Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-31 / 301. szám
XV. ÉVF. 301. SZÁM. Keletíüjsxg 3 Risajátifatt romániai birtokaiért kapta a százmilliót Raspoli herceg Tovább folyik az ellenzéki sajtó koncentrikus támadása Madgearu ellen — Az o asz kormány nincs megelégedve Madgearu és a kormány nyilatkozatával (Bukarest, december 30.) A bukaresti sajtóban tovább zajlik a vita az olasz kölcsön körül és Madgearu pénzügyminisztert annyira ostromolják az ellenzéki lapok, hogy a kormány is szükségesnek látta védelmébe venni. A kormány nem dezavuálta Madgearu t. A miniszterelnökség kommünikét adott ki, amely szemben azzal a kampánnyal, amit egyes lapok Madgearu pénzügyminiszter ellen indítottak az 1027. évi olasz kölcsönnel kapcsolatban, megállapítja, hogy a miniszterelnökség által ebben az ügyben már kiadott hivatalos közlemény vem hoay Madgearut dezavuálná, hanem ép ellenkaa pénzügyminiszter előzetes tudtával és hozzájárulásával készült. Az olasz kormány tiltakozott az ellen, hogy Madgearu uzsorásnak mondja Olaszországot A Cuvântul szerint azonban Madgearu pénzügyminiszter sikertelenül igyekezett magát men tegetni a közvélemény és az olasz hivatalos körök előtt. Madgearu azokat a részleteket közölte nyilatkozatában, melyekért Prezziozi Olaszország bukaresti követe interveniált a román kormánymái. Olaszország bét kérdésre kért nyilt feleletet a román kormánytól: 1. A 200 millió lirás kölcsönt tudvalevőleg az olasz áliam és nem valami bank adta annakidején az Averescu kormánynak. Madgearu pedig szószerint, gyorsíró jegyzetekkel bizonyítva, a következőket mondotta a szenátus ülésén Ma- noilescunak: „Ön 1927-ben szégyenletes kölcsönt kötött. melynek következtében az állam még ma is snlyosan szenved.“ Az olasz kormány ezeket a szavakat: „szégyenletes kölcsön“, sérelmezi a Madgearu szenátusi beszédében, mert Madgearu nyilatkozata uzsorásnak tünteti fel az olasz kormányt. mely csak azért adott kölcsönt, hogy illegális hasznot húzzon belőle. A második kérdés, amelyre az olasz kormány választ vár, a következő: Manoilescu azon állítására, hogy az olasz kölcsön csak netto 7 százalékos volt, nem pedig 10 százalékos, mint amilyent Madgearu kötött, az utóbbi igy válaszolt: — Hét százalék és százmillió lej jutalék. Manoilescu tiltakozására Votarea is résztvesz a vitában és igy szól Manoilescu felé: — Ön azt állítja, hogy a kölcsönt nem terhelte semmiféle jutalék. Manoilescu: Ez igy is igaz! Mire Votarea közbeszólt. — Az igazság az, hogy minisztertanácsi határozathói kifolyólag százmillió lei jutalékot állapitoltak meg Volpi volt olasz pénzügyminiszter veiének. Raspoli hercegnek. Manoilescu tiltakozására Votarea hozzáfűzte: — Mint volt földmivelésügyi államtitkár, én hordoztam ennek a „jelentéktelen“ előny“- nek a következményeit és hat hónapi munkám■ ba került, mig ezt az összeget összegyüjthettem. Madgearu: Ez az igazság! Madgearu tehát hivatalos minőségében a szenátus mult gyűlésén megerősítette Potárcanak azt az állítását. hogy Raspoli herceg jutalékot kapott. A kérdés súlyossága abban áll, hogy Mussolini személyesen kérte annakidején a román kormányt, hogy Rasooli- val szemben, kinek romániai birtokait kisajátították, ugyanazon eljárást alkalmazzák az agrár-kisaiátitás során, mint a francia és angol alattvalók romániai birtokainál. Raspoli a kisajátított romániai birtokainak megváltási összesében kapta a százmillió leit. nem pedig az olasz kölcsön közvetítéséért. Sem Madgearu mosakodó nyilatkozata, sem a miniszterelnökség sajtó-osztályának kommünikéje nem elégítette ki az olasz hivatalos köröket. Ebben az ügyben további bonyodalmak várhatók. Az Universul hevesen támadja Madgearut és Mamut felszólitotta, hogy juttassa nyugvópontra ezt a kéúyes ügyet. Lugoscanu Bukarestben informálja Maniut. Lugoşeanu szombaton este érkezik Bukarestbe, hogy informálja a miniszterelnököt külföldi tárgyalásairól. A kereskedelmi miniszter a jövő héten ismét visszautazik Genfbe teljes felhatalmazással a Népszövetséggel kötendő egyezmény aláírására. Az Epoca szerint Lugoşeanunak máris sikerült a Népszövetségi egyezményen a Maniu által kívánt módosításokat elfogadtatni. Elbocsátják a napidljasokat és a íörvényfelcnüt kinevezett tisztviselőket Maniu elnökletével megtartotta a gazdasági tanács ülését. Madgearu pénzügyminiszter kérte az összes minisztériumokat, hogy állítsák össze az elbocsátandó tisztviselők kimutatását. Elbo csájtják az összes napidijasokat és az 1926 óta törvénytelenül kinevezetteket. Ez.ek a tisztvise lök nemcsak az állami költségvetés egyensúlyát auHBaaaaaaaayaaaaa a a □ a 3 3 B a a a a a a 1 a Corso Mozgó 1932• Szilveszter 1932. Szilveszter! Ama hercege Rendező: Mari Marti Főszereplők: Willi Forst ILystime Maid Zenéje: R. STOLZ INGYENES TOMBOLA. Minden sorsjegy nyer. — Minden látogató sorsjegyet kap. Állami osztálysorsjegyünkkel B900©.#©0 leit nyerhet Sorsolások 5, 7 és 9 órás előadások keretében. Hozza magával jókedvét és szerencséjét. — Folytatás a „REGAL“ kávéházban.-UBGYÉT ELŐRE VÁLTSA MEG ! Jazz és confetti a a a a a a a 1 a a 3 a S aaaaaaaaaaaaaaaaaa veszélyeztetik, de elbocsátásukat maguk a külföldi szekértők is követelik. Megvitatták az elbocsátandó tisztviselők végkielégítésének kérdését is és ezzel kapcsolatosan a kormány hangsúlyozta, hogy nem is gondol a megmaradt tisztviselők fizetésének leszállításáraKormánybuktató kampányt indítanak a liberálisok. A liberális párt elhatározta, hogy a parlament megnyitásával egyidejűleg heves kampányt indit a Maniu-kormány eltávolítására. A kampányt a parlamentben és az ország nagyobb városaiban rendezendő népgyülésekkel, kongresszusokkal vezeti be. A liberális párt vezetői és a gazdasági szakértők memorandumot dolgoznak ki, amelyet Duca kihallgatáson fog átadni az uralkodónak. Vlad a gyulafehérvári határozatokról Vlad Aurel intervjut adott az Adeverul munkatársának. Többek között a kisebbségi kérdésről is nyilatkozott és az alábbi érdekes kijelentést tette: — A gyulafehérvári nemzetgyűlésre Goldis az általa már kinyomtatott kiáltványokkal jött. Ebben a nyomtatott kiáltványban Goldis autonómiát adott a románokkal egy területen élő összes népeknek. Én élesen elleneztem ezt a megoldást, mert lehetetlen annyi autonómiát adni, ahány féle nép él a román területen. Éppen ezért módosították is ezt és a kiáltványban autonómia szó helyett „nemzeti szabadság“ szavait Írták be. Fenntartottam mindig és most is fenntartom, hogy a kisebbségi kérdés Erdélyben meg oldható a vallás keretein belül, megadva a szászoknak és a székelyeknek a jogot, hogy templomi vagy egyházi szervezeteiknek keretében szabadon fejlődjenek. — Az albérlő agyonütötte a házigazdát. Bukarestből jelentik: Niculescu Alexandru bukaresti pincér tartozott Coneliu Joan kereskedőnek a házbérével. A pincér mára Ígérte, hogyha az egészet nem is tudja kifizetni, de mindenesetre törleszteni fog tartozásából legalább 500 leit. A pincér nem tudott Ígéretének eleget tenni, mire a háztulajdonos között és közötte heves szóváltás támadt, melynek az lett a következménye, hogy Niculescu két öklével olyan súlyos ütést mért a kereskedő arcába, hogy az a földre esett és sulyosz agy- és belső vérzés következtében meghalt. A pincért azonnal letartóztatták.
