Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)

1932-12-10 / 284. szám

XV. «VF. m. SZÁM.

Keietiűjsjíg

A város összes kereskedői találkoznak a Kereskedelmi és Iparkamara által rendezendő nagy karácsagyi vásáron, amely december IS-tcl 24*ig a Kamara uj bérpalotájában lesz. Minden szakmában a legújabb és legérdekesebb újdonságok vásárolhatók olcsó áron, mint alkalmas karácsonyi ajándékok. A karácsonyi vásár irodájának telefonja 9-18.

Hődit a poty auf ázás divatja

Egy marostordai legény a Palesztinái

hajóra kapaszkodott fel, de visszahozták Konstancáha

Egy másik potyautas eljutott Kairóba, de az éhség visszakergette

(Konstanca. december 9.) A potyautazás divatba jött a tengeren járó bajókon. de ez nem! is olyan kellemes valami, mint azt az első pilla-1 natra gondolni lehetne. Romantikus vállalkozásnak látszik mindenesetre és valóban az is. különösen, La meggondoljuk, hogy a repülőgépek potyautasai milyen nagy hírnévre tettek szert, egyszerűen csak azáltal, hogy jegy nélkül merték átrepülni az óceánt, de ez már nem áll a tengeren járó hajók potyautasaira. Mert ha egyszer a repülőgép elindul, nem dl meg többé a végcélig, tehát nincsen alkalom a potyautas eltávolítására, ha esetleg időközben észre is vették, mig a hajó több kikötőben megáll, ahol aztán a potyautasok vállalkozása végleg megfeneklik.

Az ország minden részéről sereglenek a kikötőkbe a kalandos hajlamú, váilálkozószelie- mü fiatalemberek, akik valami munkára álla nak be a rakparton és igy lopóznak fel a hajókra- Ha másképpen nem sikerül, az utolsó percben beállnak az utasok mellé hordárnak és a csomagokkal ők is fennmaradnak, majd a kazánokban, szénraktárakban mentőcsol nak okban, rejtőznek el. ahol addig utaznak éppen, ameddig az éhség és szomjúság ki nem hajtja őket. Hirt adtunk arról a bukaresti fiatalemberről, aki ilyenformán akart Kaliforniába jutni, hogy ott filmszínésznek csapjon ;1.

Azóta több uj potyautast fedeztek fel a hajókon, ahol most s<igoru vizsgálatokat tartanak, mióta ez a különös szokás divatba jött, de a legérdekesebb a dologban, hogy már egy erdélyi iiu is van köztük, aki Marosvásárhelyről ment le Konstancába, ahol egy Palesztinába menő hajóra kapaszkodott fel.

Olteanu Demeter, fiatal mechanikus az ui- szerii vállalkozó, aki nemrég került, a regátba,

hogy ott valami állást keressen. Rövidesen Konstancába került, ahol a rakparton kapott alkalmazást, mint mechanikus az épülőfélben levő uj mólónál- Kapról-napra látta a hosszú útra induló és a messze idegenből érkező hajókat, ami benne is felkelthette a vágyat a távoli országok után. így magyarázható, hogy egyszer csak felszökött az egyikre, amely történetesen épyen Palesztina felé tartott.

Megkönnyítette a helyzetét, hogy a hajóval éppen egy csapat emigráns zsidó utazott, akik között nem tűnt fel. A uordárkodási módszert választotta a feljutáshoz, beállott az utasok közé, cipelte a csomagjaikat, egy óvatlan pillanatban pedig behúzódott a hajó oldalán függő mentőcsolnakba.

Itt ment valahogy az utazás pár napig, de ekkor már az éhség és szomjúság annyira kínozta, hogy nem bírta tovább és felmászott a fedélzetre és ennivaló után indult. Rövidesen felfedezték, aminek az lett a jó oldala, hogy most már a fedélzeten utaz Itatott és ennivalót is kapott. A vállalkozásnak azonban befellegzett, mert a kapitány, nem engedte meg, hogy Egyiptomban, kiszálljon, hanem visszahozta Konstancába.

Hasonló módon utazott Alexandriába egy kisenevi fiatalember Nahman Ghers is, aki felesegét, gyermekét itthon hagyva, indult neki a világnak. Ilyenformán sikerült eljutnia Egyip tómba, itt azonban az a furcsa eset történt vele. hogy egy szót sem tudván más nyelven, csak románul, nem tudta megértetni magát, pénze nem volt, s már-már az élienhalás veszedelme fenyegette. Jelentkezett a kairói román konzulátuson ahonnan diplomáciai utón hazaszállították és a napokban meg is érkezett a kisenevi rendőrségreTrockij leleplezi a forradalmat

Az orosz forradalom vezérei pongyolában

(Berlin, december 9.) Berlinben nehány nap-1 pal, ezelőtt rendkívül érdekes cs történelmi szempontból is értékes könyv ieient meg. A könyv] címe „Az orosz forradalom története“ és ebben a hazájából száműzött Trockij volt népbiztos. Szovjetoroszország hajdan egyik legnagyobb ha talmassága irta meg az 1916. évi nagy orosz forradalom történetét.

A könyvben Trockij irigylésreméltó önbizalommal és büszke öntudattal igyekszik saját csalhatatianságát dokumentálni. Pápább a pápánál és bölcsebbnek igyekszik magát feltüntetni a szociális mozgalom minden nagy emberénél. Még Marxot sem kim éli és igyekszik Engels babérjait is megtépázni. Gúnyolja az osztrák szociáldemok áciát és lenézi az európai szociáldemokrata és kommunista mozgalmak vezetőit is.

K venszki és Stalin.

Támadásának első céltáblájául az orosz forradalmi események vezéreit szemeli ki. Ke- renszkire a gúny, a megvetés és a harag nyilait lövöldözi- Hibáztatja hiúságát és megállapítja, hogy hiányzik belőle minden államférfiul képesség. Idézi Miljukovot, akinek kijelentése szerint 1917-ben, az oroszor; ::i forradalmi helyzetben Kerenszki volt az egyetlen alkalmas személy arra a szerepre, amelyet betöltött, de még sem ő volt az az ember, akire akkoriban szükség lett volna. Az egészen természetes, hogy az ellenforradalmin’ Kornilov tábornokot a legnagyobb lenézés és megvetés hangján emliti meg. Azt Írja róla:

Kornilov oroszlánszívű, de vatkámagyu ember.

Sztálinnál, a vörös cárral szemben sem nagyon kíméletes a száműzött népbiztos. Szemére véti Trockij, hogy meghamisítja Lenin eszméit Sztálin soha sem volt sem agitátor, sem szónok

és soha egyetlen népgyülésen sem beszél forradalomról.

A vörös diktátor minden nagy probléma megoldása elöl visszariad es az októberi forradalom napjaiban sem mert nyíltan szint vallani,

Lenin emléke.

Meleg hangon ir Leninről és azt mondja: a gyárak, kaszárnyák, falvak, a frontok és a szovjetek mellett a forradalomnak egy nagy laboratóriuma is volt: Lenin feje. Elismeréssel ir Leninnek, az ominózus, leólmozott vagonban való egykori utitársának merészségéről, Az áprilisi kritikus napokban megjelentette ..Állam és forradalom“ cimü müvét, amelyben a legvadabb üldöztetés időszakában ki merte mondani, hogy Oroszország a proletárforradalom küszöbén áll. Leninnek akkoriban az ellenzéki vezér Szerepe jutott a bolsevikiek közt, mert nem volt hajlandó szélsőbaloldali álláspontjából engedni. Hamarosan bekövetkezett azonban a változás, mert Lenin lelkes felhívása visszhangra talált és amikor a szovjetek kongresszusán megjelent, hogy a béke. kérdéséről beszéljen és amikor minden páthosz nélkül kijelentette, hogy meg kell kezdeni a szocialista v :id felépítését, egyhangú és példátlan ovációban volt része. Feltárja Trockij könyvében az orosz forradalom gyengeségeit. Megállapítja, hogy Prigorovszki hadnagy 1917 októberében, minden fáradtság nélkül. négy katonával el tudta volna fogni az egész bolseviki vezérkart. Julius 5-én Lenin még aggódva kérdezte tóle, vájjon maguk a forradalmárok nem fogják-e őket. a vezetőket egymásután agyonlőni.

A forrad&Iom gyengeségei.

Lenin azt ajánlotta a kommunista párt vezetőinek, hogy a forradalmat ne Szentpéterváron, hanem Moszkvában kezdjék meg. Szerinte itt

S

biztosabb a győzelem és kevesebb ellenállásra tudnának találni. Pedig, amint később a tények igazolták, éppen Moszkvát sikerült a leglassabban és legnehezebben forradalmasítani. Itt a harcok nyolc napig tartottak, mig Szentpéterváron egy éjszaka végétért a küzdelem. Alig tiz óra kellett a cári birodalom fővárosában a régi korszak végleges eltüntetéséhez és az uj korszak kezdetéhez.

Közvetlenül a sorsdöntő októberi napok előtt, a kadettek egyik újságja a következőket irta:

„Ha a bolsevikok sötét vakmerőségükben meg mernék próbálni a lázadást, a helvszinen. minden fáradtság nélkül szét lehet őket morzsolni.“

A bolsevikiekaek gyenge volt a sajtója is. A kritikus júliusi napokig az egész országban mindössze negyvenegy haladó, forradalmi szellemű napilap, heti és havi folyóirat jelent meg, összesen 320 000 példányban.

Trockij Leónak Berlinben most megjelent könyve értékes történelmi visszapillantás és forrásmunka.

Az Erdélyi Muzeum-Egyesület 1932-33 évi téli előadássorozata

(Kolozsvár, december 9.) Mint minden évben, ez idén is megtartják az EME előadássorozatát. A részletes programot itt adjuk:

Népszerűsítő előadások: (Az unitárius kollégium dísztermében délután 6 órai kezdettel.) 1. 193* decem- (kedd). Dr. Szádeczky K. Gyula: A szanosíalvi sosfurdo geológiája. Várhatunk-e ipari földgázát Kolozsvár kornyékén? (Természettud. szakoszt.). 2. 1932 december 14. (szerda). Dr. Szász Ferenc: Van-e élet más égitesteken? (Természettud. szakoszt.). 3. 1932 december 20. (kedd). Dr. Balogh Arthur: A kisebbségek nemzetközi védelme és az állami jogok. (Jog- éa tarsad. tud. szakoszt.). 4. 1932 december 21. (szerda). Dr. Balogh Ernő: Az ég tükrei. (Vetített képekkel.. Termeszettud. szakoszt.). 5. Î933 január 17. (kedd). Dr. Kristóf György: Arany János költészete. (Bölcsészet-. nyelv- és tört. tud. szaltoszt.). 6. 1933 január 18. (szerda) Oseke Domokos: Utazás a Balkán félsziget korul. (Vetített képekkel. Természetűid, szakoszt.). 7. 19„3 január 25. (szerda). Pálffi Márton: Arany János versformái. (Bölcsészet- nyelv- és tört tud. szakoszt.). 8. 1933 január 31. (kedd). Dr. Cszászár Károly: Arany János életszemlélete. (Bölcsészet-, nyelv- és tört. tud. szakoszt.). 9. 1933 február 1. (szerda). Deák Ferenc-' VI csillagok a tejuton túl. (Természettud. szakoszt.). 10. 1933 február 7. (kedd). Dr. Boros György: Carlyle. (Jubiláns megemlékezés. Bölcsészet-, ny ív- és tört tud. szakoszt.). 11. 1933 február 8. (szel—). Húsz

Ödön: Ivadékgondozás és ösztön. (Vetített képekkel. Természettud. szakoszt.) 12. 1933 február 14. (kedd). Dr. Gál Kelemen: A nevelés lehetősége. (Bölcsészet- nyelv- és tört. tud. szakoszt.). 13. 1933 február 15. (szerda). Dr. Sulyok István: Kisebbségi szociálpolitika. (Jog- és társadalomtud. szakoszt.). 14. 1933 február 21. (kedd). Dr. Imre Lajos: A falu-nevelés helyes irányelvei. (Bölcsészet-, nyelv- és tört. tud. szakoszt.). Í5. 1933 február 22. (szerda). Dr. F renczi Sándor: Az állatok színe. (Vetített képekkel. Természettud. szakoszt.). IS. -933 február 28. (kedd). Török Zoltán: Folyóvizeink vallomásaiból. (Vetített képekkel. Természettud. szakoszt.). 17. 1933 március 1. (szerda). Dr. Biró Vencel: A magyar történetírás uj utjai. (Bölcsészet-, nyelv- és tört. tud. szakoszt.). 18. 1933 március 7. (kedd). Dr. Boga Lajos: Biológiai intézetek szerepe a tudomány és népművelés szolgálatában. (Vetített képekkel. Természettud. szakoszt.). 19. 1933 március 8. (szerda). Dr. Oberding József György: A mezőgazdasági hitel Kérdése. (Jog- és társad, tud. szakoszt.). 20. 1933 március 14. (kedd.) Bányai János: A szovátai meleg sóstó. (Vetített képekkel. Természettud. szakoszt.)

Az orvostudományi szakosztály népszerűsítő előadásai: (A Magyar Zenekonzervatórium dísztermében) Str. I. Maniu—Szentegyház ucca 9. sz. ‘.este 9 órai kezdettel.) 21. 1933 január 18. (szerda). Dr. Perl Ottó. A fogak szuvasodása és annak megelőzése. 22. 1933 február 1. (szerda). Dr. Koleszár László: A rákbetegségről. 23. 1933 íebr. 15. (szerda). Dr. ifj. Gespann Károly: A tuberkulózisról. 24. 1933 március 1. (szerda). Dr. Koleszár László: Alacsony és magas termet okairól. 25. 1933 március 22. (szerd- L Dr. Fataky Jenő: Régi nagyhírű erdélyi orvosok. 26. 1933 április 5.

(szerda). Dr. Koleszár László: homosexualitás kérdése. (Csak felnőttek részére.) Az orvostudományi szakosztály szakelőadásait ugyan sak a Magyar Konzervatórium helyiségében tartj.'.. Az előadások idejét esetröl-esetre a napilapokban közli.

Szakelőadások: Bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztály. (A lóm. kát. ,.Lyceum“ könyvtárában csütörtöki napokon délután 6 órai kezdettel.) I. 1932 december 15. Dr. Gyalui Farkas: Kisszán tói Pethe Miklós. 2. 1933 január 32. Dr Kristóf György: Az erdélyi hírlapirodalom 1867-töl. 3. 1933 január 26. Dr.

György Lajos: Mutatványok készülő kritikai magyar anekdota-gyűjteményemből. 4. 1933 február 9. Dr. Nagy Géza: A protestáns egyháztörténetirás válsága. 5. 1933 február 23. Pálffi Márton: lanus Pannonius. 6. 1933 március 9. Reischei Arthur: A kolozsvári róm. kát. főgimnázium múltjából. 7. 1933 március 23. Dr. Gál Kelemen: A kolozsvári unit. kollégium múltjából. 8. 1933 április 6. Dr. Varga Béla: Spinoza. (Jubiláns megemlékezés.) 9. 1933 április 20. Dr. Tavaszy Sándor: Lét és valóság. 10. 1933 május 4. Dr. Kántor Lajos: Erdély a világháborút tükröző román irodalomban.

Természettudományi szakosztály: (Unitárius kollégium dísztermében délután 7 órai kezdettel.) A szakosztály népszerűsítő előadása után. 1. 1932 december 13. (kedd). Dr. Szádeczky K. Gyula: A Föld ezévben megjelent geológiai térképének bemutatása. 2. 1932 december 21. (szerda). Dr. Balogh Ernő: A meziádi barlang kialakulása. 3. 1933 február 28. (kedd). Török Zoltán: A konglomerátok szerepe a Nagyküküllő menti neogén üledékben. (Vetített képekkel.) 4. 1933 március 7. (kedd). Dr. Boga Lajos: Dr. Apáthy István utolsó mikrotechnikai módszerei. 5. 1933 március 7. (kedd). Dr. Boga Lajos: Balatoni Trichopterákról. (Bemutatással.)

Úgy a népszerűsítő, mint a szakelőadásckra a be» lépés teljesen díjtalan.