Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-21 / 293. szám
4 Kumtíjsire XV. ÉVF. 293. SZÁM. Azuj jugoszláv választói jog sem akarja elismerni a nemzeti kisebbségeket Történeti eseménnyé tagad az ellenzéki pártok Zágrábban hozott Öt pontos határozata (Belgrdd, december 20.) Srskics, aki másodízben miniszterelnök, nemrégiben a skupstiná- ban terjedelmes reforraporgramot terjesztett elő. A miniszterelnök megígérte, hogy az 1929. évi diktatúra-törvényeket megszünteti, (kivéve a gyülekezési szabadság és sajtószabadság jogát) — megígérte továbbá, hogy átmenetet készít elő egy liberális és demokrata népképviselet felé, noha megállapítható, hogy az uj választási törvény minden geometriai művészettel kikapcsolni igyekszik a népben gyökerezett pártokat azzal, hogy nem engedi meg a titkos választásokat. Jelöltet csupán olyan pártok állíthatnak, amelyek az összes választó körök felében, azaz hat bánátusban kilenc bánátus közül, megfelelő számú ajánlást tudnak fölmutatni. Az a párt. amely a választásoknál a legnagyobb szavazat- arányt kapja, automatikusan az Összes mandátumok három ötödét megszerzi. Előre el vannak tiltva régionárius programú pártok alakulása, iffy nemcsak megakadályozzák szerb. horvát. vagy szlovén elnevezésit pártok létesülését is. de nem tömörülhetnek külön pártokba a jugoszláviai magyar és német kisebbségek sem. Szinte érthetetlen, hogy a jugoszláv kormány még mindig oly makacsul ragaszkodjék uralmának fönntartásához, amikor végérvényesen bebizonyosodást nyert, hogy a nép az úgynevezett „délszláv“ organizációkról semmit sem akar tudni és hogy az összes pártok, amelyek a régi monarchiának Jugoszláviához csatolt területein alakultak, egyöntetűen állástfoglaltak a merev centralista törekvések ellen. A jugoszláv kormány Ígéretet tett, hogy a decentralizációt is valamelyes formában keresztül viszi, amennyiben visszaállítja a községek és városok önrendelkezési jogát, a bánátusokat pénzügyileg önállóvá teszi és nagyobb hatalmi hatáskörrel latja el. De a megigért program e részéből is még eddig úgyszólván semmisem valósult meg és hiányzanak a jelek is, hogy a kormány komolyan gondolná a változtatásokat. A zágrábi program. Az ellenzék azonban mind határozottabban lép fel. Amint röviden jelentettük, Zágrábban programot dolgoztak ki a horvátok és a kormányzati programhoz a szlovén és szerb politikusokat is beleértve Macsek, Trumbics, Wilder, Keszmanovics és Dusán Boskovics csatlakoztak. Egy öt pontból álló rezolnciót létesítettek. amelynek első pontja szerint minden politikai tekintély egyetlen forrása a nép, a második pont szerint a nemzeti kultur-gazdaság és egyben a népéleí organizációjának alapja a parasztság, a harmadik pont szerint, hogy a szerbek által ki- kényszeritett hegemónia képtelensége, önkénye, erkölcsi módszereinek iránya miatt a Drina, Száva és Duna-népek gazdasági és szellemi békéjét megsemmisítették és hogy ez az állapot az abszolutizmus rezsim alatt tetőpontját érte el. Az ellenzék a zágrábi alkotmánytervezet negyedik pontja alapján kimondja, hogy visszatér az 1918. évi alapra, megszervezett küzdelmet folytat a kényszer-hegemónia ellen és ki fogja szorítani az egyes népi területek körzetéből a hatalmi fölény érvényesülését. Az ötödik pont szerint csupán ilyen feltételek mellett képzelhető el az állami közösség újjáépítése. E közösség alapeszméje, hogy kizárja e közösség egyik vagy másik tagjának hatalmi túlsúlyát, ráhelyezkedík az érdekek társulására, biztositja az egyes tagállamok szabadakaratát, az egyes külön csoport-érdekeket, a szerb, horvát és szlovén nép morális és anyagi előrehaladását és fejlődését, valamint figyelembe veszi és honorálja a másnyelvu nemzeti kisebbségek különös érdekét is. A belgrádi sajtó íelszisszenése. A zágrábi nyilatkozat, amelyhez a vajdasági és a boszniai mohamedán pártok is csatlakoztak, a külföldi sajtó fölfogása szerint történelmi jelentőségű. Azok ugyanis, akik a nyilatkozatot meghozták, a mérsékelt szárnyhoz tartoznak, felelősteljes vezérek és megnyilatkozásuknak az a politikai jelentősege, hogy nem hirdetnek szakadást a szerb államtesttől, hanem a délszláviai törzsek ösz- szemüködését hirdetik. Mégis a kormánj sajtó az 1918. évi állapothoz való visszatérésié „a hazaárulás“ tényét látja fönnforogni és megjósolja, hogy a békeszerződéseknek a felbcritása uj világháborút fog eredményezni. A nagy szerb-sajtónak e bőszködése azonban nem változtat az eseményeken és igazolja Scot us Viator lesújtó Ítéletét, aki Benesj Őfelsége a vendég!! Ez a ml jelszavunk és a mi sikerünk titka. Mindent a vendégért és mindent a vendégnek! A legjobbat, a legolcsóbbat! 1 A legjobb helyen S fekvő szállodánkban 8 W i nagyon jó szobát, ■ f pengőért kitűnő e 11 á 1 á s s a 1 £ W adunk. Bristol Szálloda Budapest, Dunapartl nek lapjában, a Lidove Novinijben megírta. hogy a délszláviai kérdés mindaddig nem oldódik meg. amíg az állam uj alapokra nem helyezkedik és amig a jugoszláviai rendőrállamot nem formálják át a szabadság államává. Amíg ez meg nem történik. Európa sorsa folytonosan veszélyben van és e veszedelemnek már a tizenkettedik órájában vagyunk — fejezte be Scotus Viator tanulmányát. Kolozsvári mozgó sziniiázak műsora: CORSO Előadások 3,5, 7 és 9-kor DACDA (Színkör) Előadások 3» 5. 7 és 9-kor HD]SOM Előadások 3, 6 és 9-kor Szerda Pokol sziget. Az idegen légiónisták élete. Jack Holt, Ralph Graves, Dorothie Sebastian. Asszonyok a börtönben. A főszerepben : Sylvia Sidney. A legmélyebb emberi szenvedélyek drámája. A Színkör Mozgó karácsonyi ajándéka: A moziboSond. A főszerepben: Harold Lloyd. 1. Gibraltárt kémuS. Georg O’Brien, Manon Lessing. 2. A h&iarcu ember. Paul Muni-val. 1 (Kolozsvár, december 29.) Bukaresti bízott-' ság jár most Kolozsvárt názról-házra _s ellenőrzi, kinek van rádiója. Ez a ..fekete rádiózók“, az engedély nélkül működő rádiók gazdái között óriási konsternációt keltett A repülőbizottság nem nyit be agyún minden egyes lakásba, de nem tudni milyen utón pontos információkat szerez arról, melyik hálószobában vagy ebédlőben van rádiókazetta. A napokban ismerős háznál hallgattam rádiót. Történetesen éppen a bukaresti leadó mü— Most azoknak a kolozsvári rádiósoknak a névsorát közöljük, — mondotta a bukaresti speaker, — akik engedély nélkül rádióznak. A következő pillanatban pedig megkezdődött a névsorolvasás. És a névsorban ott szerepelt ismerősöm neve is. „ Másnap hallottam, hogy az illetőnek felhívást kézbesítettek ki, amely szerint öt napon belül jelentkeznie le il a repiilőbizottságnál. Barátom engem kért meg ügye elintézésére. A főposta 12. számú szobájába utasítanak. Itt talmink Mateescu kapitányt, a repülőbizottság elnökét. Mosolyogva fogad, fíizziu? — Ebben az ügyben szeretnénk felvilágosítást kérni. Mateescu kapitány beszélni kezd: — Fe'esleges hangsúlyoznom, hogy a törvény értelmében csak engedéllyel lehet rádiót felszerelni. Már pedig nagyon sok szenvedélyes rádiózó var, aki erről következetesen megfeledkezik. Ezért szoktunk ellátogatni Kolozsvár- ra iş. — Mondják, hogy a fekete rádiósokat szigorúan büntetik — Tévedés. Mi az elképzelhető legkonciliannál, Kolozsvár, nyomban rendelve 300 lel, később 400 lel utánvéttel vagy előrefizetve frankó ♦ Folynak Kolozsváron a rádió-razziák Beszélgetés tWafeescu kapitánnyal, a repülő-bizottság elnökével, aki szerint egyetlen „fekete-rádiós“* sem büntetnek meg, ha az idézésre jelentkezik sabb eljárással „likvidálunk“ minden ilyen ügyet. — Megállapítjuk. hogy kinek van. rádiója. Felírjak a nevét és pontos cimét. Ezt csináljuk nappal. Este pedig beülünk az irodába, elővesz- szük a nyilván tartásokat és megállapítjuk, hogy van e az Illetőnek engedélye, vagy nincsen? Ha az engedéllyel nincs baj. akkor természetesen az eljárás véget is ér. Azokat viszont, akik nem tettek eleget a törvényes formáknak, beidézzük és küíélességünké tesszük, hogy azonnal nyújtsanak be kérvényt. Az állampolgársági bizonyítvány másolatává’.) — Es fizessék le a büntetést. — Csakhogy ez nem büntetés- Háromszáz lejről var. szé. — Miért éppen háromszáz lej? — Az összeg a hivatalos rádió-taxa. Tekintve, hogy lehei. tlen megállapítani a rádió felszerelésének pontos időpontját, a pénz visszamenőleg a dija t ieienti — Mi történik azokkal, akik nem jelennek meg a bizottság előtt? — Felvesszük a jegyzőkönyvet és átadjuk az igazságügyi hatóságoknak. A törvény a vénz• büntetésen kívül ioaházbüntetésröl is szól. Tdőscbb iparos kopog, öt is megidézték. — - Kérem, nekem meg van az engedélyem. — Melyik uccában lakik? — Az Árpád utón. Keresik, de nem találják- A vita során megállapítják. hogy az illető más uccában lakik és nem jelentette be a lakásváltozást, — Kérem, — fordul ismét felém Mateescu elnök. — irja meg, hogy minden egyes lakásváltozást he kell jelenteni, mert ellenkező esetben csak kellemetlenségek támadnak. Megemlítjük, hogy vannak olyanok, akik csak próbaképpen állítanak be lakásukba rádiót, esetleg visszaadják és nem veszik meg. — Engedély nélkül, — hangzik a válasz — mén éPV órára sem lehet rádiót felszerelni. í'invuíTi! határlrlrínonlrf
