Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-31 / 301. szám
Étet-talál harc késxQI Kína és Japán között Ja»*» e! «Uneia foglalni PeUMtf és Észak- Kínából független államot tervez — A genfi kudarc után Litvinov kísérli meg a közvetítést Elmélet és gyakorlat Masaryk, a cseh köztársasági elnök, egy magyar újságíró előtt nyilatkozatot tett a magyarság problémáiról. A cseh köztársasági eínök nyilatkozatait szívesen hallgatja a közvélemény, nem mintha e nyilatkozatoknak különösebb politikai súlya lenne, mert amit Masaryk időkö- zönkint a legkülönbözőbb magyar újságíróknak a magyarság felé ígér, szépet, humánusát, emelkedett szelleműt, azt rendesen miniszterei elrontják és visszájára fordítják. Masaryk nem képviseli álláspontjaival a gyakorlati Cseh Szlovákiát, de ex katedra megnyilatkozásai mindig érdekesek, tanulságosak, meggondodkoz- tatóak, hiszen letagadhatatlan, hogy ez az ősz államférfiu rendkívül szilnes egyéniség cs szavai mögött az értelem és a tudás árufedezetei állanak. Masaryk többek között azt mondotta, hogy a német kultúra azért tudott olyan világra ki- ható befolyásokra szert tenni, mert a németségnek .Németország határain kívül mindenfelé a világon előőrsei vannak: Ausztriában, Oroszországban, a magyarság és a délszlávok irányában. Szerinte „a magyar kultúrának csak javára válhatna, ha a cseh köztársaságban, Románia és Jugoszlávia felé ilyen kulturkiuiendeltségei alakulnának ki és csak örvendetes lehet, lm azoknak az avantgárdákuak a szabad fejlődés és megnyilatkozás biztosítva van, mint ahogyan a cseh köztársaság területén biztosítva van*4. Masaryknak, ami fenti kijelentésének elméleti részét illeti, nyilvánvalóan igaza van. Minden rosszban van valami jó és ez a körülmény, hogy a megosztott magyar kultúra, szétszórva a világban kénytelen uj gyökereket keresni a sziklák között, uj heroikus erő feszítésekre kényszerül, az összmagyar-kulturának bizonyos mértékig hasznára lehet. Ez valahogyan olyan, hogy a szomevilágától _ megfosztott élőlénynek a hallása élesül és többi érzékszervei tökéletesítésével igyekszik pótolni a defektusait. De komikus dolog mintegy érdemnek tekinteni, hogy Csehszlovákia is a maga részéről a szétdarabó- lás tényével alkalmat adott a magyarságnak arra, hogy egy teljes jogú és erejű élettevékenység helyett „avantgairde“-ja legyen egy többségi életbe beékelődött népkisebbségi kultúrának Masaryk ezt konstatálhatja, de nem vigasztalhat vele. Dicsérheti általa a magyar élet akar a tot, de nem magasztalhatja ebből az alkalomból a cseh kultúra jószándékát. Annál az egyszerű oknál fogva, mert a magyar kultúra sorsa más a világban, mint a német kultúráé és hogy a cseh állam igazán nagy ugródeszkát nyújt a kisebbségi magyar kultúra „előőrsös“ kifejlődésére. Csehszlovákiában például a német kultúrának nem kell megküzdenie annyi akadállyal, mint a magyar kultúrának. A német lapok bejövetele elé nem gördítenek akadályokat, a németek benn ülnek a kormányban, a német művelődés tényeit nem kisérik gyanakodással, mint az ártatlan magyar kulturális megnyilatkozásokat és valószínű, hogy a német irók szereplését sem tiltanák be Csehszlovákiában olyan módszeres határozottsággal, mint ahogyan elgáncsolták az erdélyi magyar irók csehszlovákiai szereplését. Hogy közelebbről vegyünk példát, nálunk Romániában is szabadabban bonta- kozhatik ki a németség kulturéletc, mint a magyarságé, állítólag azért, mert nincs mögötte hinterland. Ne mélyedjünk el ennek az argumentumnak taglalásába, de állapítsuk meg, hogy bizony könnyebb a világban német előőrsnek lenni, mint a magyar kultúra előőrsének. Masarvk nyilatkozata azt a látszatot ébreszti fel. hogy Csehszolvákiában minden ember úgy gondolkozik és cselekszik, mint a köztársaság elnöke. Igen nagy tévedés. Hiába mondja Masaryk, hogy legyél kultúrádnak előőrse, amikor egy egész ország közvéleménye megre- meg arra a gondolatra, hogy a magyarság tényleg az lehet. Távol áll az utódállamok magyarságától az a szándék, hogy éppen az utódállamok(London, december 30.) Pekingi és tokiói, valamint charbini jelentések szerint Kina és Japán között életro-halálra szóló harc készül. Kinai önkéntesek máris akcióba léptek és elfoglalták Fanguan varast. Tiencsin körül nagy csapatösszevonások történnek, a japán hadsereg előrenyomulóban van. Londonból jelentik, hogy a japán hadsereg Jebol tartomány ellen készül és Dcl-Mamdzsuriában is számos csapatot koncentráltak. A támadás célja Peking, amely 120 mértföldnyire fekszik a japán csapatok felvonuló helyétől. A japánok célja elfoglalni Éezak-Kinát és független állama kikiáltani. Általában véve az a felfogás, hogy Kina és Japán között mindennemű megegyezés lehetetlen és a legközelebbi hetekben rendkívül véres harcok fognak dúlni (Paris, december 30.) A Journal des Finances legutóbbi számában Gaston Jese, egy közismert közgazdász cikket közöl, amelyben megállapitia, hogy költségvetési deficit eltüntetésére irányuló rendelkezések késlekedése politikai forradalommal és katasztrófával fenyeget. Különösen veszélyes a helyzet a rövidle- járatu kincstári bonok esetében, amelyek ősz- szege huszonhétmilliárdot tesz ki. Ebből minden hónapban 1200 millió esedékes. Eddig még könnyen ment a bonok meguiitása. a lövőben azonban a havi egyezerkétszázmillió kifizetésének veszélye ott lebeg az államkincstár felett. amelynek pedig nincsenek fedezetei erre. Jese összehasonlítja a mostani helyzetet az 1926-beli nagy frankeséssel, amikor csak a gazdasági prosperitás nagysága és Poincaré személyes presztízse csendesítette le az embereket. Most azonban más a helyzet, mert vége van a kitűnő gazdasási viszonyoknak. A krízis keményebb, mint bármikor. Újabb adókat nem lehet kivetni. mikor a régieket se tudják inkasz- szálni. ban követelje azt. amit a történelem megtagadott tőle: szétdaríibolatlanul és szétszóratlamU követelni a kulturális élet minden kritériumát, de viszont minden joga megvan ahhoz, hogy az utódállamoktól reális alapot követeljen ahhoz a nyilatkozathoz, amit a kisautant államok a két állam között. A háborús konfliktusra a Népszövetségnek a mandzsuriai kérdésben történt döntése adott okot. Ez a döntés úgy Japánban, mint Kínában elégedetlenséget keltett. Litvinov a genfi kudarc után megkísérelte, hogy a két sárga ellenfél között közvetítse a békét, abban a reményben, hogyha Moszkva eredménnyel közvetít, úgy hármas-antantot hoz létre Szovjet-Oroszország, Japán és Kina között és félelmetes hatalmi csoportot állít majd szembe az amerikai és etltópai imperializmussal. Litvinov kísérlete teljesen meddőnek látszik, mert úgy a japán, mint a kinai közvélemény engesztelhetetlen. És hol van az a politikus, akinek személyisége visszahozhatná a bizalmat? Nagyon sötét a láthatár. 1926-ban a frank esett, de a gazdasági helyzet jó volt. Ma a valuta stabil, de ezzel szemben rémes a gazdasági helyzet. És ami elsősorban fontos, az nem a pénz szilárdsága, hanem a gazdasági helyzet. És a valuta biztonságát se lehet megőrizni a végletekig, ha a gazdasági krízis tovább folytatja munkáját. A kilátások egyáltalában nem vigasztalók és ennek nem a költségvetési deficit az oka. hanem a mindegyre romló gazdasági helyzet. A cikkiró attól lel. hogy 1933-ban olyan pénzügyi pánik fog kitörni, mint 1926- ban. A jobboldali sajtó a költségvetés deficitjével kapcsolatban valósággal arra biztatja a tőkepénzeseket, hogy minél hamarább kérjék kincstár: bonjaik kifizetését, ne Írjanak aiá több kölcsönt s igy hozzák kellemetlen helyzetbe a kormányt. —o— ban, Romániában és Csehszlovákiában alakuljanak ilyen k u 11 u r k i rendolts égé k és örvendjünk annak — kisantant szempontból is — ha ezeknek az avantgárdoknak szabad fejlődésük és megnyilatkozásuk biztosítva van.“ Újabb pénzügyi pániktól féltik Franciaországot a közgazdászok A jobboldali lapok passzív rezisztenciára uszítják a tőkéseket egyikének államfője igy enunciál: ..Jugoszlávia-
