Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-03 / 279. szám
2 KllETlUjSXG XV. ÉVF. 279. SZÁM. Fontos politikai nyilatkozatok hangzottak el a Vaida-szobor leleplezési ünnepségén Vaida a kisebbségek megbecsülésének fontosságát hangoztatta és kifejtette egyéni állásfoglalását az antireviziós kampányról is — Mirto az uj választói reformról, Jonescu állítólagos távozásáról és a tervezett vasutas-elbocsátásokról (Kolozsvár, december 2.) December elsején délután 6 órakor a nemzeti-paraszt párt kolozsvári klubhelyiségében leleplezték Vâida Sándor, volt miniszterelnök bronz-srobrát. A sikerült mellszobor Medrea szobrászművész munkája. A klubhelyiséget zsúfolásig megtöltötték a párttagok. Az elnöki asztalnál Haţieganu Emilen kívül ott voltak Crişan erdélyi és Mirto közlekedésügyi miniszterek V. V. Tilea és Gafencu volt alminlszterek, Man lelkész és számos ókirályságbeli szenátor és képviselő. Haţieganu elnöki megnyitója után Crtşan miniszter a kormány nevében mondott hosszabb beszédet. Utána Galencu Grigore következett. Beszéde elé nagy érdeklődéssel tekintettek, mert Gafencu Vaida külügyi jobbkeze, aki lapjának, az Argus-nak három vezércikkében támadta Titulescut és igazolta Vaida politikáját. — A Vaida név nemcsak kiváló politikust jelent, — mondotta, — hanem a párt programját is szimbolizálja. Vaida belföldön a konszolidáció, a szociális reformok gondolatának a megtestesítője, külpolitikai vonatkozásban pedig a szomszédokkal való jóviszony szorgalmazója és kiépitője. — Es hogyha gerinces magatartása miatt nézeteltérései is támadtak, Vaida nem bukott meg, hiszen elveinek a fenntartásával, az elképzelhető legnagyobb elégtétellel távozott. Mirto is hasonló szellemben beszélt. Man lelkész és Báliban kanonok szavai után az ünneplő közönség átvonult Vaida lakásara, ahol Haţieganu Emil méltatta Vaida érdemeit, hangsúlyozta, hogy most a revíziós törekvések idejében épen olyan szükség van Vaidára, mint az egyesülés aktusánál. Vaida életének egyik legérdekesebb beszédét mondotta el ezután. Vaida az antireviziós kampányról. — Bronzszobrot többnyire halottaknak emelnek. Már pedig én remélem, hogy még van néhány hátralévő napom, hónapom, esetleg évem. Es úgy gondolom, hogy amiért néha elveim miatt, jobban mondva diplomáciai betegségem miatt, amelyeken kívül fiziológiai, vagy ha úgy tetszik patologikus betegségekben is szenvedek, visszavonulásra kényszerülök, tisztelve a pártfegyelmet és a mi szeretett elnökünket és vezérünket, Maniu Gyulát, azért még lehetek miniszter Romániában. Zugó taps szakította meg itt Vaida szavait. Voltak, akik Vaida szavait úgy értelmezték, hogy Vaida a napokban leteszi a belügyminiszteri esküt. CJgylátszik. a szónok is megérezte ezt, mert nyomban hozzátette: — Akkor, amikor elérkezik az ideje. Majd igy folytatta: — En nem változtam az utóbbi tizennégy év alatt. Most is azt vallom, amit 1918-ban Gyulafehérváron. Emiatt számos felfogásbeli konfliktusom támadt, de én végig kitartok elveim mellett. Nekünk az egyesülés után komoly belső reformokon kellene dolgoznunk, a kisebbségekkel szemben lojális magatartást kell tanúsítanunk. hogy azok nemcsak testben, hanem lélekben is hozzánk tartozzanak. — Nem elegendő az. — mondotta emelkedett hangon —„hogy csak a törvények előtt legyenek egyenlöek, hanem más vonatkozásban is itthon kell érezniök magukat. Nem folytathatjuk azt a kisebbségi politikát, amelyik a monarchia összeomlásához vezetett. Haţieganu Emil revíziós fejtegetéseire válaszolva, ezeket mondja: — Szén az a lelkesedés, amellyel Sáriadban éppen úgy. mint Nagyváradon és Kolozsváron revizióellenes nagygyűléseket rendeznek, de én azon az állásponton vagyok, hogy a revízió kérdését sem külföldön, sem a Népszövetségnél, de legkevésbé belföldön nem szabad vita tárgyává tenni. Mi a célunk ezekkel a gyűlésekkel? A román népet akarjuk meggyőzni a re viziós törekvések helytelen voltáról? Kérdem, szükség van nálunk ilyen felvilágosító kampányra? Hiszen minden román tudja, hogy ezt a területet nem loptuk, hanem jogainkat érvényesítettük. Ismétlem tehát, belföldön konszolidációs munkán, külföldön pedig a szomszédok olyirányu meggyőzésén kellene fáradoznunk, hogy mi velük őszinte és igazi barátságban akarunk élni és együtt akarunk dolm^ni a nagy problémák megoldásánál. (Éljenzést Vaida és Maniu. Beszédének további során rátért Maniu Gyula személyére.rFelemlítette, hogy az utóbbi időben sokat _ beszélnek a köztük fennálló nézeteltérésekről. Ez valótlanság, mert negyvenéves barátság és harc fűzi őket egymáshoz és ha a temperamentumuk különbözik is s egyes kérdésekben más álláspontra helyezkednek is, ezen nem kell csodálkozni, ez bizonyítja azt, hogy mindketten komolyan veszik a saját meggyőződésüket. — Maniu Gyula — folytatta, — január nyolcadikén tölti be hatvanadik életévét, indítványozom. alakítsunk bizottságot az ünnepély megrendezésére. Egy szellemes megjegyzés kíséretében önmagát ajánlja a bizottság elnökének, alelnököknek pedig Popovici Mihályt, Crisan minisztert és Haţieganu Emilt. Vaida beszédének befejezése után megvendégelte a jelenlevőket. Ezt az Időt használtuk fel arra, hogy Mirto közlekedésügyi miniszterrel, ' a választójogi törvényjavaslat megfogalmazójával beszélgessünk. Mirto 45—50 év körüli, középtermetű, ovális arcú, bajuszos férfiú, egyike azoknak az ókirályságbeli politikusoknak, akik Erdélyt nem a gyűlölet szemüvegén át nézik. —• - -• . Mirto a választási reformról — A választójogi reformról szeretnénk valamit hallani? Mosolyogva mondja: — Sejtettem, hogy miről érdeklődnek. De a tervezet még nem ment át a minisztertanácson és csak azután nyújthatnék pontos és részletes felvilágosításokat róla. — Legalább nagy vonalakban, főleg a megyei proporcionalitásról, ami súlyosan érinti a kisebbségeket. Tudni akarjuk, milyen meglepetések várnak ránk. — Nem kell megijedni. De ha annyira érdekli a kérdés, ime, mégis megmondom, hpgyan értelmezzük a megyei proporcionalitás elvét: — Ha egy vármegyében harmincezer szavazó _van, öt képviselőt választhat, _vagyis_ ahhoz, hogy egy párt mandátumhoz Jusson, hatezer szavazatra van szüksége. Ahányszor hatezer voksot kap egy párt. annyi ken viselőt küldhet a parlamentbe. , , A városi kényszervegrehajtások felfüggesztése. A városi kényszervégrehajtások' kérdéséről érdeklődtünk ezután. ka.— — Sajnos, itt sem mondhatok sokat. Négy hónapra felfüggesztik a végrehajtásokat. Egyetlen városi lakost sem lehet elárverezni. Ezalatt pedig elkészül a városi konverzió törvénytervezete. A jogügyi bizottság most tanulmányozza a kérdést. . Már éppen indulni akar. tizenöt pero múlva indul a gyors. Végezetül még egy aktuális kérdést, a vasúti tarifa problémáját vetjük fel. — A személy-díjszabás leszállítása befejezett tény. A csökkentés 25—30 százalék és főleg a ni. osztályokra vonatkozik. Az un tarifa január elsején lép életbe. , ,. Siebstein besszarábiai kormánypárti szenátor, aki szintén az ünneplők táborához tartozik. hozza Mirto kabátját: — Miniszter ur, siessen, lekesi a vonatot! — sürgeti Mirtoţ. . A miniszter indul, de bucsuzás közben meg megkockáztatok egy kérdést: — Igaz-e. hogv Jonescu tábornok távozik a vasút éléről és helyét Stan Vidrighin foglalja el? Megfelel-e a tényeknek az a híradás, hogy újabb munkás- és tisztviselő elbocsátások lesznek a vasútnál? Mirto az igazgató személyére nézve diplomatikus választ ad. Kijelenti, hogy nem tudja, mi igaz a hírekből. — Ami viszont a tisztviselő- és munkás-, elbocsátásokat illeti, — folytatja, — ki kell jelentenem: egyetlen embert sem teszünk ki az uceára, mindössze az elhalálozás, vagy lemondás folytán megüresedett állások maradnak betöltetlenül. A szalon egyik mélyedésében Gafencn. volt külügyi aíminiszter a Duna-konföderáció gondolatáról magyaráz lelkesen. A fiatal politikus, aki a parlamentben Vaida külpolitikai álláspontját ismertette többször is, aziránt érdeklődik, hogy a kisebbségi lapok mit írtak a szovjet-román megnemtámadási szerződésről? Ismertetjük a lapok közleményeit és megkérdezzük, bogy most is fenntartja-e kolozsvári előadásában hangoztatott Duna-konföderációs nézeteit? — Természetesen — hangzik a kategórikus válasz és már Gafencn is siet, nehogy lema«, radjon a bukaresti vonatról. Demeter Béla. Hat hónapi fogházra és ISzazer lei pénzbüntetésre ítélték Kövér Gusztávot állam elleni Izgatást és az ittétö népek közStti gyűlölet szitását látta Kövér cikkében a bíróság (Nagyvárad, december 2.) Pénteken délelőtt a nagyváradi törvényszéken érdekes sajtóper folyt le. A vádlottak padján Kövér Gusztáv, a nagyváradi Magyar Szó főszerkesztője, a Magyar Párt ottani tagozatának egyik alelnöke ült. A vád az volt ellene, hogy a Magyar Szó hasábjain „Október 31“ cim alatt vezércikket irt. amelyben irredenta allúziók és az ország integritását sértő kijelentések voltak- Ebben az ügyben már többizben tárgyalást tűzött ki a nagyváradi törvényszék, de a tárgyalást nem lehetett megtartani. A rendőrség egy Ízben le is tartóztatta Kövért és négy napig a nagyváradi rendőrség foglya volt. Ma délelőtt 11 órakor nagy közönség jelenlétében Hoványi elnök nyitotta meg a tárgyalást és ismertette a Kövér Gusztáv elleni vádakat. Utána Kövér Gusztávot hallgatták ki, aki kérte, hogv az inkriminált cikket hivatalosan fordítsák le- Ugyanakkor a bizonyítás elrendeléséhez is ragaszkodott. A bíróság azonban rövid tanácskozás után elutasította a vádlott előterjesztéseit. Kövér Gusztáv a kihallgatása alkalmával hangsúlyozta, hogy ő nem irredentizmusból irta a cikket. Szemei előtt az állam érdekei lebegtek s tiltakozott az ellen, hogy az ország területi integritását sérteni akarta volna Azután Neculcea ügyész emelkedett szólásra s hosszas vádbeszéd keretében rámutatott arra, hogy a Kövér Gusztáv által irt vezércikkből csak annyi az igaz. hogy az országban tényleg nagyon sok elbocsátott tisztviselő van. Do a cikk plyan hangnemből Íródott, amely alkalmas az itt lakó népek közötti gyűlölet szitására. Kövér Gusztáv ezután újból szót kért és hangoztatta, hogy az ő újságírói működése nem céloz mást. mint az itt élő népek közti harmonikus együttműködés megszilárdítását. Az ügyész azonban újból szólásra emelkedett és felolvasta azokat a kifejezéseket, amelyek a román állam érdekeit sértik- Az ügyész szerint ilyen kifejezések voltak a cikkben: „közel ahhoz a vonalhoz, amelyen a wilsoni elvek megcsufolásái*a vámsorompó áll, két magyar falu között.“ Egy másik kitétel pedig: „Az elcsapott tisztviselők és tanítók tizezrei tévelyeg- nek az országban“. Egyebütt: „Lehetetlen nem érezni a mai állapot békének csúfolt szörnyűségét.“ Az ügyész az idézetek után kijelentette, hogy ezek a kitételek alkalmasak az ittélő népek békéjének megbontására. A vádbeszéd elhangzása után a biróság Ítélethozatalra vonult vissza és hosszas tanácskozás utas Hoványi elnök kihirdette az Ítéletet, amely szerint Kövér Gusztávot a biróság bűnösnek mondotta ki és hathónayi fogházra, tcb vábbá kétszáznapi elzárásra, illetve az elzárást •megváltható 10.000 lei pénzbírságra itcllsA sulvos Ítélet kihirdetése után Neculcea ügyész fellebbezést jelentett be a minősítés ellen és az ítélet súlyosbítását kérte. Kövér Gusztáv védőié vedig az Ítélet ellen fellebbezést jelentett, be. * Újjászervezik a magyar kormányt (Budapest, december 2.) Politikai körökben a Gömbös-kormány közeli átalakításáról tárgyainak. A kombinációk szerint Keresztes- Fischer Ferenc otthagyja a belügyminiszteri tárcát és a kormányzó mellett kap majd beosztást. A belügyi tárcát Stranyavszky Sándor veszi át, a hadügyi tárcát pedig Kozma Miklós. A kormány rekonstrukciójának hire illetékes helyen még nem nyert megerősítést. Szó van a parlamenti ülések megreformálásáról is, amennyiben a nyugati parlamentek szokásához híven az üléseket délutáni és esti órákra teszik át, hogy délelőttönként tehermentesítsék a kormányt és igy módját adja a parlament, hogy hivatalukat elláthassák a miniszterek.
