Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-22 / 294. szám
BUDAPEST V 'i i I»g.ui£2££rÎ2. * CsUiSrtSR KtitnUisXG Előfi félévre 4’ Egye hóra 70 I* A jőzansá ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatalt telefon: 508. XV. ÉVFOLYAM 294. SZÁM. Előfizetés Magyarországon i Egyévié 56 Pengő, félévre 23 Pengő, negyedévre l&SBZSi Egyes szám ára 20 fillér Attól eltekintve, megvagyunk — szoktuk egymásnak mondani, mi, ismerősök, amikor találkozunk, azaz közmegegyezésszerüen kikapcsoljuk életünkből egyéni nyomorúságunkat, gazdasági leromlottságunkat, éppen úgy. mint az élet más természetes kisérő jelenségét, mint például az öregedés természetszerű jeleit, a könnyű elpocakosodást, a lankadó rugalmasságot stb. stb. De ezt a közömbösséget csak pillanatokra pumpáljuk magunkba, pár perc múlva akaratlanul is feltesszük a kérdést: hát meddig? mi lesz a vége ennek? nem lesz hát semmi változás? Az emberiség meglehetősen fáradt, nem sokat vár a jövőtől. Nem bizik a bolsevizmusban és nem bizik a kapitalizmusban: nem bizik a forradalomban és nem bizik a Rend alapvető eszméjében sem. Nem bizik a logika egyszerű törvényeiben sem. Az a körülmény, hogy vannak kézzelfogható, nyilvánvalóan ésszerű elméletek. hogy a gondolkodásnak meg van a maga kétszerkettő négy alapelve. senkit sem nyugtat meg. — Lám, jól megmondta Wells — emlegeti egyik barátom az uccán. — akivel merő megszokásból arról a bizonyos „mi lesz“ problémáról elmélkedtünk — megmondotta Wells, hogy ez fcg bekövetkezni. Szétesik, összeomlik minden és akkor a William Clissoldok veszik át a világügyek intézését. W'ells! — ... Egy kicsit mosolyognunk, kell magunkban. Igaz, mind igaz. amit mond. — de a világ fejetelejére van állítva. Wells a maga tiszta, okos világképével, a maga józan magától- értetödőségével úgy hat reám, és valószínűleg a legtöbb olvasóra, mint valami távoli tündérmese. A maga egyszerűségével, realizmusával olyan illnziókat vált ki a ma felnőttéiből, mint a gyerekekből a tündérmesék, a kacsalábon forgó vár és a vas-orru bába. Jó volna, ha úgy lehetne, de nem lesz. mert mindez csak: mese: az emberi észjárás nem igazodik úgy, ahogyan az a mesék világában szokásos. Bármi bizarrnak is tessék: a mai élet fantasztikumai mellett a wellsi politikai jövendölések százszorosán utópiáknak tűnnek föl. nem, mert fantasztikusak, hanem, mert fantázia-ellenesen a józan ész szabályaira hivatkoznak. Ma, akármennyire is ismerjük papíron a nemzetgazdaság egyes törvényeit a kereslet és a kínálat viszonyát, a termelés és a fogyasztás előfeltételeit, minden, ahogyan megy. pontosan e törvények ellen megy. Hiába vagyunk tisztában egy erkölcsi élet szabványainak az erkölcstelen élet következményeivel — nekünk mind magyarázhatnak, pontosan ellenkezőképpen cselekszünk, mint ahogyan cselekednünk kellene. Felfordult világ — de ez a felfordulás első sorban mi bennünk van meg. A világ tulajdonkénven rendben van körülöttük, a javak mind meg vannak, a termelés nem csökken, az igények nem apadnak, munkaerő is van bőven, egyszóval a világ gépezetének alkatrészei mind töretlenek, csak össze-vissza vannak hajigálva. Talán még itt se volna baj. csak a mi lelkűnkben él e tárgyak ferde elhelyezésének a képe. Annál az egyszerű oknál fogva, mert a lelkünk ferde. A köziélek lett beteg, a közlélek vadult meg, hogy természetesnek lássa, ami patologikus és az emberi natura ellen való és utópisztikusnak elérhetetlennek, abnormálisnak, fantasztikusnak lássa, ami logikus, magátólértetődő és ott van pontosan az orrunk előtt. Beszélünk mindenféle válságról, politikairól, gazdaságiról, de arról ,nem beszélünk, arai forrása minden válságnak, a lélek válságáról. A iélek elközömbösödéséről. a lélek restségéről, arról, amit a kiváló német iró, Wassermann Trägheit des Herzensnek nevez. És ha ezért, vagy másért pesszimisták vagyunk, ne felejtsük el, csakis egy valamiért lehetünk joggal pesszimisták: a iélek tunyaságáért. Megszavaztäli az adóbehajtás is a forgalmi adó törvényjavaslatait Az uj ellenőrző személyzet fizetése százhuszntillió lejt tesz ki s az adéhátrálékokbél fedezik (Bukarest, december 21.) A felirati vita elintézése után délelőtt- és délután is ülésezik a parlament, hogy a sok törvényjavaslatot a kormány meg tudja szavaztatni — a szokás szerint, vita nélkül. Es gyorsított tempóban folyik a vitanélkiili szavazás. A kamara a délelőtti ülésén folytatták Madgearu pénzügyi törvényjavaslatainak vitáját. Napirend előtt Chirculesou liberális tiltakozott a munkabiróságokról szóló törvényjavaslat szabálytalan megszavazása ellen. Szerinte ez a törvény nem is lesz alkalmazható. Constantinescu Bordeni: Ez a törvény csak a szociáldemokraták előnyére szolgál. Kadaceaau; Ez a törvény Jó és klelégiti a munkás- tömegeket.. Madgearu pénzügymln szter: Felvilágosításul megjegyzi, hogy az 1933—34. költségvetésben nem előirányoznak kiadásokat a munkabiróságokra, amelyek önmagukat fogják fenntartani. Kadaceanu: A kormány semmiféle szociális reformot nem hajlandó megvalósítani? Madgearu: Csak olyan időkben lehet ezekre gondolni, amikor prosperálunk. Fopeviei igazságügynainiszter kijelenti Chirculescu megnyugtatására, hogy a törvényjavaslat jogi szempontból is teljesen megállja a helyét és ő is kéri megszavazását. A kamara erre részleteiben is megszavazza a Javaslatot. Ezután áttértek az adóbehajtás és ellenőrzés módosításáról szóló törvényjavaslatra. Constantinescu Bordeni megszavazza a javaslatot. Madgearu hangsúlyozza, hogy az uj ellenőrző személyzet nem fogja az államot terhelni, mert a hátralékok behajtásából fog kitelni az a 120 millió lej, amibe az uj személyzet kerülni fog. Az évvégén fennmaradó hátralék után 5 százalék késedelmi kamatot fognak fizetni az adóalanyok, ha pedig az első felszólítás után sem fizetnek, akkor 10 százalékot, A tisztviselőknek nem lesz érdemes magukat megvesztegettetniök, mert az államtól megfelelő összeget kapnak illetményként és a behajtott hátralékokból jutalékokat öveznek. A javaslatot ezután megszavazták, majd áttértek a forgalmi és fényűzés! adóról szóló javaslatra. Bratlanu Dinu kifogásolja a javaslatot, amely az Ipart megkárosítja és fejlődésében hátráltatja. Madgearu: Mondja, honnan teremtsem elő a pénzt, amikor 12 és félmilliárd kell a tisztviselőknek, 4 és fél- milliárd anyagi kiadásokra és még a külföldi adósságok is fizetendők, ha redukáltan Í3. Ahol lehet, leszállítjuk a kiadásokat, de ahol lehet, ott fel kell emelnünk a bevételeket is. Bratianu Dinu: Nem én vagyok hivatva magát kitanitani arra, honnan szerezzen pénzt. Azért pénzügyminiszter, hogy ezt tudja. Az ipar fokozottabb pártolását kéri. Badaceanu a kenyérdrágulástől tart a forgalmi adó emelése következtében. Madgearu: Csak addig lesz a pékeknél érvényben, míg a földművelési minisztérium rendkívüli kiadásai fedezve lesznek. A kamara ezután általánosságban megszavazta ezt a törvényjavaslatot is. A mamut-fizetések élvezőinek névsorét közli az Universul Erdélyi nevet csak tévedésből találunk az irigyelt névsorban Vídrighln Stant lepipálta Lucescu urv a kiskapusi és kudzsiri miivek volt vezérigazfatója (Bukarest, december 21.) A mai gazdasági leromlottságban rájár a rúd az álláshalmozókra és azokra az irigyelt közéleti Lágyságokra, akik mindezideig büntetlenül vágták zsebre a milliós tantiémeket és különböző stal- lumokból kapott horribilis tiszteletdijakat. Az Universul most sorozatosan közli az aránytalanul magas fizetések boldog birtokosainak névsorát, ha hem is a legutóbbi fizetési kulcs sze rint, hanem azokat igyekszik kipellengérezni, akik 1931 március elsejéig vettek fel egymillió lejen felüli summákat az államkincstártól és az állammal kapcsolatban álló vállalatoktól. Ennek a névsornak az a legjellemzőbbje, hogy Erdélyi \név egy pár szerencsés kivételtől eltekintve alig fordul elő benne. Van ugyan néhány erdélyi is, — szemszurásból, de végső konzekvenciaképpen mégis meg lehet állapítani, hogy a mamut-fizetések élvezői kilencven százalékig regátiak. Az Újai versul pikáns érdekességei cikksorozatának első fejezete alapján az alábbiakban közöljük a „legfelsőbb“ néhány tucat — felső tizeizer - ről nem beszélhetünk — névsorát: Andronescu Plautius, a posta volt vezérigazgatója 2,209.26' lej. Avram Gheorghe, a Regna igazgatósági tagja 2,469.088, Antivá Grigore múzeumi igazgató az állami halászati pénztár igazgatósági tagja 1,011.820 lej. Bunescu, a Monitorul Oficial vezérigazgatója 1,024.395 lej. Munteanu Cárnu mérnök, a Radio Difuziune társaság igazgatója 1,637.851 lej. Galca Torna mérnök, volt közlekedési vezértitkár abban a peches helyzetbe^ van, hogy 1,961.611 lej összjövedelmét nem veheti fel egy helyen, hanem külön kelti elmennie a posta vezérigazgatóságához, az Orient Rádióhoz és kikötő autonóm pénztárához. Georgescu, a buzáui villamostársaság elnöke csekély 1,274.354 lejt kap. Azért mondjuk, hogy csekély, mert vele szemben Lucescu Nicolaie a kiskapusi és kudzsiri üzemek vezérigazgatója 5,356.000 lejt profitál, Lupan Andrei pedig ugyanezektől a váJ/la- lataktól 3,825.000 lejt, ami szintén nem megvetendő összeg. Motas ur, a földgázait mindenható diktátora kénytelen megelégedni 1.817.508 lejjel. Popovici tartalékos repülőezredes a maga 3,749.994 lejével szintén nem szégyenkezhetik. Porutiu Petru, kolozsvári egyetemi tanár, mint a monopol pénz tár igazgatósági tagja, mindössze 21.310 lejjel haladja túl a milliót, tehát ebben a névsorban ő a legmellőzöttebb ember. Teianu, akiről nagyon sok szó esett már ezekben a vonatkozásokban, négv helyről szedi össze végeredményben 2,233.004 lejt kitevő tan Gémjeit. Az Uniyersul névsorában Yidmghin Stan az, utolsó, aki már leszállított vasúti vezérigazgatói fizetés szerint 2,771.680 lejt kapott, ami azt mutatja, hogy a Stan Vidrighint ért támadások, nem is voltak nagyon igazságosak, tekintve, hogy számosán akadtak és bizonyára akadnak még ma is. akiknek a jövedelme kétszer annyi, mint Stan Vidrig hinnék.
