uj sportágról és :: sportember fölényes biztonságával állapítja meg, hog. néhány éven belül Kolozsváron tízezer ember fogja ezn bad idejében a si-talpakat felkötni a lábaira. — Kolozsvár fekvése kiválóan alkalmas a síelésre — állapítja meg, — még ugyan nincsenek si-állomáso; felállítva, nincsenek mesterségesen előkészítve ugratok gjiiiiiniiiiiniiiinrniiiniiniiniiuaBitimitunfflimHiiiHiimiiHiiiaiiniiiimiaiiiiiniininmiiiHinib _ V . _ g Mécs László könyvei: 1 Hajnali harangszó, fűzve 132, kötve ISO I I Üveglegenda ................, 120, „ 180 í i Legyen világosság „ 108, . 168 » § ■■ ■ ■ . §g lejért karhst'k ®, Minervánál nincsenek rendes tl-j&ratok. de maga a Feleki-tetö és i Hója vidéke kiválóan- alkalmas a síelésre. Országos verseny Brassóban. Azután elmondja, hogy különösen Brassóban miyen szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánul meg a si- iport iránt. Vasárnap lesz a si-versesy s már napok ,ta Brassóban tartózkodik a világhírű Ruun, norvég világbajnok, aki gyönyörű ugrásokat mutat be és oktatja a si-kedvelőket a nálunk uj sportágra. Ott már lompás ugratók vannak s sokan akadnak, akik ötven- íiatvan méteres ugrásoktól sem riadnak vissza. Jelenig a világrekord nyolcvannégy méter. Még gondolatiak is merész, hogy a síelő nyolcvannégy méter hosz- :zuságban és nyolc-tiz méter magasságban, valósággal > levegő-égben röpül és minden veszedelem nélkül ér íjból le a földre, illetve a hóra. A vasárnapi verseny ránt olyan óriási az érdeklődés, hogy Brassóban az sszes szállodai szobák le vannak foglalva és boldog ehet, aki magánosoknál tudja elszállásolni magát. — Hol tartunk mi még attól, — mondotta sport- mberünk, — hogy Kolozsváron is országos sl-versenyt mdezzünk és a versenyben a kolozsvári sielö ifjúság - omoly eséllyel résztvehessen?! A si-sport különben az egész világon szokatlanul agy népszerűségnek örvend és ez a sportág az, ahol 'I lehet mondani — nihil marare. Itt nincs csoda, még i legnehezebb dolgokat is pompásan meg lehet oldani a legveszedelmesebb trükköket is játszi könnyedséggel el lehet tanulni. Nem a ruha teszi a sportot. Kolozsváron azonban a sl és a sidressz még csak ivat, a hölgyek előszeretettel veszik fel a sportnad- igot s azt hiszik magukról, hogy hamisítatlan sport- ídyk. Pedig nem a ruha teszi a sportot, hanem a portnak az önmagáért való természetes művelése. A port az egyetlen, ami az embert legjobban visszaadja nmagának. Az egészség jelenti a jókedvet, vtdámsá- at, életszeretetet és magát az életet. Ezért Örülni kell .rínak, hogy a si-sport nálunk Is egyre nagyobb tö- aegeket hódit meg magának. Különösen az ifjúság négy ki nagy előszeretettel a Kolozsvárt környékező legyekre és a sportban keresi a szórakozást és az gaz! testnevelést, Délután hat órakor már alábukik a Vlegyásza fölött a nap vörös korongja, a feleki hómezőkre lilásszínű fátyol borul, a mélyebben fekvő részeken már zürkül a hó, a város pedig lassan elmerül a sötétségben. De kigyulnak a villahylámpák, Kolozsvár csillogó •remei a síelők frissen, boldogan és énekelve mennek haza, hogy holnap újból a sportot, a vidámságot és a szabadságot keressék — a hó fölött... Olajos Domokos. uiiiíiüiiluiá finnruuumnn/i Síinkig Cluj — Kolozsvár. | EZÜST SAS mmmnuMsm o {HAULSANQHAItt FELETT) U © Q Z *5 á Eise Elster Gerda Maurus Peter Voss Theodor Loos nmumjuuuwnm (*) Magyar színházi előadások Bukarestben. Bukarestből jelentik: A Bukarestben élő szerződésnélküli magyar színészek és színésznők Saigó Andor vezetésével és rendezésében sorozatos színházi előadásokat rendezuek Bukarestben. Értékes támogatásra talált a lelkes sziuész- gárda Gron nevű színházterem tulajdonosban, ki a Transsylvania termet teljesen díjtalanul bocsátotta a színészek rendelkezésére, sőt még készpénz támogatásban is részesíti őket. A bemutató előadás február 4-én lesz, amikor a „Méltóságos asszony trafikja“ cimü vígjáték kerül színre. A főszerepet Ungár Boriska fogja alakítani, fellépnek még: Halmi Jolán, a Fábián nővérek, Saigó Andor, Polivka Jenő és Bogáti József. Február 5-én a „Cigány“ című népszínmű kerül előadásra, amikor _ Rajna Zsazsa volt szegedi színésznő fogja a női főszerepet játszani. Az előadások után táncmulatság lesz. A társulat többi szereplőit Bukarest legjobb magyar műkedvelőiből válogatták össze. (*) Dr. György Lajos előadása. Hosszú évek tervszerű kutató és feldolgozó munkájával készített kritikai magyar anekdotagyü.itöményéből olvasott fel mutatványokat dr. György La- ios az EME bölcsészeti szakosztályának ián. 26-i III. szakülésén. A magyar irodalom fárasztóan áttekinthető nagy területéről — anekdotas könyvekből, régi élclapokból, predikációs gvvn* teményekből, kéziratokból, kalendáriumokból, regényekből, novellákból, stb. — a térben és időben beláthatatlan pályát megfutó világláró anekdoták magvar változatait gyüitotte össze, több mint 300 darabot, annak igazolására, hogy a magyar kedély világnak is meg vám az a népies tartalma, amely megtalálható Kelet taié- kain, olvasható a középkori latin gyüitemények ben. s az egész világra kiterjedve szemlélhető az olasz novellában, a francia fablióban. a német schwankban. a humanista facetiában és az újkor anekdotatipusában. Különösen érdekesek és tanulságosak voltak azok a fejtegetések, amelyek a magyar anekdotakincs széles _ nemzetközi rétegére, a magvar humor sokszínűségére és asszimiláló készségére mutattak rá. tízeknek a vizsgálatoknak tudományos jelentősége és fontossága abban van. hogy első Ízben terelik figyelmünket az eddig észre sem vett s feldolgozatlan magyar anekdotából kihámozható iellemző kulturhistóriai színekre, érdekes ízlésbeli eltérésekre és beszédes eszmetörténeti vonásokra. Az érdekes előadást a hallgatóság hálásan megtapsolta. (*) Heltai: L-ók, színésznők és más csirkefogók. Furcsa és színes karnevál: vidám, tarka és könnyű alakok bálja, akik túl az erkölcs világán és jórészt kívül a társadalom korlátain élik a maguk könnyek közt is mosolygó, szenvedésekben is grimaszt vágó életüket, írók és álirók, színésznők és álszlnésznők, csirkefogók és ál csirkefogók vonulnak fel előttünk, torz, festett mosolyuk mögött, elienálhatatlanul komikus álarcuk alatt csak pillanatokra villan fel az álarcnélküli ember. Bizonyos, hogy Heltai Jenő, aki örök mosolyba és derűbe tudja borítani alakjait, ismeri őket a burok alatt is, szivük mélyéig: s hogy mégis inkább mutatja őket farsangi leplekben, mint leplezetlenül, abban már van egy csepp keserűség és egy kis rezignált szomorúság. Mulatságosak és meghatók ezek a rövid történetek s nemcsak egy hallatlanul fölényes iró, de egy nagyon fölényes ember munkái is. A remek Heltai kötet az Athenaeum kiadása, ára 122 lej volt, most 56 lej. (*) Blasco Ibanez: Mare Nostrom. A nemrég elhunyt Blasco Ibanez ma a világ egyik legnépszerűbb hója. Alig van regényíró, akinek müvei oly hallatlan oéldányszámban jelentek volna meg, mint ennek a nagyszerű spanyol elbeszélőnek, aki művészetében egye üti a fantázia gazdagságát és az emberlátás mélységét. A Mare Nostrum leleplezi az olvasó előtt Ibanez nagy sikerének titkát: mindig érdekes, mindig van olyan mondanivalója, amellyel leköti az olvasó figyelmét. Leírásai pazarul színesek, újak és eredetiek, a regény minden lapjának meg van a maga különös szén zációja. A nagy iró e regényében a tenger munkásainak és kalandorainak, a kereskedő hajósoknak és kémeknek izgatóan érdekes és sokszor a fantasztikus határán mozgó életét Írja le egy megrázó szerelmi történet keretében. A szenzációsan érdekes kötet Ibanez: Mare Nostrum az Athenaeum sorozatában jelent meg, 300 oldalon régi ára 190 lej volt, most árleszállításban 56 lej. A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODA HTREI: A magyar színtársulat Váradon. A kolozsvári magyar színtársulat egyheti vendégszereplésre Váradra utazott. Február első napiaiban tér vissza onnan és folytatja előadásait Kolozsvárott. A társulat egyheti távolléte alatt. 80-án, hétfőn este vendégszerepei a Magyar Színházban Nataíita Pavelescu hires revütársulata 21 képes nagy látványos revüjével. A ROMÁN OPERA MŰSORA: Péntek, január 27.: Pillangókisasszony. Vasárnap, január 29. (délután): Carmen. Hétfő, január 30.: Lakme. (Stefănescu Goangă vendégfellépésével.)
