Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)

1932-12-30 / 300. szám

2 KELETlUjSJtG XV. ÉVF. 300, SZÁM. Hogyan „bizonyít“ az Universul? Az Universul sehogysem tud beletörődni abba. hogy a magyar sajtó leleplezte az uszítás céljaira beállított történelemhamisitását és ka­rácsony utáni első számában ismét napirendre tűzi a „fellegvári bár inas akasztófa“ hajánál fogva előráncigált kérdését, amelyet röniratban is. hírlapi cikkekben is a „magyar barbarizmus“ rémtetteként igyekezett feltüntetni- Nyilván a cikkírónak. Gocimanuak is az az érzése, hogy egy kissé túllőtt a célon, őrért az uszító propa­ganda nyomán Erdély több pontján robbantak ki magyarellenes kilengések, amit aztán most úgy próbál enyhíteni, hogy hasonlóképpen gya­lázkodó hangú cikké'jen szirénhangokat is bele- csempász. szólamokat, amelyek szerint ő és az Universul a magyar kisebbséggel szemben ba­ráti érzelmekkel viseltetik, csupán az ellen tilta­kozik, hogy az erdélyi magyarság a régi ma­gyar uralom kisobl ségi koncepcióját követelje a mai impériumtól. Mert körülbelül ez a leg­frissebb Universul cikk eszmemenetének egyik irányvonala — magyar világban gyilkolták itt a románokat, a magyarok hóhér szerepre vállal­koztak a magyarországi románokkal szemben, tehál; — ez volna a konklúzió — örüljünk an­nak. hogy - élünk, ne emlegessük a multat, le­gyünk boldogok, bogy egyáltalában megtűrnek. Az Universul azonban nemcsak „jóakaratu“ tanácsokat ereget felénk, hanem megkísérli a kétessé vált akosztófa-ügyet úgynevezett . bizo­nyítékokkal“ is alátámasztani. Az a dokumen­tum pedig, amelyet facsimilében is jónak lát hasábjain leközölni, négy Írott sor, amely ma­gyar nyelven szól és hangzik a következőképpen: „Árulók akasztása a Felle a vár északi olda­lán Kolozsváron, 19ÍÍ szeptember 19. Aláírás: Bihacsy György. Az Universuinak rendkívül különös fogal­mai vannak arról, hogy mi az a bizonyítási el­járás és mit lehet elfogadni bizonyítéknak. Ál­lítja ugyan, hogy Bihacsy György tényleg léte­zik, sőt ezidőszerint is katonatiszt Szolnokon, egy testvére pedig a Strada Feleacului 12. sz. alatt Kolozsváron lakik, azonban, ha feltesszük, hogy minden állitésa pontosan fedi a tényeket, sőt azt sem vonjuk kétségbe, hogy a facsimilé­ben reprodukált sorokat ez a titokzatos Bihacsy György irta. még mindig nem mondott mindez­zel semmit. Honnan tudja Gocimann ur. hogy a tanúnak idézett Bihacsy pozitiv tényállás alap­ján jegyezte le ezt az irka-firkát, nem pedig hal­lomás alapján, vagy csak Írásgyakorlatot vé­gezve. Ezek után joggal kérdezheti meg tőlünk az Universul e cikkírója, hogy mit fogadunk el mi bizonyítéknak? Bizonyíték volna például az áU Utólagos hármas akasztásnál felvett és komoly fórumok előtt hitelesített jegyzőkönyv. Bizo­nyíték volna, hogyha szavahihető tanuk adnák pontos leírását a kivégzésnek. De a bizonyítási eljárásnak ezenkívül még számtalan formája állana rendelkezésre, ha ezek a fellegvári akasz­tások tényleg megtörténtek volna. A leglénye­gesebb pedig: kiket akasztottak fel és miért? Gyilkossági vádat emelni, ha nem is egyesek, de egy egész nemzet ellen a „meggyilkoltak“ ne­veinek elhallgatásával, olyan leikiismeretlen- ségre vall, ami mellett lehetetlen enyhítő kö- riiményeket felhozni. Különösen ebben az eset­ben, amikor az egész kérdésnek a felvetése csak arravaló volt. hogy az erdélyi román népet az erdélyi magyar nép ellen izgassa. Azt hisszük, ezzel már végeztünk is Goci­mann úrral és az Universullal. Igaz. hogy ez­úttal ismét közöl egy fényképet ugyancsak akasztófával és bakákkal, akik az Universul A WagoBS-UiS'goo!? utazási vállalat egy olcsó kirándulást rendez a Tátra legszebb pontjára, Tátra-Sséplakra. Indulás Clujrol: 1933. Január 14.-én este 7 57. — Érkezés Tátra- Poliankara 15.-én délelőtt. Vlss2aindulás a Tátrából; 24.*én este, érkezés Clujra 25-én délelőtt. Ára n. osztályon Lei 5700*— Ára III. ósztályon Lel 4900*— Fenti árakban benníoglaltatik: utazás oda és vissza’ kitűnő teljes ellátás 10 napon át, vizűm, fűtés, borravalók és egyéb dijak. Jelentkezési határidő legkésőbb január 5. A cluji irodánál: CIujaKolozsvár, Piaţa Unirii 38. fennt ismertetett bizonyítási eljárása szerint szintén nem lehetnek mások, csak magyarok. Mintha az egész osztrák-magyar ármádia csak magyarokból állott volna, persze csak akkor, amikor a dokumentumokat magyarok ellen kell csatasorba állítani. Mondanunk sem kell. hogy Gocimann ur szótára ezúttal sem ismer más kifejezéseket a magyarsággal szemben, mint „mongolok“, „hóhérok“ emlegeti a „tibeti pusz­tát" is. ahonnan az ö történelmi stúdiumai sze­rint elszabadultunk s minden áron azt igyek­szik magával elhitetni, hogy mi nyomban elsü- lyedünk, mihelyt á/siai eredetünkre utalnak és szégyenkezve hajiunk meg a Gociiuann ur és az Universul többi munkatársának származásbeli i'ennsőbbsóge előtt. ......................... Hogy egyáltalában miért < foglalkoztunk mindezzel? Korántsem azért, mintha az ilyes­fajta támadásokat komolyan vennénk. Tudjuk azonban, hogy tömegeket felizgatni igen köny- nyen lehet Bizonyításra nem szorul, hogy amit az Universul és kolozsvári cikkírója napról- napra elkövet, a legközönségesebb izgatás. Ép­pen ezért szerényen megkockáztatjuk a kérdést; miért gyártódnak százszámra izgatási pörök a magyar sajtó ellen és miért nem indult mea egyetlen egyszer sem eljárás például Gocimann ur ellen ? - - ­Éhségsztrájkba kezdtek a brassói zavargások letartóztatottjai (Brassó, december 29.) A brassói kommu­nista tüntetés letartóztatottjai éhségsztrájkba kezdtek. Dr. Iiafiána Ernő orvos és nyolc társa még a rendőrség foglyai. Most folyik a kihallga­tásokról szóló jegyzőkönyvek felvétele, de a kommunisták minden vallomást megtagadnak,- mely a tüntetésre, annak előzményeire, okára, a szociáldemokratákkal való összetűzésre és a tüntetés körülményeire vonatkozik. Tegtnap éjjel tizenkét órakor, amikor kihall­gatás után a rendőrségi fogdába akarták a kom­munistákat visszakisérni, ezek néni, akartak celláikba visszamenni és ellenállást fejtettek ki. Lármát csaptak, ordítottak és öklükkel ütötték az őrizetükre kirendelt rendőröket. "Rendőri segítség állította helyre a rendet. A kommunis­tákat celláikba tuszkolták, azt állítják, hogy a rendőrök ok nélkül verték és kínozták őket. A kommunista tüntetés sebesültjei között van egy katonatiszt is. aki a kirendelt karha­talom katonai parancsnoka volt. A tüntetés szét- oszlatásánál a kommunisták ellenállást tanúsí­tottak s Gonteanu hadnagyot késsel hátbaszur- ták. Az előállítottaknál számos kést és több re­volvert találtak s ez annak a jele, hol fel voltak fegyverkezve. A szociáldemokra párt helyiségé­ben öt szociáldemokrata munkást sebesitettek meg jelentékenyebben. Szivenszurta iskolapajtását — tréfa miatt egy bukaresti diák (Bukarest, december 29.) Sever Radu, a ke­reskedelmi iskola harmadik osztályának 15 éves tanulója arra kérte barátait, hogy váltsák fel egy ezüst százlejesét. Stefan Gheorghe 18 éves tanuló vállalkozott a felváltásra, de tréfá­ból csak húsz lejt adott vissza a száz lejért. Se­ver Badu tiltakozott ez ellen, majd mikor tár­sai nevetve ugratni kezdték, előrántotta zsebké­sét és többször Stefim Gheorghe mellébe és kar­jába szúrt. A súlyosan sérül* őjóV ö«^zp^gett. goV vért vesztett. A kés a szív tájékát érte, uov, hogy haldokolva szállították kórházba. Sever Badu elfutott és az egyik diáktársának a laká­sán elrejtőzött. A rendőrség megtalálta és letar­tóztatta. A gyilkos diák azt vallja, hogy nem akarta megölni társát, de a tréfás megjegyzések annyira í'ciingerelték. hogy elveszítette önural­mát és azt sem tudja, hol és hányszor szúrta meg barátját. Lupas volt miniszter megszólal és rehabilitációt követel Még mindig rejtély, hogy kik kerestek 64 millió lejt a gégetükör-panamán ? — Hatieganu Gyula tudja, de nem mondja meg, kik voltak a panamisták ? (Kolozsvár, december 29 ) Az 1926—27-es Averescu-kormány alatt történt, hogy Lupaş Joan közegészségügyi miniszter hallatlan meny- nyiségü gégetükröt rendelt Németországból. A kormány bukása után aztán 1927 december ha­vában Jón Inculet liberális miniszter a parla­ment egyik ülésén azt állította, hogy a gégetük­rök rendelése közönséges panama volt. Az ügy ezzel korántsem nyert elintézést, mert vizsgálták, tanulmányozták a rendelés ku­lisszatitkait, de végeredményben még sem dön­töttek. Nemrégiben csődbe ment a németországi gégetükör vállalat és ez alkalommal dokumen­tumok kerültek nyilvánosságra, amelyek szerint az üzlet román 1( bonyolítói 64 millió lejt keres­tek. A csőtítömeggondnok az első pillanatban nem akart hitelt adni a vállalat kimutatásai­nak, de amikor pozitív bizonyítékokkal rendel­kezett, azzal a kéréssel fordult a román kor­mányhoz, hogy indítson eljárást a 6i millió lej zsebrevágói ellen. A kérdés körül most ajabb viharok tombolnak, amennyiben Lupas voll miniszter az Universul legutóbbi számában nyiit levelet intézett Maniu Gyula miiszterelnökhöz. Lupaş elpanaszolja, hogy Bratianu Vintillá- tól kezdve, egy egész sereg politikus Ígérte meg neki a gyors vizsgálatot, de egyik sem tett sem­mit. 1929 február 20-án Maniu Gyula miniszter- elnök a királyi palotában tett hasonló értelmű nyilatkozatot, de a vizsgálat akkor iá elmaradt. Lupaş professzor leveléből azt is megtudjuk, hogy Hatieganu Gyula dr. két tanú jelenlétében a következőket jelentette ki: — Tudom, ki vette fel a pénzt, de attól tar­tok, hogy Mauiunak nem lesz annyi bátorsága, hogy tisztázza az ügyet, megbiintettesse a sze­replőket és íelvilágosi tsa a közvéleményt. Lupa? azzal fejezi be levelét, hogy Mamá­nak kötelessége az ügy kivizsgálása és hogy közölje azoknak a névsorát, akik pénzt vettek fel a gégetükör-szállitással akpesolatosan. A Patria sietett válaszolni Lupaş profesz- szoruak. — Env percig se higyje Lupaş ur, a román pecsenyelesők apostola, hogy ezzel az eljárással megszabadul a felelősségtől. Nem! Hivatalos mi­nőségében köteles lett volna tiltakozni a. szerző­dés megkötése ellen, végeredményben tehát nem a lapok hasábjain, hanem az igazságszolgáltatás előtt kellene tisztáznia az ügyet. Gondatlanság okozta a Iritannia-szálló tUzkatasztrófáját (Bukarest, december 29.) A Britannia-szállo- dában támadt tűzről a vizsgálat megállapította, hogy azt nem okozhatta rövidzárlat, újért az összes biztosítékokat épen találták. Az a felte­vés is elesett, mintha az Adesgo harisnyalera­kat fényreklámjából kipattalnt szikra idézte volna fel a tüzet, mert a fényreklám a tűz elol­tása után is világított egy darabig. Valószínű­nek látszik az a feltevés, hogy gondatlanság okozta a tüzet. Valamelyik cseléd, vagy szállo­dai szolga dobhatott el égő szivarvéget, ami előidézte a katasztrófát. A vizsgálat tovább fo­lyik. Több tanút hallgattak ki máris. Letartóz­tatás nem törtéint. A hatodik emelet, a tetőzet és kupola teljesen leégett, az ötödik emelet pedig lakhatatlanná vált a tűzoltás közben tör­tént átnedvesedéstől.

Next

/
Thumbnails
Contents