Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-21 / 293. szám
6 KlltTlUjSXO XV. ÉVF. 293. SZÁM. Miért naiv az amerikai film 7 Amerika mai élete egy világhírű magyar filmrendező szemüvegén át Fejős Pál érdekes budapesti előadása IRODMMMUSffl (Budapest, december 20.) Fejős Pál, a világhírű magyar filmrendező tudvalevőleg néhány hónapja Budapesten tartózkodik, ahol néhány exportra szánt filmet állított be s indított el, bizonyára a siker utján. Fejős, aki évek hosszú sora óta él Amerikában és alaposan ismeri az amerikai pszichét, rendkívül érdekes előadást tartott a „Nyugat“ konferenciáján. Arranézve intéztek kérdést hozzá, hogy mi az oka az amerikai filmek feltűnő naivitásának, sőt — butaságának. Fejős válaszul megrajzolta a mai amerikai ember életét, megmagyarázta, hogy miért ragaszkodik az amerikai filmgyártás a maga sablonjához. Előadása reflektorszerüen világit be az amerikai életbe s ezért érdemesnek tartjuk főbb vonásokban ismertetni. — Az amerikai ember — mondotta Fejős, — semmi egyebet nem tud venni, mint készencsinált bútort, amelyből 200 millió darabot gyártanak egyszerre, egyformát hajlásokban, színekben, kivitelben. Mikor aztán ebben a környezetben vége a vacsorának, amely alatt egyebet sem lehetett hallani, mint hogy megint bableves volt és plumpudding, akkor beáll az a pillanat, hogy nincs mit csinálni. Beszélgetni nem lehet; miről is beszéljen John Daw Mistress Daw-val, aki 32 év óta ,a felesége s akivel már mindent megbeszélt? Beáll a halálos csönd, melyet úgy hívnak, hogy unalom s amelyet rendszerint Jack Daw szakit meg azzal, hogy szol- igája, megyek a pajtásnömmel ‘a moziba. Elmegy s ekkor feláil Mammy is, akit viszont a pajtása vár a sarkon. S most a szegény apa és a szegény anya magukra maradnak és nincs hová menniök és nincs mit csinál- niok. Ebben a lakásban villanyt égetni pénzbe kerül fűteni pénzbe kerül — okosabb elmenni a moziba. Es most jön az, hogy miért, a moziba. A férfi és az asz- szony kimennek a Broadwayre és 15 centért belépnek egy palotába, ahol köröskörül minden csupa márvány, arany, ezüst és brokát, ahol fehérharisnyás lakájok sorfala hajlong előttük, ahol egy terembe kerülnek, amelyben muzsika, zsong, illatok terjengenek a levegőben, ahol. a világ legnagyobb szimfónikus zenekara játssza a világ legjobb karmesterének vezénylete alatt a világ legszebb kompozícióit s ahol a világ legjobb darabja van műsoron a világ legjobb színészeivel... Ez a 15 cent, melyet a két ember lefizetett, lehetővé fogja tenni nekik, hogy- éljenek. Mikor ugyanis beiéntek a moziba és besüppedtek a bársony karosszékbe, abban a pillanatban el van felejtve a gyár, a csavarhuzó, a rossz konzerv, a ki nem fizetett részletek Napjaink legérdekesebb könyvel: Paléologue: Három dip'omaía .........................55 L Emil Ludwig: Mussolini ....................................55 Szerelmem és tragéeiám — f A. cár és cárné bizalmas levelei), ....................55 „ Migray: A marxizmus csődje fA szerző 30 > éven keresztül marxista-szo- ciáli ía munkásvezér volt). . 120 „ Valamennyi könyv kapható a Minerva könyvesboltban Clnj-Kélozsvár és csak egy van: a film és pedig azért csak a film, mert az úgy van megcsinálva, hogy csak ez az egy legyen. Itt jövünk rá arra, hogy az amerikai film miért tudatosan naiv. Ezeknek az amerikai munkásoknak egyetlen nagy problémájuk van, melyre Amerika rettenetesen vigyáz, hogy ez a probléma ne merüljön fel a jövő kérdése. Az az amerikai ember, az a munká? aki Fordnál 22 dollárért dolgozik, egész életében 22 dől lárért fog dolgozni és nem igaz az, hogy ezekből az emberekből lesznek a Fordok, Wanderbiltek, Rockefellerek. Az a felfogás, hogy Amerika az abszolút lehetősé gek hazája, csúnya hazugság, tudatos propaganda Hegy mennyire skatulyáz és szisztematizál az amerikc rendszer még abban is, aminek köze van a művészet hez, ennek bizonyítékául megemlítem, hogy ha valaki egyszer Hollywoodban masszerepet játszott és ebben jó volt, akkor egész életében csak inasszerepeket fog játszani és sdiasem mást. Amerikának e szisztemati- zálása alól nem lehet kibújni, ez álól nincs kivétel. 15C millió ember közül-egy Ford: ez csak megerősíti a szabályt. Az átlagos amerikai nem juthat tovább arról a helyről, ahol van. Es itt jön a film propagandisztikus politikai szerepe. Az amerikai film témája mindörökre ugyanaz, meg van csinálva minden színben, pirosban, zöldben, makkban, tökben, de mindig ugyanaz: az op timista világnézet. Amerika nem hiába köti polgára, lelkére: Keep smiling, mosolyogj, Amerikának nagy szüksége van az optimizmusra; oz tartja bennük a lelket és hiteti el velük, hogy nem fognak mindig 22 dollárért dolgozni Fordnál, hanem ök lesznek a Fordok 1 év műi,a. Pedig 4 év múlva is még mindig ugyanazon a helyen fognak állni. Minden egyes amerikai filmben már most egy szegény leány és egy milliomos fiú szerepel. A szegény leány végtelenül tisztességes, a csókolózásig talán elmegy, de tovább néha. A milliomos fiú ezzel szemben minden áron a nút akarjá és most ion a bonyodalom, megszerezni a leányt. De hiába: a leány erényes és azt akarja, hogy szegény apjának is legyen egy Rolls- Royce-a. A film végén a gazdag fiú beadja derekát, megtisztul és megkéri a leány kezét és a háttérben megjelenik apoteózisként a szegény apa a Rolls-Royce- ban. Es akkor én, a szegény ember a Fordnál azt mondom: ugy-e nem hiába mosolyogtam, minden rendbsr van. A téma esetiig fordított is lehet: adva van egy szegény fiú és egy gazdag leány. A gazdag leány a fiút akarja, de a fiú pénzért nem, neki legális házasság kell és a szegény mama és papa itt is beül az autóba, vegy a palotába. Ha végül nem ez a probléma, akkor adva van egy' szegény munkás, pl. lakatos, aki egy emberéleten keresztül nyomorog, nem kap munkát, felesége beteg, gyermeke beteg, a végén pedig vagy megnyeri a főnyereményt, vagy kiderül róla, hogy fia a milliomosnak, vagy kitalál valamit — mindenesetre a végén jóra fordul a sorsa. A vég mindig „happy end" d,e miért? Nem azért, mert így tetszik áz amerikai fiimgyárosoknak, hanem mert a filmgyárosok üzletemberek és tudják, hogy annak a 120 millió embernek, akik rettenetes monotóniában töltik életüket,, adni keli valamit, ami nem szórakozás, mert ezeknek az embereknek nincsen idejük és már nincsen erejük szórakozni, hanem valamit, amit egy kényelmes széliből félig alva végig lehet nézni és amiben minden vágyuk oenne van. HiM síi ó-cső árán árositunlf cjégfg! Most vásároljon: nőt kabátot, férfi kabátot, öltönyt, gyeriaekkabátot és rubát Jakab ruhaár Cinj-Molozsvár, Piaţa fJesiris (Főtér) 2' (*) Stro-iíné Makay Margit zongoraestedé. A „Magyar Zenekonzervatórium“ hétfői hazi- hangversenyén uj zongoraművésznő mutatkozott be Kolozsvár zenekedvelő közönségének. S. Makay Margit. Már a bevezetőként előadott Bach Toccata és Fuga (Taussig revidiálása- ban) előadásából láttuk, hogy komoly kcszult- ségü és nagy tudásu zongoraművésznőt hallgatunk. Mozart a-moll szonátáját könnyed biztonsággal, pajzán finomsággal játszotta, az egesz szonátát olyan keretbe _ foglalta, hogy a művésznő finom, könnyed billentése a maga pompájában csilloghatott. Schumann egyik románcát. Brahms h-moll Rhapszódiá.iát ol^n ’endillettel és olyan acélosan soha nem hallottuk. Debussynek 4 darabját pedig olyan zseniálisán nálunk alig játsza el valaki. _ A Dauce ciuiu szerzemény maga a tánc apoteozisa von. a venerai Lavine eccentric egy szigorú katona kardesörtetése. Végül Chopin b-inoll Scherzo- iának tüzes, ritmikus előadása ragadta magával a közönséget, aki szűnni nem akaró tapsok; kai ünnepelte a kiváló zongoraművésznőt, aki az ovációkat Bartók román táncával köszönte meg. S. Makay Margit a jó pianista minden rekvizitumával fel van szerelve: elsőrangú, abszolút biztos, technika, széles dinamikus skála, Ízlés és kultúra jellemzik natekat, a közönség ezt meg is érezte és egy élmennyel távozott a hangversenyről, (pp.) , . * A Nobeldijas Galsworthy művel propaganda Kiadásban, de kitűnő kiállításban. Egy-egy kötet 4—500 oldal és ára 70 lej. Megjelent kötetek: I. A vagyon ura, II. Biró előtt. További kötetek havonta. Utánvéttel portóval, vagy beküldve portómentesen Lepagenál, Kolozsvár. Kérje a teljes sorozat prospektusát. » Nobeldijas Sigrid Undset uj müvei: Pogány szerelem vászonkötésben 68 lej. Tavasz fűzve 44 lej, vászonkötésben 72 lej, minden könyvkereskedésben, vagy ahol nincs, Lepagenál, Kolozsvár. A ROMAN OPERA MŰSORA: Szerda, december 21.: Sevllla-1 borbély. Péntek, december 23.: A denevér. Vasárnap, december 25. (délután): Figaro házassága. Hétfő, december 26.: A denevér. Kedd, december 27. (délután): A trubadur. Szerda, december 28.: Aida. Péntek, december 30.: Cigánybáró. Vasárnap, január 1. (este): A denevér. BEKÜLDÖTT HÍREK A Kőm. kát. Kolping Legényegylet műkedvelő gár^a december hó 25-én, karácsony napján, este 8 órai kezdettel a Kát. Kör helyiségében (Brassai ucca 3. sz.i .anoncainak karácsonyi feisegélyezésére, közkívánatra megismétli „Erik a buzakalász“ c. színdarab előadását. Külön meghívók nem lesznek kibocsátva. Műsor megváltása kötelező. Előadás után, tánc. A „Nebántsvirág“ operett bemutatója műkedvelőkkel! Hervé örökifjú, diadalmas, gyönyörű zenéjü operettje, a „Nebántsvirág“ elevenedik fel karácsony másodnapján, hétfőn este fél 9 órai kezdettel a kát. gimnáziumban, az aranyéremmel kitüntetett Acélhang műkedvelő egyesület előadásában. Az előadást 16 tagú teljes színházi zenekar kiséri, Rezik Károly vezényletével. Szilveszterkor az újságírók a Newyorkban nagy mulatságot rendeznek. Ragyogó műsor, éjfélutáni tom- ;o!a és számtalan meglepetés lesz az ó-év utolsó éjszakáján. Az elmúlt sivár esztendő búcsúztatására nem lehet jobb alkalom, mint a kolozsvári újságírók szilveszteri mulatsága, amelyet a Newyork-kávéház ösz- sze3 termeiben rendeznek meg oly körültekintéssel, hogy a legelőkelőbb körök is megtalálják szórakozásukat. Nívós kabarémüsor kezdi meg pont éjfélkor az újévet, utána, pedig r.agy tombolajáték lesz értékes nyerem énytárgyakkal és igy már az újév első óráiban mindenki megpróbálhatja szerencséjét. Hangulatosan dekorált külön termek állnok a közönség rendelkezésére. Ami pedig a legfontosabb, az árakat a mai viszonyokhoz mérten szabták meg, hogy ezen az éjszakán senkinek se legyen gondja és mindenki mulatva, jó hangulatban tölthesse az éjszakát. A Károli Gáspár Református Irodalmi Társaság szakoszlálya december 21-én, szerdán este 6 órakor a ref. teológia dísztermében felolvasó-ülést tart, melyen dr. Bene Ferenc Arany Jánosról, Maksay Albert pedig költeményeiből olvas fel. Beiépés díjtalan. Munkás-bazár nyílt meg a Regele Ferdinand (Fe- enc József ut) 118. szám alatt. A bazár föltétlenül nagy látogatottságra számit, mert minden eladott tárgy ára a munkások ingyenes ambulanciáját és munkanélküli segélyezését szolgálja. Tenihiase meg kirakatainkat és veteiköteiezenség nélkül dús lakiárunkat /11
