Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1933-01-20 / 16. szám
2 KEUTíUjSSii XVI. ÉVF. 16. SZÁM. sebbsógi államtitkárságra szükség van: tanulmányozni a kisebbségek életét és fejlődését, kielégíteni a kisebbségek jogos kívánságait kulturális és egyházi téren, a nemzeti állam érdekeinek keretein belül és az etnikai kisebbségek fundamentális kötelezettségeinek megfelelően. Sohasem értettünk és értünk egyet azonban azzal, hogy a kisebbségi államtitkár a román állam vezetésében a kisebbségek politikai képviselője legyen, sőt ellenkezőleg, mi ezt a hivatalt olyannak tekintjük, mely összeköttetést tart fenn és együtt dolgozik a román állammal, a kisebbségekkel szemben. A mult tapasztalata bebizonyította, hogy a szászok képviselője a kisebbségi államtitkárság élén nem volt hasznára sem az államnak, sem az érdekelt kisebbségeknek. Brandsch II u- dolf minden felkészültsége ellenére, mint kisebbségi államtitkár korlátozva volt a működésben azon tény miatt, hogy nem vonatkoztathatja el magát bizonyos kapcsolatoktól. A magyar kisebbség állandóan részrehajlással vá dolta meg őt. Ennek az volt a következménye, hogy a kisebbségekkel való bánásmód ügyében Brandsch semmiféle eredményt nem tudott produkálni. Lejáratta magát és a hivatalt is, tevékenysége pedig a Paclaseanu-féle kisebbségi iskolaügyi hivatal keretei közé korlátozódott. Vissza kellett adni az államtitkárság számára a tekintélyt, a megfelelő működést s ezért választottak ki egy olyan románt, aki ismeri a kisebbségek életét és aspirációit. Bennsőséges viszonyban van a kormány tagjaival és a kisebbségi pártokkal, aki meg tudja őrizuí a tárgyilagosságot kisebbségi ügyekben s az államtitkárság számára megtartja a szükséges tekintélyt,, hogy realizálni tudja terveit. A tervek szerint az uj államtitkárnak fenn kell tartania az érintkezést a kisebbségek politikai és nem politikai vezetőivel, biztositania keli pontos statisztikai adatok alapján a kisebbségi iskolák és egyházak államsegélyének elosztását és el kell készítenie a kisebbségi statútumokat egyszersmindenkorra szóló megoldásként. Reméli a lap, hogy a többség és a kisebbségek között a kulturális és erkölcsi kapcsolatokát meg tudja találni. A cikk szerint Serban államtitkár kiváló intellektuel s jóindulatú politikus, akinek megfelelő tapintata is van s remélhetőleg az államtitkárság számára visszaszerzi a szükséges hatáskört. A Lupta e cikke után Serban államtitkárnak a terveire még lesz alkalmunk visszatérni. Milialache a leszerelési konferencián? Az Epoca cimü lap igen éles gúnnyal ir arról, hogy Titulescu és Antóniádé mellett Mi- haiachet is ki akarják küldeni delegátusként a leszerelési konferenciára. Azt irja a lap, hogyha Mihalache a saját költségén utazna is ki, akkor sem volna az ő résztvételének semmi értelme. Mi értelme lenne annak, hogy Titulescu után ő is igyekezzék kifejteni a maga véleményét a leszerelésről? Vagy talán azért van szükség az ő delegálására, hogy mint a leszerelési világkérdésnek műszaki szakértője szerepeljen? Nyilatkozat a berlini lapban. Grigore Filipescu konzervativpárti szenátornak nyilatkozata jelent meg a Berliner Ta- geblatt-ban Románia külpolitikai helyzetéről. Filipescu azt mondja el nyilatkozatában, hogy írj szírkor mozsó Szombattól 3, 5, 7 és 9-kor í miLLIÓK TOLtVflűfl: WILLI FORST: ■ Uidám kalandorregény Romániának Németországgal való viszonya kitűnő, Oroszországgal szemben pedig teljesen elégséges a Kellogg-paktum, nincsen szükség megnemtámadási szerződésre. Oroszországban azt a hirt terjesztették el, hogy a szomszédok meg akarják támadni a szovjetet s ez a hir nyugtalanságot idézett elő. Szerinte az összes polgári kormányoknak össze kellene- működniük az orosz propaganda ellen. Amig Bessz- arábia kérdése vitássá válhat, addig egyetlen román kormány sem köthet az oroszokkal szerződést. Az olasz-román viszonyt barátságosnak tudja, mert szerinte Olaszország belátta, hogy a kisantant államai egymás kölcsönös védelmére vannak utalva. Az első nap vitája. A liberális párt parlamenti csoportja ma folytatta a politikai helyzet megvitatását. Elsősorban tisztázták a párt magatartását a kormányválsággal és a kormányváltozással kapcsolatban. A párt álláspontja szerint a Vaida- kormány folytatása a Maniu-kormánynak, amely ellen folytatni fogja a harcot kimélet nélkül. A párt akcióját Duca vezeti be a parlament megnyitása napján, január 25-én, a kormányhoz intézendő interpellációjával, amely a Maniu-kormány lemondására és a Vaida-kor- mány kinevezésére vonatkozólag fog kérni bővebb fel világosi tésokat. Valószínű, hogy Lupu és Goga is résztvesznek a vitában. A földbirtokos borzalmas farkaskalandja fÍTjszoiüöt farkassal viaskodott s menekülés közben n farkast fegyvere agyával ütötte le (Bukarest, január 19.) Konstanca környékén a napokban több juhnyáj tűnt el, igy Mi- bai Voinea konstancai földbirtokosnak is nyomtalanul eltűnt egy juhnyája, A földbirtokos tegnap a nyáj megkeresésére indult lóháton és fegyvert is vitt magával. A mezőre kiérve huszcnöt farkas megtámadta. Mihai Voinea fegyverével közéjük lőtt és miután hármat leteritett, lovával menekülni igyekezett. A farkasok azonban üldözőbe vették és az egyik beleharapott a ló lábába. Erre a földbirtokos még egyet lelőtt. A következő pillanatban azonban egy másik farkas a ló nyakára ugrott, de Mihai Voinea nem veszítette el bátorságát, hanem a fegyver agyával leütötte az ordast. A lövések zajára segítségül sietett az erdőkerülő, ki szintén a farkas-csorda közé lőtt és ketten tizenegy farkast ejtettek el. Jöjjön velünk Afrikába! Megismerheti a fekete világrész eddig homály takarta igazi képét, mert legjobb ismerői: a Johnson házaspár lesznek a vezetők■ A legcsodálatosabb és veszedelmesebb kalandokban lesz része. Megismeri a világ legkisebb törpe- fajúnak, a pigmeusoknak kezdetleges életét. Ez az afrikai kirándulás semmi előkészületet nem kivan, csak két órahosszat tart, de egy életre élménye lesz mindenkin k. Az egészet a Select Mozgóban lehet átélni a „Congorilla“ Him előadásán. Minden müveit embernek ott kell lennie. Miről tárgyalt Gusti miniszter Rómában? A román-olasz kapcsolatok kímélyitése és a magyar propaganda ellensúlyozása volt hir szerint Gusti római utjának ló célja (Kolozsvár, január 19.) Ismeretes, hogy Gusti Dimitrie közoktatápügyi miniszter, a Román Szociológiai Intézet elnöke, néhány héttel ezelőtt Rómáoa utazott, hogy résztvegyen az ottani román iskola felavató ünnepélyén. Gusti miniszter hosszúra nyuit római tartózkodásának értesüléseink szeriint érdekes okai vannak. Gusti miniszter pár hetes római tartózkodása alatt fontos politikai megbeszéléseket folytatott. Gömbös Gyula, magyar miniszterelnök római útját élénk sajtókommentárok követték. Egy külföldi lap például azt állította, hogy a római tárgyalások alatt egy uj politikai csoport megalakulásáról volt szó. Gömbös, mint ismeretes, már hónapokkal ezelőtt visszatért. Magyarországra. A magyar miniszterelnök hazaérkezése után találkoztunk egy igen fontos szerepet játszó román politikussal, aki a következő érdekes kijelentéseket tette: — Kormányelnökök csak rendkívül fontos esetekben utazjnak idegen metropolisokba. Ha mégis elmennek, látogatásuk mindig jelentős politikai esemény. Gömbös nagydu jól tudja, hogy Magyarország törekvéseit Olaszország rokonszetnvvel nézi. Ezért járt tehát Rómában, ahol Mussolini szokatlanul szívélyesen fogadta. Bár a köztük lefolyt eszmecseréről nem lehet pontos adatokat szerezni, tétay az, hogy Gömbös római útja óta gyakrabban buszéit Magyar ország célkitűzéseiről. — A magyar propagandának megvan a tér- j mészete-s ellenszere is. ! Románia haladéktalanul kezdjen olaszbarát politikát, mert Itáliának véleményem szerint többet jelent a román kapcsolat, mint a magyar. — Mussolijninek legfőbb célja a Balkán- íegemónia, hogy ilyenformán körülzárja Jugoszláviát. Albánia már kezében van. Hogyha jedig Románia területi integritásának védelmében olasz politikát csinál, Mussolini elérte sólját és megszerezte a Balkánon döntő befolyását. TT. rr \r óin t-Pnl trta t+n rrifnrm/ifnriiril' rövid időn belül Rómába utazik a román kormány egyik tagja, hogy ennek a koncepciónak érvényt szerezzen. A politikus jóslata részben beteljesedett. Gusti miniszter elutazott Rómába s a római iskola megnyitó ünnepélyén elhangzott szolnokiatok mind a román-olasz közeledés gondolatat szolgálták. Gusti professzor beszédének az volt a lényégé, hogy a latin népeknek össze kell fogniok és a románságot a rokoni köteléken kivüi más érdekek is Olaszországhoz fűzik. Figyelemreméltó téfhykét említjük _ meg. hogy az iskolaavató ünnepélyen Mussolini nem beszélt. Ezt a körülményt a román politikai körökben kétféleképpen magyarázzák: 1. A román-olasz tárgyalások annyira bizalmas jellegűek voltak, hogy Mussolini beszéde vei indiszkréciót követett volna el. 2. Mussolini az avató ünnepélyt és Gusti miniszter látogatását csak mint társadalmi eseményt könyvelte cl s ezért nem tartotta alkalmasnak politikai deklaráció megtételére.
