Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)

1932-12-29 / 299. szám

XV. ÉVF. 299. SZÁM. KeletiUjsag 3 Bz uj b&ntefötöroényliöiqi sajtó-szakasza a rikkancsokat, expeditorokat és plakát­ragasztíkat is felelősekké akarja tenni A SörvéKy nem oszlatja e! a bizonyítási eljárás hörüli káoszt Festő refieksasLÓk a hevenyészve készült tervezethez (Bukarest, december 28.) A napokban nyil­vánosságra hozták az uj büntető-törvénykönyv tervezetét, melynek IX. fejezete a sajtódeliktu- mok fogalmát az alábbiakban határozza meg: „Sajtódeliktumnak nevezzük a sajtó utján elkövetett bármilyen természetű vétségeket és bűntetteket.“ A felelősség igy oszlik meg: 1. Elsősorban felelős az időközi sajtó termé­kek inkriminált cikkének szerzője, vagy infor­málója. ennek hiányában a sajtótermék igazga­tója. esetleg szerkesztője. 2. Amennyiben a fentiek személyazonosságát nem lehet megállapítani, úgy a kiadó s hogyha ezt sem lehet megállapítani, a nyomdatulajdo­nos a felelős. A csekélyebb felelősségnek kötelesek az ősz- szes esetekben nyilvánosságra hozni a valóban felelősek személyét, de ez csak az Ítélő birósáo előtti első tár amiás napjáig történhetik meg. Szerzőnek nevezzük mindazokat, akik a cik­ket megírták, aláírták, lefordították, vagy meg­szerezték az inkriminált közlemény információit. A szerző csakis abban az esetben felelős, hogyha közleménye tudtával és beleegyezésével látott napvilágot. Kiadónak tekintendő az a személy, vagy egyesület, amely a rendesen megjelenő sajtóter­medet kiadja. Az egyesületekért a vezetők fele­lősek, azok hiányában egy egyesület összes tagjai­Abban az esetben, hogyha a sajtódeliktumo­kat tartabnazó közleményekért a felelős sze­mélyeket nem lehet megállapítani, vagy külföl­dön tartózkodnak, a felelősséget a, szétosztok, expediálök és faira paszták vállalják. A büntetés 1—6 hónap. _ Mentesek azonban a büntetéstől, hogyha megjelölik azt a személyt, akitől a sajtó­terméket _ kapták. , A tfijtódc'ik'pmokiíál a laptulajdonos min- aen esetben szolidáris anyagi vonatkozásban az elitéit lel. A sajtótermékek igazgatói vagy felelős szer­kesztői az alábbi követelményeknek kell eleget tegyenek: , a)Az ország állampolgárai legyenek, polgári es politikai jogokat élvezzenek, büntetlen elő­élettel rendelkezzenek, illetve mentesek legye­nek olyan természetű büntetésektől, amelyeknek aljas indoka voit. b) Ténylegesen felelős szerkesztője a lapnak, annak irányítására befolyást gyakoroljon és Ő döntse el. hogy egy cikket közölni lehet-e vagy sem. Meg kell állapi tanunk, hogy az uj büntető­törvénynek a sajtóra vonatkozó része sem osz­latja el_a?_t a káoszt, amely a sajtó-jog gyakor­lását illetőleg fennáll. Különösen áll ez a b'zo- nyitási eljárásra. Ezidőszerint az a helyzet, hogy a bizonyitási eljárás a legnagyobb nehéz­ségekbe ütközik már azért is, mert a cikkíró sze­mélyének megállapítására egységes gyakorlat nincs. Ha valaki beperli az inkriminált cikk íróját, vagy pedig az ügyész tartja alkalmasnak a közleményt büntető eljárásra, csetenkint a rendőrséghez teszik át az aktákat a cikkíró sze­mélyének felderítésére, máskor az ügyész idézi meg a szerkesztőt, előfordul, hogy a vizseáló- birótól kan idézést. legtöbb esetben azonban csak a kitűzött tárgyaláson derül ki, hogy voltaképpen ki a felelős a cikkért? Erre nézve a tervezetnek van ugyan egy ho­mályos utalása, de ez az utalás még komplikál­tabbá teszi a kérdést. Azt mondja ugyanis, hpgy a megidézett felelős szerkesztőnek, vég" igazgatónak a törvényszéki tárgyaláson kell megnevezni a cikk tényleges szerzőiét. Arrané/ve pedig még csak nem is utal. hogy milyen körülmények között lehet kérni a bizonyítás elrendelését. •s* ;v»sfs rfiSÁ.--.« elegáns fiatal kedves elragadó gá.'Aas és olyan .... szemtelen című filmjében, mely a Royal Moz­góban fut december 31-től. Véleményünk szerint az egész kérdést leegy­szerűsítené annak kategorikus leszögezése. hogy minden esetben a vizsgálóbírónak kell megidéznie a szerkesztőt s amennyiben ezt a szerkesztő nem akarná, vagy nem tudná a cikk szerzőjét felfedni, kö­vetkeznék a. fokozatos felelősség sorrendjén a szerkesztő, vagy igazgató. Mindenesetre óhaj­tandó volna, ha ebben a kérdésben a kormány Jön: Árkádia hercege ! érintkezésbe lépne a különböző sajtótestületek­kel. elsősorban pedig az erdélyi újságíró szer­vezetekkel. amelyeknek a régi tapasztalatok alapján módjukban állana olyan konkrét in­dítványokat tenni, amelyek a sajtóeljárás gyorsítását idéznék elő. Csak mint komikus és keresztülvihetetlen ötletet említjük meg a ter­vezetnek azt a részét, amely a fokozatos felelősséget a lapok terjesz­tőire, expediáiéira, sőt a plakátragasz­tókra is ki akarja terjeszteni. Hiszen ez a képtelen terv azt idézné elő. hogy a lapok szerkesztésébe a rikkancsok és más technikai munkások is beleavatkoznának, mert joggal állhatnak elő azzal, hogy a szerkesztők és munkatársak kikutathatatlansága esetén őket is fogházbüntetés fenyegeti. De ajánljuk a kormány figyelmébe a régi magyar sajtótör- vényt is, amelynek mindezekre a kérdésekre pre­cíz meghatározásai vannak, amelyeket némi módosítással át lehet venni a román büntető­törvénykönyvbe. Megtámadtak egy református templomot és bever­ték egy unitárius parochia ablakait ?ordamegyében is voltak úgynevezett ,büntetés11-ek (Kolozsvár, december 28.) A december else­:ei tüntetések utóhullánjai sajnálatos viharokat vertek fel egyes vidékeken s felzavarták a fal­vak nyugalmát. Magyar lakosság elleni terror­ról érkeztek be jelentések Tordamegyéből még az ünnepek előtt. Nem akartuk az ünnepi han­gulatot zavarni e jelentésekkel, azcíaban nem maradhatnak ezek az esetek feljegyzés nélkül, mert ennek a támadó szellemnek a megváltoz­tatását várjuk s mert e támadások odafajultak, hogy a templomot bántják. Tordamegyében Harasztos községben a re­formátus templominak nemcsak ablakait, ha­nem az ajtóját is betörték. Ugyanezen az estén beverték a falu tizenkét gazdájának az ablakait. A környék Mészkő nevű falujában az unitárius papilak e 11 e|n rendeztek ilyen „tüntetésit és be­dobálták a papaiak ablakait. Beverték Halmá- gyi mészkői magyar gazdának az ablakait is. Röviden feljegyeztük a történteket, anélkül, hogy kommentárt fűznénk hozzá. Templomnak a megrohanása, papilaknak a megtámadása, fa­gyon súlyos sérelme az itt élő magyar népnek. Az illetékes hatóságok feladata azon gondol­kozni, hogy megfelelő elégtételről kivánnak-e gondoskodni. Es kivánják-e az ilyen cselekede­teknek egyszer s mindenkorra elejét venni? Felettesének megsértése miatt négyhónapi fogházra ítélt a nagyszebeni hadbíróság egy főgimnáziumi tanárt (Nagyszeben, december 28.) Érdekes ügyet tárgyalt a hetedik katonai hadtest hadbírósága. A vádlottak padjâta Válcovici Dávid bukovinai középiskolai tanár ült. A vádirat szerint Válcovici főgimnáziumi tanár a mult évben teljesített _ katonai szolgá­lata alkalmával a távgu-jiui tizennyolcas gya­logezrednél megtagadta egy őrmester parancsá­nak a teljesítését. Válcovici kétórás beszédben foglalkozott azokkal a körülményekkel, amelyek az őrmes­ter parancsának a visszautasítására kényszerí­tették. Magdu Valeriu és Băltărefu Nicolae ügy védek beszédei után Titus Carapancea ügyész- ezredes emelkedett szólásra, aki súlyos bünte­tést kért. A hadbíróság rövid tanácskozás után kihir­dette az ítéletet, mely szerint felettesének meg­sértése miatt négyhónapi börtönbüntetésre és kétezer lej perköltség megfizetésére ítélte Vál- covicit. Az elitéit tanárt nyomban le is tartóz tatták és bekísérték a katonai fogházba. Megkezdődött a harmadik kerekasztal konferencia A királyi üzenet szerint az alkotmány« tervezet ellentéteit áthidalták (London, december 28.) A harmadik indiai kevek-asztal-konferencia, mely november köze­pén kezdődött meg Londonban, ma végétért. Sir Sámuel Houre, indiai miniszter záróbeszé­dében közölte, hogy feladatát, amely szerint az indiai alkotmány-tervezetet meg kellett volna oldani, a kongresszus még mindig nem oldotta meg teljes mértékben. Ellentétes fölfogások vannak a közigazgatás kérdésében, amennyi­ben az indiai delegátusok nagyrésze központi igazgatás mellett tartományi autonómiák szük­ségességét hangoztatta. A delegátusok tudomá­sul vették ugyan, hogy az angol hadsereg ré­széről történő közigazgatás ne az Indiái had­ügyminiszternek, de az alkiráiynak legyen alárendelve, ele követelik, hogy a hadseregből kizárólag indiai nemzeti hadsereget formálja­nak. Az indiai delegáció nagy része már el is hagyta Londont. Az angol parlament február­ban fog foglalkozni a konferencia határozatai­val. A záró ülésen felolvasták a királyi üze­netet, amely annak a reménynek ad kifejezést, hogy az alkotmány-tervezet tárgyalása körül történt ellentétek, most már áthidaltnak tekint­hetők. A konferencia olyan tervezettel lép a parlament elé, amely méltó úgy az angol, mint az indiai diplomáciára. E pillanatban az uj al­kotmány létrejöttéhez a legfontosabb tenni­való, hogy a delegátusok értessék meg az in­diai maharadzsákkal, hogy még a tervezetnek az angol parlament előtt történő letárgyalását megelőzőleg adják beleegyezéseiket. Jön: Árkádia hercege!

Next

/
Thumbnails
Contents