Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-21 / 17. szám

4 KElETiajSJtB XVI. ÉVF. 17. SZÁM. Gyermekek és aggastyánok A munkanélküliség legsúlyosabb áldozatai a gyermekek 8—10 éves fiuk, leánykák a nyomor brigádjában (Székelyudvarhely, január 20.) Pontosan dél van. A városházának erre a célra átalakított helyiségében kétszáz munkanélküli vár a ke­gyelem-ebédre. — Nézzük meg őket! — ajánlja Böhm dr városi iöorvos. bi a különböző jótékonysági egyesületek és a város niegbizottainak élén végzi a segélyakció irányítását. Az ajtó feltárul és kétszáz meggyötört, éhe­ző ember szeme mered felém. Rongyosok, bete­gek. sápadtak, ezer baj irva arcukra. Torzak, véznák, megalázottak és meggyalázottak, mint minden időben a szegény emberek. Kiilön-kü- lön meg se látom őket az első pillanatokban, csak a súlyos fekete tömeg nyomasztó súlyát érzem a mellemen. Kellemetlen, különös, fa­gyasztó érzés. Az ember tudja, de nem hiszi, hogy ezek is emberek, mint én. mint te. mint a vezérigazgató ur, mint a györsan változó mi­niszterelnökök. Hiába nem tud az ember olyan intelligens lenni, hoav .ió is leaven. A legsúlyosabb vád az emberiség ellen. Percekbe telik, mig a nyomorultak tömegé­nek fekete álarca mögött az egyeseket is meg­látom és csak ekkor döbbenek rá. hogy az éhség csikorgó fogaival álló ember­tömeg nagy része öregekből és gyere­kekből áll. Nem a szokásos koldushorda, hiszen a koldu­soknak jó dolguk van aránylag és sokan sok­szor irigyeljük is őket. Koldusnak lenni már a társadalom néma kényszere alóli emancipálást, bátorságot, energiát, akciót és a művészetig menő tehetséget is jelent. A világ legelső nem­zetközi alakulata, amely már nagyhatalom. Géninél mindenesetre több. A boldogult Lón Chaney maszkírozó művészetet tanulhatott vol­na tőlük, mert a koldusságnak nemcsak az év­ezredes romantikája, de igen fejlett művészete is van- Egy igazi koldus nemcsak meghatóan szegény és elhagyatott, hanem valódi költő is. Fordítva is áll: a valódi költő igazi koldus is. Hozzájuk már asszimilálódott a társadalom. A „munkanélküliek“ azonban már mi vaayunk. Ez a kétszáz ember azok közül való. akik be is vallják, ami már velünk szemben. — akik még szégyenljük, — föltétien haladás a modern kul­túra és civilizáció által produkált eme rette­netes Infernóban. Ennek az Infernónak pedig az a legalsó bugyra, hogy a kétszáz ember nagyrésze még gyermek. Levert mázas, szemétről felszedett üres bádog fazekakkal, rongyos könyvvel a hónuk alatt, — hiszen az iskolából jönnek —; ott állanak szegénykék a konyha ajtaja előtt a sorban sápadtan, csenevészen. be­tegen, fázva, félig mezítláb, rongyosan, rettenetesen. Első tekintetre nem is akarom hinni, hogy valóságot látok, hiszen ezek nem munkanélkü­liek. hanem ártatlan, nyolc-tizéves gyermekek, kik apjuknak, anyjuknak, testvéreiknek viszik ai 1ételt. Az éhség és végső pusztulás elöl menekülő milliók sorában ott futnak sze­gények. akik soha az életben senkinek sem vé­tettek. büntelenek. ártatlanok és — ime — a játék ártatlan öröme, színes délibábja helyett élet rettenetes vastalpa alatt kell vonagla- nick. Ok a legsúlyosabb vád az emberiség el­len. Könnyük sincsen már, szemecskéik barna, fekete, kék bogárkája félholtan vergődik a szemüreg mélységébe ágyazva a sárga, félig halott csontok között. Jaj Istenem! Nem is me­rek rágondolni, hogy milyen lehet a lelkűk! Szomorú napfény a halálmezőn. — Hogy hívnak kicsikém? — szóiitom meg a hozzám legközelebb állót. A gyermek hangja kedvesen cseng. — Mihály istváaka... Tiz éves... Az édesanyja szokta „Istvánkának“ becéz­ni és a nyomor fekete áradata se bírta lemosni a szivéről ezt a drága szeretetet. — Hány testvéred van? — Tizenegy... Arcocskája felcsillan, örül, hogy „jól fe­lelt“. hogy tudott, mint az iskolában. A mellette álló kisleány hóna alatt könyvek. Az iskolából jött. Drukkol, mikor ránézek és kérdezés nélkül mondja: — Ipó Erzsi... Tiz éves... — Hányadik osztályos vagy ? — Harmadik. — Hány testvéred van? Gondolkodás nélkül vágja ki: — Négy. Három kisebb, három nagyobb, mint én. — Dehiszen az hat, kicsikém... — Igaz! — sáppadt el szégyenében Ipó Er­zsiké. > Nincs idő tovább foglalkozni vele. mert a társnője türelmetlenül nyújtja az ujját éppen mint az iskolában, ő is onnan jött. — Mit akarsz? A sápadt arcocska elpirul, a kis virághang félénken cseng: — Felelni!... Mint a leckét, úgy mondja a nacipnaléját: — Gáspár Róza... tízbe járok... Négyen va­gyunk. — Mi az édesapád foglalkozása? — Munkanélküli... — Munkanélküli? — lep meg a felelet, mert még nem tudom, hogy ez uj fogalom. Valami­kor a számtantanárom a láncszabályra igy oktatott: „A láncszabály olyan szabály, amely­re nincs szabály“. Az élet uj iáncszabálya. igy szól: „a mun­kanélküliség olyan foglalkozás, amely becsüle­tes nemfoglalkozás." Gáspár Rózsikának igaza van... A következő gyermek nevét nem irom ki. pedig ő is büntetlen, kedves kis fiú, megérde­melné. hogy mindenki megsimogassa értelmes arcát, de ő már nemcsak az élet. hanem a büu tragédiájának is áldozata. Négy apró testvér­kéje van. A nyomor legutolsó stádiumában vo- naglanak. Az apja ugyiátszik munkaképes vol­na. mert Böhm dr. azt kérdezi: — Mért nem gondoskodik édesapátok ró­latok? A gyermek szemrebbenés nélkül feleli: — Mert elszökött a szeretőjével... Olyan mélységbe nyilai ez a felelet, hogy megfagy a szó ajkamon és nem merek több gyermeket megkérdezni, pedig ők drágák, jók, kedvesek Isten s ember előtt, nem hibásak és semmiért nem felelősek. Drága, szomorú nap­fény, aranyfolt mindenikük a nyomor és élet halálmezején... - f Amit az öregek mondanak. Nem tudom feledni a gyermekeket és csak íélfüilei ügyelem a Böhm doktor kérdéseire adott feleleteket, amely az öreg emberek fogat­lan, erőtlen ajkán kong: ............ — Bokor Tamás vónék istállóm, — bar ne vónék. — A hetvenegyet tapodom... Négy elő szájat tartok... , — .. Györffy Lajosné öreg asszony vagyok, kérem... Egy kicsi ebédet vinnék magamnak, az onokámnak, sa leánkájának... „Küss Lidi“ néni siket, nagyot kell kiálta­ni, hogy meghallja. — Kilencven felé járok... Elég nagy szám. de több, mint százévesnek látszik, az élét úgy megviselte. — Miből él? — Amit megfoghatok, abból. A szó azt jelenti, hogy mindenféle munkát elvállalna, ha volna. — Miben halt meg az ura? — kérdi a dok­tor. — Eljött az üdeje... — Van hozzátartozója? — Egy fiam. akiről én gondoskodom, — Hány éves a fia, néni? — Hatvan esztendős elmúlt... — Nincs munkája a fiának? — Másnak sincs... — Mért nem a fia gondoskodik magáról? — Mert nyomorék, magatehetetlen a lel­kem... — Elég lesz. doktor ur! — mondom és igyek szem ki a szabadba. Szinte futok a modern In- fernórak még a tájékáról is és csak később, messzi jut eszembe, hogy szegényebb, nyomo­rultabb vagyok azoknál a szegényeknél is. mert elfeledtem megcsókolni közülö,k egy gyerme­ket... ... Ezért van a munkanélküliség.... Nyirő József. Cheron francia pénzügyminiszter még a költ­ségvetés beterjesztése előtt lemond Páris, január 20.) Politikai körökben elter­jedt hirek szerint a kormálny szolidaritása Cheron pénzügyminiszter pénzügyi programjá­val szemben ingadoztni kezd. Nem tartják ki­zártnak a pénzügyminiszter visszalépését sem. Lehet, hogy Cheron a költségvetés beterjesztése előtt lemond. A kamara péjnzüiz-H bizottságának ülése után Malvy. a bizottság elnöke látogatást tett Cheronnál. A két államférfi tanácskozásuk be­fejeztével együtt ment át a miniszterelnökhöz s hármasban folytatták az eszmecserét. A helyzet feszültté vált. A pénzügyi program ellen nemcsak a törvényhozás szervezkedik, hanem a köztisztviselői és frontharcos szervezetek is. Több lap általános köztisztviselői sztrájk kitö­résének lehetőségéről ad birt, amit egyetlen kormánynak sem lenne szabad a mai viszonyok között megkockáztatnia. Bukarest, az más: A bukaresti tisztviselők tiz százalékos flzetéslevonásáva! szemben a vidékiek áldozati adófa tizenkét és félszáza lék (Bukarest, január 20.) Tegnap nyilvános­ságra hozták a tisztviselői fizetésredukcióru vonatkozó pénzügyminiszteri rendeletet. A rendelet szövegéből megdöbbenve állapítjuk meg. hogy ezúttal is különbséget tettek a fővárosi és vidéki hivatalnokok között. Addig, mig a bukaresti köztisztviselők bruttó fizetését és napidijait január, februáb és már­cius hónapokra tíz százalékkal redukálják, a vidéki városok és községek hivatalnoki kart 12.5 százalékos áldozati adóval uxijt- iák. A fizetésredukció alól csak az alábbi kate­góriákat vették ki: a) Aktiv katonatisztek és a továbbszolgá­lók. Hasonlóképpen a hadügyminisztérium pol­gári tisztviselői és azok, akiknek rangjuk a katonai rangfokozatokkal párhuzamosan emel­kedik. b) Az igazságügyi testület tagjai közül a bírák. A bírósági tisztviselőktől könyörtelenül le­vonják az újabb áldozati adót. Mindenesetre jellemző, hogy a bukaresti tisztviselők ezúttal is kivételek. Köztudomású, hogy a vidéken élő tisztviselőknek még a Iorga rezsim idejéből 5—8 hónapos fizetés hátralé­kuk van. Ezzel szemben a bukaresti hivatalno­kok minden hó elsején pontosan megkapták járandóságukat. Csak azon csodálkozunk, hogy ez a rende­let éppen annak a kormánynak a müve, amely­nek elnöke mindig élesen elítélte a főváros protekeionálását. Hja, más az elv és más a gyakorlat. ^ .nr- ^j-ir^nj-u-Kríj-u-KTít * A sürgő pénzügyi intézkedésekről (adóhát­ralékok behajtása, adómentességek megszünte­tése, a globális jövedelem megállapítása, a glo­bális fizetése, stb.) szóló törvény magyar for­dítása kapható dr. Mandel Forditó Irodában Cluj, Str. Memorandului 24. Ara 40, vidékre 50 lej. (Postabélyegben is beküldhető.) Kolozsvári mozgóé színházak műsora: CORSO Előadások 3, 5, 7 és9-kor DACIA (Színkör) Előadások 3, 5. 7 ca 9-kor EDISON Előadások 3, 5 cs 9-kor ROYAL. Előadások 3. 5, 7, 9 és 11-kor Szombat Öldöklő verseny (Derby) Clark Gable, Ernest Torrence, Madge Evaas Mikiik tolvaja. Humoros kalandorfüm. Hajsza a félvilágon ke­resőül. Fősz. Willi Forst. 26-án: Napsugár az égen. Operettprenuer. Főszerepekben: Martha Eggert. Hermann Tűi­mig és Verebes Ernő. Cimaron Richard Dix, Irene Dunne Hármak titka Beruhard Goetzke, Gerda Maurus. Lehmann mama három lesnya operett világsláger. Fősz.: Hansi Niess. Vasárnap d. e. matiné: Caramaioff testvé­rek,'Dosztojevszky re­génye filmen. 10, 15 lejes helyárak.

Next

/
Thumbnails
Contents