Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-26 / 20. szám

6 Ktimnisxr, XVI. ÉVF. 20. SZÁM. A marosvásárhelyi katholikus egyesületek ünnepélyes fogadtatást rendeztek Mécs László tiszteletére Jaross apát a katQottkus pfzÖánia évszázados titkairól Oeszéft (Marosvásárhely, január 25. Saját tud.) A Szociális Misszió Társulat meghívására Kolozsvár után Maros- vásárhelyre is ellátogatott Mécs László s egy felejthetet­lenül élvezetes müvészestély keretében ujitotta fel azt a lelkes kapcsolatot, mely a város magyar közönségét az ő lebilincselő költészetéhez és bámulatos elöadómü- vészetéhez fűzi. Hétfőn este, a Kultúrpalota zsúfolt termében történt meg ez a kedves találkozás zugó tapsvihar és lelkes ováció mellett. A nagysikerű kolozsvári Mécs-est után nekünk kevés mondanivalónk van a marosvásárhelyi Mécs-es­télyről. Az estélyen Mécsen kívül Zsizsmann Rezső, a kolozsváriak kiváló orgonamüvésze is szerepelt és szub- rilis művészetének gyönyörködtető játékával méltán kivette részét az est sikeréből. Mécs Lászlónak pedig most is, mint mindenik vásárhelyi szereplése alkalmá­val, abban az őszinte, meleg s szinte rajongásig menő ünneplésben volt része, amilyen ki szokott járni az ö számára mindenütt, ahol megfordul, Budapesten éppen úgy, mint Kolozsváron. Mécs László marosvásárhelyi szereplésével kapcso­latosan van azonban még más s a nyilvánosságot bi­zonyára érdeklő feljegyezni valónk is, mely nem a Kultúrpalota dobogóján történt, hanem a róm. kath. plébánia évszázados falai között. Kolozsvárról hétfőn délelőtt érkezett meg Mécs László a kath. plébániára, hol a különböző katholikus intézmények és egyesületek vezetői fogadták ünnepé­lyesen. A Szociális Misszió Társulat nevében dr. Apor Jó- zsefné üdvözölte, majd Jaross Béla apátplébános mon­dott beszédet, melyben a marosvásárhelyi róm. kath. plébánia történetét rajzolta meg aktuális beállításban. még csak nyolc-tlz kath. hivő volt ebben a városban. Innen, ebből a házból indultak el a jezsuiták a szélró­zsa minden irányába, a többi nyolc-tiznek a felkere­sésére. Ezt a plébániát nézi állandóan évszázados tapasz­talataival az a másik ház, a Takarékpénztár palotája, melyben három hetet töltött el a nagy fejedelem: II. Rákóczi Ferenc, de anélkül, hogy fel tudta volna ke­resni ebben a házban azokat a jezsuita atyákat, akik öt nevelték. Ott szállt meg Petőfi Sándor is, mielőtt i segesvári csatába indult és a távoli magyar jövőt ku­tató tekintetével meglátta ezt a plébániát is, melyben a székelyek papja lakott. Abban a házban pihent meg az öreg Bem apó és ott fogamzott meg Baross Gábor agyában az a terv, hogy belekapcsolja Magyarországot a világkereskedelembe. Itt a plébánián tudták meg először, hogy hol ké­szítenek bölcsőket a városban, hol szőnek menyasszo­nyi fátylakat, hol készülnek az utolsó útra és hol ácsol­nak össze koporsókat. Ebben a házban, ahol évszáza­dokon keresztül olyan sokan megfordultak szegények és gazdagok s ahol a szeretet nevében elkoptak a lép­csők, most farsangi örömre dobbannak össze a magyai szivek, mert a nagy magyar költő: Mécs László jött falai közé. Jaross apát üdvözlő beszédét megilletődve köszönte meg Mécs és válaszában kijelentette, hogy a nagyváros, az előkelő közönség, a taps és a fény öt sohasem tud­ják megszéditeni, mert ö szerény, egyszerű ember, alá­zatos katonája Krisztusnak, aki azt mondja, hogy min- rlen sikerért Istené a dicsőség. Nagyon örül mindig, amikor katnolikus egyesületek hivják meg, mert azzal az elektromossággal, mely a szivén keresztülhatol, a Krisztus gondolatát dobja a világba. Es ha profán egye sü.etek hivják meg, cda is örömmel megy, mert ott is kstbolicíztnut nr~y eszméit szolgálta. — A titkok háza ez a plébánia, — mondotta az apát, — melyet a jezsuiták akkor alapítottak, amikor Megszólalt Lupas is A gégetükör-panamáért Lupas szerint nem ő, hanem Incuieţ a felelős, mert ő bonyolította le ajméregdrága szállítást Lupas sajtóperrel fenyegeti Vaida miniszterelnököt is (Arad, jatauár 25.) Tegnapelőtt előadást tar­tott az aradi kultur-palotában dr. Lupas János egyetemi tanár, _ az Avereseu-kormány volt egészségügyi minisztere, akinek egykori minisz­tersége körül most szefnvedélyes harcok és viták folynak. Néhány héttel ezelőtt váratlanul fel­támadt a már feledés homályába vonult, úgy nevezett „gégetükör-panama“, amelynél Hafie- gafnu Gyula volt miniszter kijelentése szerint körülbelül 200—300 millió lejjel károsodott az állam. Egy aradi újságíró felkereste Lugast, akit megkért arra, nyilatkozzék a gégetükör-pana­máról. A volt miniszter hozzájárult a kéréshez. — Ez az első eset, hogy részletes nyilatko­zatot teszek — jelentette ki —, de most már magam is szükségesnek találom, hogy ezt az egész ügyet a nyilvánosság elé vigyem. Minisz­terségem idején a legfelsőbb technikai bizott­ság szükségesnek találta, hogy Németországból megrendeljük a szóbanforgó egészségügyi anya­gokat. Hat hónapig dolgozott a bizottság a meg­rendelésen, majd Averescu marsall, miniszter- elnök szintén több hónapig tanulmányozta a kérdést, mielőtt megkaptam a minisztertanács­tól a felhatalmazást a németországi céggel kö­tött szerződés aláírására. Mielőtt véglegessé vált volna a megállapodás, a kormány megbu­kott. Utódom Inculet besszarábai miniszter lett, aki véglegesen -perfektuálta a meg­rendelést és aki minden indok nélkül a szerződésben szereplő árakat száztíz szá­zalékkal emelte. Még pedig Bratianu Yintilla, akkori miniszterelnök jóváha­gyásával. Az utóbbi évek legnagyobb gonosztettének tar­tom, hogy ezekután rám akarják az ügy ódiu­mát hárítani. Elmondottuk a volt miniszternek Hatieganu dr. nyilatkozatát, mire Lupas dr. a következő­ket jelentette ki: _____ — Csodálkozom azon, hogy az urakat cser­benhagyta az emlékezőtehetségük. Segítségükre kívánok lenni és felemlítem azokat a körűimé nyékét is, amelyek között a szóbanforgó nyilat­kozat elhangzott, 1929 február végén történt, hogy a kolozsvári egyetemi könyvtár előtt ta­lálkoztam dr. Haţieganuval, dr. Danieloval és dr. Hangenutiuval. Negyedórás beszélgetésünk alatt szóba került ez az ügy is. És ekkor tette meg Haţieganu kollégám azt a bizonyos nyilat­kozatot. Akkoriban nem azzal indokolta a vizs­gálat megszűnését, hogy még egyetlen volt mi­nisztert sem vontak felelősségre hivatali tény­kedéséért. Azt mondotta, hogy azért nem folytat­ják le a vizsgálatot, mert az ügyben libe­rálisok is szerepelnek, akikkel szemben nem járnak el. Mert ha a mostani indokolást hangoztatja, úgy kénytelen lettem volna figyelmeztetni tévedé­sére. Mert volt már eset Romániában, még pedig 1876-ban, amikor egy egész kormányt, a Lascar Catargiu-kabinetet, helyezték vád alá a liberálisok. A vád alá helyezettek között szerepelt egy ki­váló erdélyi politikus is: Titu Maiorescu. Kije­lentem újra, hogy az én miniszterségem alatti ténykedéseimért teljes mértékben vállalom a felelősséget. — Befejezésül még csak azt akarom meg­jegyezni, hogy most már a legenergikusabb har­cot inditom meg a becsületemért. Bízom az igaz­ság mennyei erejében és küzdeni fogok győzel­méért. Bepereltem mindazokat, akik ellenem rágalmakat szórtak, elsősorban utódo­mat Inculet-et, aki jónak látta hallgatni, amikor engem vádoltak azért, amit ő kö­vetett el. De bepereltem Vaida Sándor dr. jelenlegi miniszterelnököt, valamint a politikusok egész sorát, t akiknek felelniük kell a rám szórt rágalmakért. „Jövőre pedig fiú legyen!“ — ezzel üdvözölte Szófia a bolgár királyt a családi esemény alkalmával (Szófia, ianuár 25.) Az orthodox naptár szilveszte­rén. január 13-án hallották harminc év óta először a jzófiaiak azokat az ágyulövéseket, amelyek királyi gyermek megszületését szokták jelenteni. Még zengett a lövések döreje a város felett, máris összegyűltek a szófiaiak a királyi kastély körül, de sok ideig tartott, míg az örömtől repeső emberek megtudták, hogy trón­örököse született-e Bulgáriának, vagy királykisasz- ezonya. Az ágyulövések ugyanis meglehetős összevisz- szaságban hangzottak el, úgyhogy nehezen lehetett megszámlálni azokat. Mikor aztán nyilvánvalóvá vált, hogy leány született, a tömeg egyhangúan kiáltozta a oolgár népies szólást: — Jövőre pedig fiú legyen! — trónörökös. Mikor a csöpp királykisasszonyt, akinek ereiben a legrégibb európai királyi családok vére folyik, bemu­tatták Musanoff bolgár miniszterelnöknek, mint a ko­rona jegyzőjenek, az ország első minisztere ugyanazt mondta a boldogan mosolygó fiatal apának, Borta ki­rálynak, amit az ucca népe: — Jövőre pedig fiú legyen! Rendkívül érdekes és jellemző a bolgár népiélek­re, hogy a bolgár sajtó a szülé3 minden egyes momen­tumával részletesen foglalkozott és még arra Is kiter­jedt a figyelme, hogy Ruemelin német követ volt az •Jsö, aki a királyi palotában kifejezte jókívánságait. 'em sokkal a nagy esemény után megjelent Boris király is a palota erkélyén és beszédet intézett a nép- aoz. Igazi demokratikus módon, ami különben jellemző sajátossága a bolgár királynak, közölte „kedves pol­gártársaival“, hogy feleségének lánya született. Nem imlegetett királynét és nem emlegett királykisasz- azonyt. Alig pár napos a bolgár királykisasszony már Is ajándékok érkeznek számára az ország minden részé­ből. Eddig egy tucat gyermekkocsit és számos bölcsőt küldtek a bolgár dinasztia első sarjának, az egyik pol­gármester pedig táviratilag értesítette a királyt arról, hogy városa telket adományozott a kis királykisass- szonynak, hogy majd azon felépítse kastélyát. Egész Bulgáriában ünnepi hangulat uralkodik, A ni lóságok és az üzletek szünnapot tartottak és az Is- kűlásgyermekeket pedig nyolc napi vakációra küldték. 3ok dolguk van a táviróhivataloknak, akik alig győzik továbbítani a sok sürgönyt, amelyek az ország legki­sebb községéből is befutnak a királyi palotába. Mé- hanyszáz fogoly amnesztiát kapott, a hadseregben pe­dig soronkivül elölépésre számítanak a tisztek . Az újságok nagy megelégedéssel konstatálják, hogy a királykisasszony apai és anyai részről rokonságban van az összes európai dinasztiákkal. Ez az utóbbi tény nagyon hizeleg a bolgároknak, mivel ilyenképpen az ő kiiályi családjukat tekintik a legelőkelőbbeknek. A kerületi korcsolya- bajnokságfok (Kolozsvár, január 25.) A kerületi korcso­lyabajnokságokat meglehetős rossz jégviszo­nyok mellett tartották meg. Ez az oka annak is, hogy az eredmények általában alulmaradtak a várakozáson, A gyorskorcsolyázó bajnokságot meglepetésszerűen Pop Béla KKE nyerte, a fa­vorit Pap László és Wartenberg előtt. A műkor­csolyázóknál Horosz Béla. Csorba Klára és az M. Bojáki—Beke-pár vitték el az első dijakat. Eredmények: 500 m. 1. Pusztai B. KKE 54 mp. 2. War­tenberg TC 54.4 mp. 3. Pop Tibor TC 55 mp. 1500 ni. 1. Pap László KKE 2 p. 56.7 mp. 2. Pop Béla KKE 2 p. 58.6 mp. 3. Wartenberg TC 2 p. 59.3 mp. 5000 m. 1. Pop B. KKE 10 p. 34.9 mp. 2. War­tenberg TC 10 p. 47.4 mp. 3. Pap L. KKE 10 p. 48.8 mp. Végeredményben: 1. Pop Béla KKE 178.52 pont. 2. Pap László KKE 178-88 pont. 3. War­tenberg TC 17S.90 pont. Férfi műkor csoly ázás: 1. Horosz Béla KKE 168.26 pont. 3. helyezési szám. 2. Beke KKE 151.91 pont. 6. h. sz. 3. Székely TC 115.66 pont: 9. h. sz. Női miikorcsolyázás: 1. Csorba Klári MSE 86.37 pont. A vásárhelyi versenyzőnő egyedül indult. Páros műkor csoly ázás: 1. M. Bojáki—Beke KKE 9.1 pont. 2. Weigel—Baczoni KKE 7. pont, A NAfl Marseiileben 3:3 13:2) aránvban el­döntetlenül végzett az Olimpique csapatával. Az ljn*versitatea vasárban Csíkszeredán a CSC-vel játszott jéghokki mérkőzést s 2:0 (0:0. 1:0, 1:0) arányban vereséget szenvedett. Carnevn1 bevonulás Ira többször tisztí­tóra, festetem át Casfnk-aél ruháimat.

Next

/
Thumbnails
Contents