Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-14 / 287. szám
e Kumujsics XV. ÉVF. 287. SZÁM. A hipnotizőr lopással vádolt meg egy cselédleányt, aki elkeseredésében felakasztotta magát (Marosvásárhely, december 13.) Megírta a Keleti Újság, hogy Kovács Lujza 22 éves cselédleány az Oroszlán-vendéglő alkalmazottja felakasztotta magát. A szerencsétlen leányt lopással gyanúsították s emiatt menekült a halálba. Az ügyészség és a rendőrség bűnügyi osztálya szigorú vizsgálatot inditott, mely szenzációs eredménnyel végződött. Kiderült ugyanis, hogy Kovács Lujzát hipnózissal kergették a halálba. Néhány nappal ezelőtt két vendég szállt meg az Oroszlánban, Fülöp János és felesége, akik távozásuk alkalmával megállapították, hogy eltűnt az asszony kézi táskája, amelyben púderen és kölnivizén kívül 70 lej volt. Fülöpék nem tettek jelentést a rendőrségen, hanem megbízták Csorvási László iparost, aki hipnotizálással is foglalkozik, hogy derítsen fényt a lopás körülményeire. Csormási másfélliter borért vállalta feladata megoldását és nyomban érintkezésbe is lépett Szabó Ferenc szabósegéddel, médiumával. A hipnózis eredményeként Csorvási kijelentette, hogy a lopást csak Kovács Lujza követhette el. A leány, aki teljesen ártatlannak érezte magát, attól való félelmében, hogy rendőrkézre kerül, felment a padlásra és felakasztotta magát. Mire észrevették, már halott volt. A rendőrség letartóztatta Csorvási Lászlót és Szabó Ferencet, akiket átadtak az ügyészségnek. Kovács Lujza szerencsétlensége városszerte mély megütközést Vél tett. Egynapos sztrájk Románia négyszázötven mozijában Ha Madgearu miniszter végrehajtatja drákói rendeletét, az összes romániai iilmesek becsukják a boltot Harminckét százalékos jegyadó, ezenkívül öt lej repülő és munkanélküli bélyeg — ezt hozza Madgearu a filmeseknek karácsonyi ajándékul (Kolozsvár, december IS.) December 14-én tüntető sztrájkot rendeznek Románia összes filmvállalatai. Romániában 450 film vállalat van, amiből 250 Erdélyre és Bánságra esik. Négyszázötven filmszínházban tehát nem lesz előadás. Egy napon keresztül. De lehet, hogy végérvényesen is megszűnik Romániában a filmipar. Hacsak Madgearu miniszter meg nem gondolja magát... A romániai filmesek már hónapok óta azon tanakodnak, hogy miként tudjak csökkenteni terheiket a rossz konjunktúrában. A gazdasági viszonyok romlanak, a filmvállalatok ellenben szaporodtak. Vannak körzetek, ahol eddig két filmvállalat működött, most ugyanott tizenkettő. A film adóztatásának az a rendszere, amelyet még Po- povicl miniszter honosított meg, azaz, hogy a filmesek három kategóriába osztva egy-egy teltház jövedelmét véve alapul, pausálét fizessenek, ma már nem tartható fenn, mert telt házak a mai Iţonkurrencia mellett, elképzelhetetlenek. A filmesek tehát arra törekedtek, hogy a pénzügyminisztérium segítsen rajtuk. Ehelyett az történt, hogy Madgearu el akarja törölni a paosálé-rendszert, vissza akarja állítani a veszedelmes ellenör- szlsztémet, 26 százalékról 32 százalékra felemelni az adót és megtetézni minden jegy árát még egy háromlejes munkanélküli bélyeggel is. Ilyen körülmények között minden jegy árának közel hatvan százaléka a kincstárhoz folyna be és a megmaradt százalékból pedig fenn kell tartani a rezsit, a filmek kölcsöndiját kell fizetni, ennek a 40—50 százaléknak a terhére esne a filmipar szempontjából oly nagyjelentőségű propagandaköltség is. Nyilvánvaló, hogy a mohóság, amellyel Madgearu rá akar feküdni a filmiparra, a filmipar teljes elsorvasztását vonja maga után, vagy legjobb esetben is rá kényszerítené a filmeseket olyan illegális módszerekre, amilyenek például a feketeszesz esetekből ismeretesek. A kormány akkor is azt gondolta, hogy a szeszesekből több jövedelmet fog kicsikarni, mint amennyit addig kapott és ehelyett az történt, hogy megnyitotta a korrupciónak a zsilipjeit és az állam még kevesebb jövedelmet élvezett a szesztermelésből, mint annakidején. A romániai filmesek most hatvanmillió lejt fizetnek be évente jegy-adóban. Madgearu 120 millió lejt akar kicsikarni belőlük. Megjósoljuk, hogy nem fogja megkapni e pénzt, ellenben olyan helyzetet teremt, amely semminemű szempontból sem kívánatos. „Annyi baj legyen.“ Madgearu miniszternek Ismerjük az érvelését. Megmondta a filmesek küldöttségének Bukarestben kereken: Annyi baj legyen! Nekünk nincsenek nemzeti filmeink... Nem kell védjük őket. Az államnak ellenben szüksége van jövedelemre. — Es ha kénytelenek leszünk csalni? — kockáztatta meg egyik filmes, — kétségbeesetten tárva fel a helyzetet, hogy csak ez az egyetlen egy lehetőség segíthet — Madgearu ezeket mondotta: — Nem fognak csalni, megnyugtathatom. Minden nap egy külön ellenőrt küldök a nyakukra, akiknek napidijat kell fizetniük. Előadás után elállitom az ajtókat és a közönségtől elszedetem a jegyet. Es azután összehasonlittatom a pénztár kimutatásaival. Elsöiz- ben, ha nem stimmel a kassza, szemet hunyok, másodízben bezáratom 10—14, vagy 30 napra a mozit, har- madizben pedig, ha látom, hogy nem használt a szép szó, börtönbe csukatom a svindlereket. A bukaresti könyörbizottság egy másik tagja, valamelyik marosludasi kisfilmes sírva fakad: — Tessék nálam ellenőriztetni! Meg lehet majd állapítani, hogy sokkal többet fizetek ki adóban, mint amenyi egyáltalában lehetséges bevétel számomra. Mit kémek a filmesek? Beszélgettünk egyik filmvállalat ismert vezetőjével. 0 ezeket mondotta: — A Popovlci-féle pausálé-rendszer csak addig tette türhetővé a helyzetet, amíg a hangosfilm divatban volt. A hangosfilm első évében tényleg mentek a mozik. De ma már leszállított helyárak mellett sem vagyunk képesek boldogulni. Nem is csoda. Sok szegény ember számára az a húsz lej is pénz. Persze, lejebb szállani az árakkal már nem lehet. A beléptidijhoz kénytelenek vagyunk 2 lej repülő-bélyeget számítani. Most újabban szó van egy munkanélküli segély-bélyegről is. Egy 15 lejes jegynél csak a bélyeg egymaga 5 lej. Már most tessék figyelembe venni, hogy egy vasúti jegynél, amely esetleg 800—1000 lejbe kerül, ott is csak két lej a repülő-bélyeg. Semmi progresszivitás nem észlelhető a repülő-bélyegek kezelésénél és igy történhetett meg, hogy egy demokratikus intézményt, amely a kultúrának is egyik legjobb intézménye, meg akarnak bénítani. Jönnek a kontrolőrök. Isten őrizzen meg bennünket tőlük. A legrettenetesebb tapasztalataink vannak, nem mintha félnünk, vagy tartanunk kellett volna tőlük, de mert mindegyik kiskirálynak érezte magát, nem egyszer, csakhogy kcllemFfiehséget okozzon, előadás közben felcsavartatta a villanyt és minden egyes nézőtéren ülőtől elvétette a jegyét. Ha a kontrolörök akarják, akkor úgy kellemetlenkedhetnek, hogy egy hét alatt a direktor maga szökik meg a saját mozijától. Es fájdalom, nincs velük szemben segítség. A mult filmkrónikái sokat tudnának regéiül erről. . — Szóval, mit akarnak? ' — Akarjuk a régi pausálés-rendszert, a megváltozott helyzetnek megfelelő enyhítésekkel. Akarjuk, hogy olyan adóterhekkcl sújtsanak bennünket, amelyeket becsülettel meg is tudunk fizetni. Egyszóval: Igazságunkat akarjuk! MAGYAR SZIKKTÁZ KASSAI KAROLY Pénteken este: Jó házból való urileán^ MA ESTE NAGYMHA 45 éves jubileuma ÖNÖKNEK HÖLGYEIM! önöknek hölgyeim, kik minden hö» napban fájdalmasan megszenvedik tisztulásukat, tanácsoljuk jóakarattal, vegyenek be naponta két ostyát ama szerből mely szenvedéseiket csillapítja és teljes bizonyossággal kiérdemli megelégedésüket. E szer az „A LG OCR AŢINE", mely ugyancsak a legeredményesebb ben gyógyítja idegszervi és légző* szervi bajaikar, mint például: zsábát, Fejfájást, fül» és fogfájást, valamint a spanyolnáthát, mely időszaki váltó» zásoknál valóságos réme a emberi» ségnek. Tehát egyetlen házban sem szabad hiá» nyoznia az ALGOCRATINE»nak Bármely gyógyszertárban és drogériá» ban kapható. 4 L, G O CRAŢIN E“. Csalás miatt feljelentették a cigány-jósnőt, mert nem telje- sedett jövendölése (Kolozsvár, december 13.) Egy cigányasz- szonyt hoztak be tegnap a kolozsvári ügyészségre egy Ili dal más melletti községből Az asz- szonyt csalás miatt jelentette fel Pop Mária. Az állítólagos csalás érdekes körülmények között történt. Pop Máriát röviddel ezelőtt elhagyta a vőlegénye, ami még nem is lett volna olyan nagy baj, de a nyakán hagyott egy csecsemőt is, ami már súlyosabb körülmény. A csalfa vőlegény Bukarestbe utazott s hiába irta Pop Mária a leveleket utána, még csak nem is válaszolt rájuk. Pop Mária ekkor mint utolsó mentséghez Lăcătuş Irozahoz, a szomszéd Szentpál községben lakó, jónevü cigány jósnőhöz fordult s arra kérte, hogy természetfeletti képességei segítségével t-.erezze vissza neki a vőlegényét. A cigányasszony megnyugtatta, hogy nincs mit búsulni, ő hamarosan rendbehozza a dolgot. Megnézte az árván maradt leány tenyerét s hosszabb vizsgálat után kijelentette, hogy úgy látja 9 napi böjt segítene. — Böjtölj 9 napig s rá egy napra viszontlátod a szeretődet. Pop Mária hálálkodva vette a tanácsot s hálájának különböző ruhanemüekkel s valami kis pénzzel is kifejezést adott. Ezután nekikezdett a böjtölésnek. Hősiesen kiböjtölte a 9 napot, abban a reményben, hogy most már minden jóra fordul. A tizedik napon nagy ebédet készített az érkezendő vőlegény tiszteletére. A vőlegény azonban nem érkezett meg. Sem a tizedik, sem a tizenegyedik, sem az azutáni napon. Holott a cigányasszony annyira biztos volt a dolgában, hogy még azt is mondta, hogy a tizedik napon a Rapiddal fog berobogni. Felelősségre vonta a cigányasszonyt, aki azzal magyarázta a dolgot, hogy bizonyára nem teljesítette pontosan előírásait. Pop Mária visz- szakövetelte az ajándékot, a cigányasszony azonban megtagadta a visszaadást, Erre Pop Mária a csendőrségen feljelentette Lăcătuş Irozat csalás miatt. A csendőrök lefogták s szuronyok között hozták be a kolozsvári iigyésa- ségre. A vizsgálóbíró 39 napos vizsgálati fogságot kért ellene, a vádtanács azonban hétfői ülésén szabadlábra helyezése mellett döntött.
