Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)

1932-12-20 / 292. szám

4 KuetiUjsxg XV. ÉVF. 292. SZÁM. Hihetetlen ölesé érőn arusilunh iíjftw! Mosí vásároljon: női kabátot, férfi kabátot, öltönyt, gyermek kabátot és rab át Massier Mab ruhaáruházában Clnj-Kolozsvár, Piaţa Unirii (Főtér) 21 Tekintse meg kirakatainkat és vételkötelezettség nélkül dús raktárunkat Szökött fegyencek milliós lopást, gyilkosságok és rab­lások egész sorozatát követték el A banda egyik vezére nemrég szökött meg a brassói {egyházból A véletlen vezetie nyomra a hatóságokat (Bukarest, december 19.) Az ismaili rendőrség, mintegy 2B tagból álló veszedelmes rablóbanda nyo­mára akadt, melynek tagjai számtalan gyilkosságot és betörést követtek el az ország minden részében és a legtöbb közülük már több évi, életfogytiglani kény­szermunkára volt ítélve. Vannak köztük 17—18 éves fiatal suhancok és öreg emberek, akik a legelveteme- dettebb bűntetteket követték el. Legutóbbi nagyobb „fogásuk“ október végén volt, amikor a Chilia nouá-1 munkásszindikátus pénztárát törték fel, ahonnan mintegy háromszázezer lej készpénzt és egymillió lej értékű értékpapírokat loptak el. A rendőrség nyomozási munkája nagyon lassan ha­ladt előre. Mikor a lopás elkövetése után klszállottak a helyszínére, nem találtak egyebet csak egy ingujj­nak a leszakított alsórészét és egy ekevas darabot. An­nál nagyobb jelentősége volt annak a felfedezésnek, amit a várostól pár kilométerre tettek. Itt ugyanis a következő napon megtaláltak egy kétkerekű szekeret, melyben azelőtt cukorkát árultak ac uccán s melyet a tettesek megelőző nap loptak el a cukorkaárustól és mellette egy pirosra festett deszkadarabot. Ez a deszka vezette aztán nyomra a rendőrséget. Ugyanis a követ­kező napon egy asszony Jelentette a rendőrségen, hogy az éjszaka folyamán ellopták egy gabona-tisztító ros­táját és Nichlfor Stefenco ellen gyanakszik. A rend­őrségen ekkor még nem tudtak semmit arról, hogy ez a Nichlfor a munkásaztndlkátusnál elkövetett rablás föbünöee. Kiszállottak hozzá, házkutatást tartottak és a kert egyik bokrában a rosta mellett megtaláltak egy deszkadarabot 1b, amely tökéletesen olyan színű volt, mint a város végén a taliga mellett talált lelet. Ennek alapján Nichifor Stefencot vallatóra fogták, hogy mit tud a betörésről, de ez mindent tagadott. Vé­gül kihallgatták a fiát, 17 éves Venedlct Stefencot, aki részletesen elbeszélte a lopás előzményeit. Elmondta, hogy apja. nemrég jött haza Brassóból, ahol a börtön­ből szökött meg, mivel öt évre volt Ítélve lopás és gyil­kosság miatt. Megnevezte a rablás többi részeseit Is, Prodan Pétert, aki a banda vezére volt s nemrég szö­kött meg a Cetatea Alba-1 fegvh^zbó^^ho^életfogy­tiglani kényszermunkára volt elítélve gyilkosság miatt. Ezt a vezért mindenki csak Saşa név alatt ismerte az egész városban és igy nem is sejtették, hogy milyen bűntények állanak a neve mögött. A betörés tervét Nichifor lakásán dolgozták ki, itt volt a banda találkozó helye. A fiú vallomása szerint nyolcán mentek ki a munkásszindikátushoz, ahol be­törték a falat, a pénztárszekrényt a résen kivltték és ráhelyezték a taligára, amit a rendőrség a város végén talált meg. De ekkor még csak a városban rejtették el zsákmányukat és csak két nap múlva vitték el Ceta­tea Albába. December 6-án éjjel aztán újabb fordulat állott be az ügyben. Petre Prodan elment a betörés egyik ré­szesének, Bujánschinak a házához, de csak a feleségét találta otthon, mivel a férjet időközben elzárták. Az asszony fenyegetőzni kezdett, hogy a házigazda az oka annak, hogy férje most börtönben ül és a rendőrségnek fel fogja jelenteni. Prodan erre kiküldte a házból, mi­vel azt mondta, lehetséges, hogy osztozkodásukra fi­gyelmes lett a ház előtt álló rendőr és el akarja ke­rülni, hogy letartóztassák őket. Mikor egyedül maradt, magához vette a konyhakést és egy fejszét s igy ment ki a kertbe. Ott ismét éles szóváltás keletkezett és egy­szerre csak Prodan fejszével fejbevágta az asszonyt, amitől az ájul tan esett össze. Hogy meggyőződjék a biztos halálról, a késsel is össze-vissza szurkálta, majd megszökött. Az asszony csak elájult az ütésektől és nemsokára magához tért, a Dunát éjszaka átúszta, hogy szüleihez mehessen és értesítse a dologról őket. Alig érte el azonban a túlsó partot, erejét vesztve esett össze és a járókelők találták meg s szállították be a kórházba. A rablóbanda bűntetteinek a listáján ezeken kívül számtalan súlyos bűntény van. Sárataban egy orvost lőttek le autójában, ugyancsak ebben a városban egy szövetkezetét fosztottak meg háromszázezer lejtől, mely alkalommal egy zsidó kereskedőt Is meggyilkol­tak, valamint még 13 hasonló esetben követtek el em­bertelen bűntetteket. Si-rahdR Legolcsdy» árba« Reumann 9 Rahaüzletében CLUJ—KOLOZSVÁR, P. Unirii 14. A karácsonyi vásár igazgatósága minden lehelő kedvezményt nyújt, hogy a közönség mU női nagyobb számban meatekinthesse a Kamara uj bérpalotájában levő karácsonyi vásárt. Ezért elhatározta, hogy semmi más belépti-dijat nem szed, csupán a vásár útmutatóját kell meavenni 2 lejeit. A vidékről jövő látogatók az útmutatót 10 lejért kapják, amellyel a vásárt annak eaész tartama alatt díjmentesen látogathatják, azon- kh'üi a vissza utazásnál a CFR-en 50%-os ked­vezményben részesülnek. A Gyilkos tó és kSrnyéka — Az Erdélyi Kárpát Egyesület második turista-matinéja — Vasárnap, december 18-án délelőtt 11 órakor tar­totta meg az EKE második turista-matinéját a Corso- mozgóban, disztingvált közönség érdeklődése mellett. Dr. Páter Béla megnyitó beszédében régi turistáskodá- sának emlékeit elevenítette meg és fejtegette a turis­taság fejlődését. Kiemelte, hogy a szabad természetben meg kell tanulni látni is, mert csak igy érdekelhető igazán a természet a maga nagyszerű alkotásaiban. Egy hangos hiradó után dr. Balogh Ernő, mariánumi tanár ismertette szebbnél-szebb diapezitivek kíséreté­ben a Gyilkos-tó és környékét. A Gyilkos-tó és kör­nyéke valóban szemefénye Erdélynek. Mintha a termé­szet szépséges alkotásait egy helyre akarta volna tö­möríteni. A nagy mindenség ama parányi részén, me­lyet a Gyilkos-tó és környéke elfoglal, tág teret talál a festő művészetének kifejtésére, a néző elé pedig a iegcsodásabb panoráma tárul, amelyet a természet úgy alkotott meg, hogy ahhoz se tenni, se elvenni nem kell semmit. Ott teljes kielégülést talál a természetbarát, a természetet kedvelő turista. A zordon, vad ősíenyvesek változatos és gazdag pompája, a rettenetes sziklák, a zugó, rohanó patakok oly csodálatos képben tevődnek össze a Gyilkos-tó és környékén, hegy méltán megér­demli az „Erdélyi Svájc" elnevezést. A természet mintha kitombolni akarta volna magát a Békás-szoros megalkotásával! Keletkezését illetőleg — geológiailag — “ azonos a Tordai-hasndékkal, csakhogy a Békás (Almási)-szoros sokkal merészebb, vadabb alkotása a természet felülmúlhatatlan teremtő erejének: a Békás­szoros „nagyapja" lehetne a Tordal-hasadéknak. A Gyilkos-tó helyén 1837-ig vad, ősfenyvessel telt hatal­mas völgy terült el: a Nagy-Czohárdról lecsúszott szikla eltömeszelte a Likas-patakot és a völgyet felduzzasz­tottá tóvá. Ámde a csaknem 100 év előtti Gyilkos-tó (melyben a pisztrángok dúsan tenyésznek) manap már eredeti nagyságának, kb. felére zsugorodott ’össze. A folytonos kisebbedésre a geológusok felhívták már rég a figyelmet és az illetékes körök kötelessége, hogy a természet e szép alkotását megvédjék a pusztulástól megfelelő intézkedésekkel, mert vétkes mulasztás ese­tén a késői utódok már csak „pocsolyát" találnának a mostan még szemet gyönyörködtető tó helyén. Ezt kü­lönösen ki kell hangsúlyoznunk, ha számbavesszük, hogy csaknem 100 év kellett ahhoz, hogy a Gyilkos-tó és környékének természetalkotta szépségét észrevegyék, megbecsüljék és látogassák. Dr. Balogh Ernő ismerte­tését igen szép felvételei tették szemléltetővé: A Bé- kény-patak völgye, kilátás a Pongráo-tetöröl északra és keletre, a Gyilkos-tó a hídról és a Likas-patak fe­löl, bejárat a Békás-szorosba, részletek a szorosból: Oltárkő, Puskáskő (2 felvételben), Pokoltorka és a szo­ros vége felé levő részlet, valamint a Nagy-Czohárdról kilátás a Békás-szoros környékére és a Gyilkos-tó (3 felvételben) egymásután adták bizonyítékát a mondot­taknak. Majd a „fotofilm" felvételében filmen eleve­nült meg a Gyllkos-tó és környéke a Békás-szorossal. A film szépen sikerült felvételei hűen tükrözik vissza a Békás-szoros fenséges alkotásait; kár azonban, hogy a Gyergyőszentmiklösról a Gyilkos-tóig vezető gyö­nyörű szerpentin útról látható legmegragadóbb képe­ket (pld. a Pongrác-tetöröl visszapillantás az ósfeny- vesekkel borított hatalmas völgybe, stb.), melyek a szemlélőt bámulatba ejtik, a filmfelvétel alkalmával teljesen mellőzték. A Gyilkos-tóban való „pisztráng­fogás hálóval" teljesen nélkülözi a valószínűséget, amennyiben a szemlélő pillanat alatt észreveszi a mes­terkéltséget a már döglött pisztrángok kirakása alkal­mával. Ily kicsinynek minősített hibákra is tekintettél kell lenni a propaganda filmezés alkalmával, mert so­kat ront a hatáson! Ettől eltekintve a ,,fotofilm“*et csak dicséret illeti meg fáradságáért. — A film után Beke Lajos számolt be a mult téli gyilkostól spofthét- röl, vetített képek kíséretében, melyek a Gyilkos-taván való korcsolyázást, a Puskás-sziklát, a szurduki tetők és oldalén való síelést, a menedékházat mutatták. Beke felhívta a közönség figyelmét, hogy a „Keleti Üjség" és az „Ellenzék" közösen 1933 január 8-től 10-lg Sport- hetet rendez a Gyilkos-tónál, hol nem csupán korcso­lyázásra, síelésre, ródlizásra, hanem kirándulásokra is bőven nyilik alkalom. Bizonyos, hogy az EKE matiné­jának hatása alatt sokan meggyőződtek arról, hogy egy ilyen téli sporthét feledhetetlen élményeket biztosit azok számára, kik azon részt vesznek. A matinét tar­talmas turista- és sport-magazin fejezte be. Dr. Gergely Endre. «SM I A c»mat ói figyelj« ! I 12 ŞV bor*k tej tlierje Szilágyi Arthur cégnél, Calea Victoriei (Kossuth L. a.) 7

Next

/
Thumbnails
Contents