Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-29 / 299. szám
A' 1 őh á 2UDA P EST V. 1932. Cluf-Kolozsvár, A J2. december 29, * CSlflOJP/OK jblETlIIíSJfú Előfizetés belföldön: ®lííire 600, télévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 I« Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Saerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 008. XV. ÉVFOLYAM 299. SZÁM. Előfizetés Magyarországon i Egyóvre 60 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre iMÍP. Egyes szám ára 20 fillér Sötét horoszkóp Túl vagyunk a karácsonyi ünnepeken, a nyilatkozatok áradatain, az ünnepélyes hangulatokon, egy-két nap és az esztendő is lezárul, abban a reményben, hogy az újév bizonyára különb lesz, mint az előbbi. Nagyon helyes is, ha az ember optimista, mert ha már reménykedni sem tud, akkor igazán nincs sok jogcim élni e világon. Az ember lelkében megszólaló erkölcsi imperativus követeli, hogy mindenki teljesitse a kötelességét s akár ha más értékelésében, akár önnönmagában leli fel jutalmát, akár ha jutalmazatlanul is marad. Nincsenek látható célkitűzések, amelyeket éppen politikai vagy gazdasági téren el lehetne érni, csak eszményi célkitűzések vannak, amelyek felé törekedni kell, függetlenül attól, hogy e törekvések százszázalékosan meg fognak-e valósulni, vagy nem. E tekintetben rendkiviili bölcsességgel gondolkodott a szociális mozgalomnak egyik nemrégiben elhunyt nagy veteránja, Eduárd Bernstein, aki a szocializmus célkitűzéseivel kapcsolatosan kijelentette, megirta és elméletét is erre a tételre épitette fel: die Ziel ist nichts, die Bewegung ist alles. E szemszögből megítélve lehetünk és kell is, hogy legyünk optimisták, lévén az optimizmus az egyetlen fonál, amely a hétköznapokhoz odabogoz bennünket. Viszont ne ragadtassuk el magunkat és az ünnepnapok elmúltával legyen meg a bátorságunk tudomásul venni, hogy a rákövetkező év újra megpróbáltatásoknak lesz az esztendeje. Románia dolgait nézve, fantasztikus nehézségek előtt állunk. A konverzió és kontingentáiás, kölcsön, a románorosz megnemtámadási szerződés ügye, a fokozatos munkanélküliség, mind olyan problémák, amelyek megnyugtató megoldását igazán nem lehet kenetes szavakkal a polgárságba szugge- rálni. Szinte jólesett nekünk, hogy a karácsonyi szokványos nyilatkozatokból, amelyeket politikusok és közgazdászok eregettek szét, ezúttal nem szikrázott a rendíthetetlen bizalom, inkább a csendes rezignáció hangján keltek lábra e nyilatkozatok. Végigásva magunkat a magyarországi újságok kása-hegyén, felfigyelve a magyar rádió-üzenetekre, megint az a helyzet, hogy a felállított horoszkóp ott is sötét, az elmúlt év politikai eseményei didereg- tető bizonytalanságokat és kilátástalanságokat ébresztenek az események figyelőjében. Nem tud senkisem optimista lenni, még az angol király som, aki karácsonyi rádió-szózatában még súlyosabb megpróbáltatásokat jósol, mint amilyenekben eddig volt részünk. Meglehet, — üzeni a szélrózsa minden irányába a világ- leghatalmasabb és legjobban megfundált birodalmának uralkodója — hogy a jövő még sokkal súlyosabb megpróbáltatásokat rejt számunkra. Múltúnk megtanított bennünket arra, hogy miképpen nézzünk azokkal rendíthetetlenül szemben. A leadás idejében London uccáin megállították a forgalmat, hogy a király szózatát minél jobban lehessen hallani. Nos, az angol király küiönös vigasztalást nem nyújtott, de nyújtott férfias bátorságot, amelyre szükség van. Igenis számolnunk kell azzal, hogy fogcsikorgató nehézségekkel haladhatunk csak azon a keskeny vágányon, amelyet az életkörülmények és a kötelességek megszabnak számunkra, ki-ki emberfiának herkulesi munkákat kell eivégeznie, hogy egy uj jövő felé haladhasson, de ha tisztában van feladatának nehézségével, ha átment a tudatába, hogy milyen halálosan komoly tétek forognak kockán, úgy nem érhetik meglepetések — és ez máris küzdő erőknek hatalmas forrása. , Az általános konverzió, a választójog és a külföldi moratórium tervei foglalkoztatják lázasan a kormányt Januárban nagyjelentőségű törvénylavaslato- kat visznek a parlament elé — A üuspoli herceg elleni vádak miatt újabb zavar merült fel (Bukarest, december 28.) A kormányt három nagy probléma foglalkoztatja és mindenikre sürgősen kell megoldást keresnie. Az egyik a külföldi tartozások rendezésének a kérdése, aminek ügyében a tárgyalások folyamatban van mik úgy Parisban, mint (Jeniben. De most az ünnepek után keresztül akarja vinni a kormány a választójogi reformot, nehogy egy esetleg váratlanul bekövetkező kormányválság miatt ismét ne legyen ideje víralidnak a választójogi törvény megváltoztatáséra. A harmadik rendkívüli fontosságú probléma az általános konverziónak a kérdése, aminek valamilyen megoldása elkerülhetetlenné vált egyfelől azért, mert az agrár-konverzió sem befejezett, a városi ingatlanok konverziója pedig levegőben lóg, másfelől pedig azért, mert e két kategória hitelügyét nem lehet rendezni ngy. hogy a többi kategóriákról ne történj -k semmiféle intézkedés. Sürgős a választójogi reform. A kormánynak határozott terve az. hogy a parlament karácsonyi szünete után mindjárt benyújtsa a választójogi törvény módosítására vonatkozó javaslatot. Mirto miniszter._ akinek megbízatása van a törvényjavaslat elkészítésé; re, emiatt nem is utazott el tervbevett külföldi útjára. Maaiu miniszterelnöknek _ ugyanis az volt a kívánsága, hogy Mirto miniszter külföldi tartózkodása alatt szövegezze meg a törvényjavaslatot és sürgősen küldje haza. A miniszter « kívánság megnyilatkozása után helyesebbnek tartotta-leamiulani a külföldi útról és sürgősen itthon foglalkozik a javaslat megszövegezésével, úgy, hogy azt egyik legközelebbi miniszterta; nács elé fogja terjeszteni- A javaslat parlamenti vitája előreláthatólag nagyon széles és hangos lesz, mert különösen a Duca vezetése alatt álló liberális párt fog ellene felsorakozni. E párt egy bizottságot küldött ki, hogy elkészítse a liberálisok ellenjavaslatát, a prémium megszüntetésével kapcsolatosan, amit a párt ellenez. A belföldi tartozások rendezésének kérdését a városi ingatlanokra adott moratórium semmiben sem intézte el. csak kitolta. A kormány olyan megoldást vett tervbe, amely felélénkíti az ország gazdasági életét anélkül, hogy a hiteléletet tönkretenné. A terv nagy vonalaival már foglalkozott is a minisztertanács s Maniu miniszterelnök Titulescuval hosszasan tárgyalt e törvényjavaslatnak az alaptételeiről. A készülő törvényjavaslat, amit maga Maniu akar megszövegezni, általános konverziót tartalmazna, még pedig úgy, hogy a jelenlegi agrárkonverzió törvényét is feleslegessé tenné. Az összes belföldi tartozások megfizetésére szóló hosszú határidőről van szó s a finanszírozásnak olyan módozatáról, amelyben az állam is terhet vállal. Az alapelv az. hogy az adósság teljes összegét az adós tartozik fizetni, a kamatot azonban az állam hárítja át évi sorsolási amortizációval. amelynek rendszerében hatalmas előnyt biztosítanak a bankoknak és általában a hitelezőknek. A Cuvântul szerint ez a törvényjavaslat is a parlament elé kerül január hónapban. Maniu miniszterelnök fel kivánja keresni a pártok vezetőit s igyekszik egységes álláspontot létrehozni a pártok között, hogy elkerülhető legyen a hosz- szu parlamenti vitának tengeri kígyója. A kormány gazdasági tanácsa ma délelőtt tartott ülésén megvizsgálta a külföldi pénzügyi tárgyalásokról beérkezett jelentéseket s ezekkel kapcsolatosan a pénzügyi reorganizációról kialakulóban lévő terveket. A jelentések szerint a kormány az állam összes külföldi tartozásaira moratóriumot kért s minden hitelezőhöz ilyen ajánlattal fordult. Kivétel csak a stabilizációs kölcsön, aminek további rendezését nem moratóriumos alapon kívánják "elérni. Zavarodik a Ruspoli-ügy. A kormánynak azok a hivatalos kommünikéi, amelyekben cáfolatot adott a Volpi olasz külügyminiszter és Ruspoli ölasz diplomata ellen elhangzott vádaskodásokról, újabb hullámokat kavartak fel. Az utolsó kommüniké sze: rint nem Madgearu miniszter lett volna az, aki gyanúsította és bántotta az olaszokat. Ezzel szemben az ellenzéki lapok határozottan állítják, hogy Madgearu részéről érte a szenátusban támadás Romániának ezeket a barátait s a Cuvântul azt kérdezi, hogy mi lesz a pénzügyminiszternek ezutáni helyzete abban a kormányban. amelynek dezavuálnia kellett őt.^ Az Universul ezen a címen irt cikket: A yénziiav- miniszter megszégyenítette a kormányt. Ő is azt kérdezi, hogy maradhat-e a kormányban az a miniszter, aki az országnak két kiváló barátját ilyen igaz talanul meggyanúsította. Manoilescu volt bankkormányzó nyilt levelet intézett az Universulhoz és ebben leírja, hogy milyen volt az az olasz kölcsön, amit Madgearu szégyenletesnek mondott. A kölcsönszerződést Manoilescu. mint akkori pénzügy- miniszter kötötte meg. Az olaszok húszmillió lírás, tehát kétmilliárd lejes kölcsönt nyújtottak tisztán készpénzben Romániának, minden kurzus-különbözét nélkül s anélkül, hogy Romániának bárki részére egy lej províziót is kellett volna fizetnie. Ebből a tényből megállapíthatja mindenki, — írja Manoilescu, — hogy milyen igaz Madgearu pénzügyminiszternek szenátusi állítása. Túlzó ellenzéki körökben arról beszélnek, hogy Madgearu rendkivül kényes helyzetbe hozta Maniut s abban reménykednek, hátha a pénzügyminiszter kénytelen lesz lemondani. Cáfolják az olasz konfliktus hírét. A kormány gazdasági bizottságát ma ösz- szehivták, hogy megtárgyalja a Parisból érkezett jelentéseket. Lugoşeanu szombaton és kedden telefonon számolt be genfi, párisi és londoni tanácskozásairól és a hitelezői érdekeltségek álláspontiáról. Foglalkoznia kellett a gazdasági bizottságnak az olasz kereskedelmi tárgyalásokkal is. Ezzel kapcsolatban hivatalos körök megcáfolják az olasz yámháboru hírét. Általános konverzió
