Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-24 / 19. szám

8 KELETIUJSItG XVI. ÉVF. 19. SZÁM. Groza volt miniszter a kereskedők és iparosok ma rosvásárhelyi nagygyűlésén vehemens kirohanással beszélt a súlyos közállapotokról s ^Rothad! itt sok nKitdcn, rothadt aiiég a doEinv ís s az áüamá költség- vetés olyan,amilyent a legutolsó fialusí csizmadia is kép??)« magcsinálni“ (Marosvásárhely, január 23. Salát tudósí­tónktól.) Vasárnap délelőtt zajlott le Marosvá­sárhelyen a székelyföldi kereskedők és iparosok Nagygyűlése. A Kultur-palota nagytermében ezernél jóval többen gyűltek össze erre a gyű­lésre, melyen a városi kereskedőkön és iparoso­kon'kívül megjelentek Marosmegye és a szom­szédos székely megyék kereskedő és iparos egye­sületeinek kiküldöttei is. , Mestitz Albert bútorgyáré® hyitja meg ez iilést, a király iránt hódolatát fejezi ki, amit az ülés felállva hallgat végig, üdvözli a városi ta­nács, a kereskedelmi és iparkamara reprezen­tánsait, valamint a megjelenteket. Csiszár Lajos építész dr. Groza Péter volt miniszterhez, mint a Sfatul elnökéhez intéz néhány üdvözlő szót s aztájn a nagygyűlésnek a célját ismerteti, melyet egész röviden ebbe a mondatba lehet összefoglalni: harc az életért, a jövőért. Vancea József dr. ügyvéd az agráregyesület nevébetn üdvözli a nagygyűlést és bejelenti, hogy azonosítják magukat a kereskedők és ipa­rosok törekvéseivel. Az inai* és kereskedelem nélkül nem lehet a városokat fenntartani és fej­leszteni s viszont városok nélkül nem lehet a civilizációt terjeszteni. Ezért úgy üdvözli a ke­reskedőket- és iparosokat, mint a civilizáció ter­jesztésének az eszközeit. Ezután a városi és megyebeli kereskedő és iparostársulatok elnökei üdvözölték a nagygyü lést és jelentették be csatlakozásukat a gyülér határozataihoz. Keresszegi Feveínc a görgény- szentimrei, Török Imre a nyárádszcredai, Gsetri János a mezőbándi, Révész Ernő, Vlasa György, Kerekes Miklós, Coros Péter és dr. Márk Mik­lós pedig a vásárhelyi kereskedők, illetve ipa­rosok nevében szólaltak fel. Groza moratóriumot kíván. A nagygyűlés tulajdonképpeni vezérszónoka dr. Groza Péter volt. A vol miniszter pár percig tartó románnyelvü bevezető beszéd után. ma­gyarra fordította át a szót és közel két és fél órán keresztül beszélt, kifogástalan magyar­sággal. Azt olvasta egyik ausztriai gazdasági lap­ban. — mondotta a volt miniszter, — hogy bűnös lustaság és önámitás azt állítani, hogy a dunai államokban ez a nagy gazdasági pangás és cselekvésnélküliség indokolva van. Bizonyá­ra meggyőződésből mondotta ezt az a német közgazdász és a mai időkben különösen nekünk is igy kell gondolkoznunk, mert ellenkező eset­ben nem volna egyéb teendőnk, mint fakir- módra ülni és várni. A tőkének egy önző kis csoportja, kezében tartja a gazdasági élet labi­rintusának Ariadné fonalát. A mi kötelessé­günk most az, hogy ezt a fonalat kiragadlak ennek a kis csoportnak a kezéből. Ezt azonban nem lehet gyülésezéssel és kongresszussal, ban­kettel és áldomással elérni, hanem csak tettek­kel. A bankett manapság nem más, mint a szen­vedő embertömegeknek a kihívása és beveze­tése egy haivaszületett akciónak. Ha rájöttünk arra az igazságra, hogy már úgy sincs semmi veszíteni valónk, akkor a kongixisszusok meze­jéről a cselekvések terére tudunk átlépni. Határozati javaslatában kéri mindenek­előtt kimondani, hogy a nagygyűlés általános moratórium mel­lett foglal állást. Elismeri, hogy helytelen dolog a moratórium, mert ez az életnek a felfüggesztését, a szívve­rés ideiglenes megszűnését jelenti. De ha már alkalmazták bizonyos formában, akkor alkal­mazzák már általánosan, mert a mai formáié ban teljesen visszataszító és jogi abszurdum. Hogy ez ipy van. annak okai a bankok is, de nem a magyar bankok, hanem a román bankok, mert elmulasztották a kellő időben csatasorba állam és tiltakozni ellene. A kereskedő és iparos társadalom a mos­tam adók megfizetésére teljesen képtelen. Le kell szállítani az adókat és más iövedelmi for­rásokból kell az állam bevételét biztosítani. Ismerteti a dohánymonopol esetét, melynek bér beadásánál ő maga is pályázott néhány társá­val, hadd lássák, hogy ebben az országban tör­vény-e a törvény. Szabályszerű és biztos ga- ranciáju ajánlatot tettek 9 százalékos alapon s mégis drágábban, 13 százalékért adták oda sza­bad kézből, az árverés mellőzésével egy bank­nak. Mekkora különbözetet jelent ez a kincstár kárára a monopol 14 kerületében, mikor abban a négy kerületben, mélyekre ők pályáztak, évi <3ü milliós forgalom volt. Azért rothadt sok minden itt Romániában és rothadt még a dohány is. — mondotta a volt miniszter, — mert nemzeti ás erkölcsi szempontokra hivatkozva, csinálják a visszaéléseket, mint az előbb említett mono­pol esetében is. Beszélt az utakról, melyeknél szintén mii-' liós panamákat követnek el. Minisztersége alatt raita is ütött egyszer a nanamázó in­spektorokon, amiért aztán ki is repült a miniszteri székből. ügy vagyunk ma. hogy arra az emberre, aki igen veri a mellét, hogy ő becsületes, bátran rámondhatjuk, hogy gazember. A gyufa ára ís megingathatatlan ebben az országban, ha­bár a gvufatröszt feje már főbelőtte magát. tfvanilyen megingathatatlan a telefon ára is hálunk. Az állami költségvetést brutálisán pri­mitívnek mondja, pl. a tisztviselői fizetések leszállítását is. Ezt a költségvetést a legutolsó falusi csizmadia is meg tudja csinálni. Eszük A hóvlhark miatt emelkedett a búza ra. Az ODvhe esős napok után mindenfelé ke­mény hideg kezdődött, hófúvásokkal. Budapes­ti jelentés szerint a magyar vasutakon több helyütt megakadt a forgalom. A román vas­utakon is több helyen zavar van a forgalom­ban. A CFR igazgatóságának jelentése szerint Moldvában hóviharok pusztítanak és a közleke­dés ismét nehézségekbe ütközik. Beszüntették a forgalmat a Bacău—Piatra-Neamt—Mărăseşti— Adjud vonalakon, mig a Bukarest—Buzău. Râmnicul-Să rat—Focşani vonalon rendkívül nehézségekkel tartják fenn a forgalmat. Az or­szágutakon is rendkívül nehezen tartható fenn a közlekedés. A forgalom nehézségei mialt a gabonaárak emelkednek. A buza ára hatvan- ézer lejről hatvannyolcezerre, a rozsé negyven­nyolcezerre. a tengerié kétszázötvenezer lejre emelkedett vagononként. Emelni fogják a lisstárakat. Értekezlet volt! a kolozsvári városházán, amelyen az ármaxi-j máló bizottság tagjai vettek részt. Foglalkoztak; a malmosok és a iisztkereskedők kérésével, akikj azt kérik az ármaximáló bizottságtól, hogy a buza árának az emelkedésével arányosan emel­jék fel a liszt maximális árát is. A bizottsági helyet adott a kérésnek s minden valószinüséc szerint rövidesen újból összeül az ármaximáló bizottság és a lisztárakat mérsékelten fel login emelni. A kenyérárak azonban maradnak a ré giek. A Consum uj száma gazdasági életünk eseményeit ismerteti és cikkei nagy feltűnést fognak kelteni az ország gazdasági köreiben. A cikkek közül kiemeljük a kővetkezőket: A Vaida-kormány súlyos gazdaságpo­litikai örökséget vett át. Állami adósságoknak deklarál­ják az állami tisztviselők hátralékos fizetéseit és a szállítók elmaradt követeléseit. Perrel támadják meg a Caps tüzlfamonopolszerződését az érdekelt faipari vál- lalatok. Részletesen ismerteti a Consum annak a nagy­arányú vasipari tranzakciónak részleteit, amellyel Max Ausnlt megszerezte a David Goldenberg brailai vas­ipari müvek részvénytársaság részvényállagának öt­von százalékát. A gyufaszerzödés felbontását elhatároz­ta a minisztertanács. Miért nem adta be Kolozsvár városa a Gázgyár Társaság ellen még mindig szerző­désiéiben tási perét. A nemzetközi cukorkartcU érdeik- s .íérájába akarják bevonni a romániai cukoripart is. Enyhítő rendelkezések a kontingentáiási rezsim alkal­mazására. Középeurópai pénzügyi körökben kedvező ha­tást váltott ki a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ki­tűnő üzleteredménye. Kiszámíthatatlan erkölcsi és anyagi károkat zudit a kormány az országra, ha a Caps monopoltörekvéseit támogatja. Miért nem fogadták e! az ipari szeszgyárak a döntőbíróság által .megállapí­tott szeszárakat. A legújabb tőzsdei események, pénz­piacunk alakulása, a román-magyar kürtiig- és kom­penzációs tárgyalások kulisszatitkai, a biztositó inté­zetek életében beállott változások mind első forrásból közölt információk. Közli ezenkívül a Consum a Soli­daritatea és a bukaresti Bankárszövetség által az ag­Hágott szárnyasait H naponta frissen kaphatók a Sigmond Testvérek I ágában sincs jobb útra térni azoknak, akik ezt az őrs/-’ 'vot kormányozzák s ezért nekünk ku­tyakötelességünk észretériteni őket. A kereske­dő- és iparososztály ezek után csatasorba all. de hogy mi a terve, azt nem árulja el. Határozati javaslatának harmadik ponaia: a külföldi tartozások revideálása. A pénz mai értéke mellett nem fizethetjük a külföldi tar­tozást abban az összegben, melyben akkor ad­ták. mikor pénzbőség volt mindenütt. Nem le­het senkinek sem a másik kárán jogtalanul meggazdagodni. Gróza ezután arról beszelt, hogy milyen politikai pártálláson van ő. Románia betegsége nem gyógyíthatatlan, — mondotta — csak az ,orvosok gyengék, de csak azért, mert a politika nem engedi meg hogy erősek legyenek. Ebben az országban nagyon sok kereskedelmi és iparkama­rát állítottak föl s ime tönkrement az ipar és kereskedelem. Sok a mezőgazdasági kamara is s mégis tönkre ment a mezőgazdaság is. Most, legújabban a munkakamarákat akarják felállítani, de ne­künk tiltakozni kell ez ellen, mert ez csak maszlag. __ , , , , Sok évvel ezelőtt járt Marosvásárhelyen, mondotta beszéde végén Gróza. Akkor virágzó város volt és munkás élet lobogott benne, de efn- nek a munkának a zenéje helyett most a sira- lomhá® atmoszférája szállt a városra. 0 belátna, hogy a nyomorúság elleni küzdelemben el kell felejteni ki magyar, ki román, ki zsidó,és a tör­téneti pillanatban szükség van a testvéri össze­fogásra. , _ ,, _ .. Az előadói beszéd után dr. Bernády György és dr. Ferenczi Zsigmond szólnak hozzá röviden s azzal délutáh fél 3 órakor véget ér a nagy­gyűlés. rárváltők óvatolása ügyében kiadott utasításokat, a forgalmi adó alkalmazására kiadott legújabb rendele­teket, a február elsején életbelépő módosított bélyeg—, és Illetéktörvényt, legújabb közszállitási hirdetménye­ket, fizetésképtelenségeket. Kérjen mutatványszámot a kiadóhivataltól: Cluj, Str. Iuliu Maniu 3. Elköltözött a Kompenzációs Hivatal. Buka­restből jelentik: A Doaumnei ucca 8. szám alatt működő Kompenzációs és Clearing Hiva­talok uj helyiségbe költöznek. Január 25-től mindenféle megkeresés az alábbi cimre kül­dendő. „Oficiul de Compenzatie si clearing Bu­cureşti, Str. Lipscani, localul Băncii Crisove- lonii.“ Az exportőrök harminc napon belül be kell váltsák a deviza-készleteiket. Bukarestből je­lentik: A Nemzeti Bank figyelmezteti az expor­tőröket, hogy az exportból származó devizákat harminc nap alatt feltétlenül be kell váltani, mert ellenkező esetben súlyos büntetéseket al­kalmaznak. APRÓHIRDETÉSEK lummeian ALKALMAZ ÍS G yakoriét! intelli­gens mindenest ke­lesek. Honvéd ucca 118. KIADÓLAKÁS K iadó Főtér 3 alatt három helyiség la­kásnak vagy üzletnek. Külön külön is kivehető. Értekezni az üzletben. K iadó minden igényt kielégítő 5 szoba, konyha mellékhelyisé­gekkel, ugyanott 3 szo­ba, konyha mellékhelyi­ségekkel. Értekezni Mo­nostori ut 75, vagy az Emke drogériában. j&f látó azonna ra Str. •s® Matei 5 szám alatt 1 szobás konybás lakás. Értekezni a hásmester­néh (gőzgépet kazánnal, ** vagy félstabil , cca 60 HP, komplett üzem­képest veszünk. Műasz- talosárugyár r. t. Cluj— Kolozsvár. H álóbutorl, féreg- mentesen, azonnal- ra keresünk. Sigmoni Testvérek, Főtér 3. K eresünk használt szűrőprést megvétel­re, ajánlatok „Ipar“ jel­igére a kiadóhivatalba cimzendők. Sleszek használt Roto sokszorosító gépet. Dr. Mandel, Cluj—Kvár, Str. Memorandului 24. ifórnatoll a lupkiadótulajdouos LAPK.IADÚ R.-T. nyomdájában, Cluj-Kolozsvár Sír. Karon I* Pop (brossai u.l ö. Ţelefon óUtk

Next

/
Thumbnails
Contents