Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)

1932-12-02 / 278. szám

6 KE lETt’Uf-SßCG XV. ÉVF. 278. SZÁM. Scfileldier a]áiíl|a HlndenbiirgiiaSz, hogs mégegpzer fogadja Hifiért Hiller kibújt a berlini megbeszélések elől, Weimarba utazott, ahol politikai beszédet mondott (Berlin, december 1.) Mára várták a német kormányválság megoldását, tekintettel arra aogy nébán.v napon belül össze fogják hivni a oirodalmi gyűlést. E pillanatban azonban po­litikai körökben még mindig a legteljesebb tanácstalanság mutatkozik. Egyáltalában nem látszik tisztán, hogy végtelen belpolitikai küz­delem áll-e elő a jelenlegi helyzetből, avagv fegyverszünet néhány hónapra. Schleicher tár­gyalásokat folytatott Frick és Strasser nem­zeti szocialista vezérekkel és a Deutsche Allge­meine Zeitung azt irja, hogy nem lehetetlen a meglepetés, sőt az sincs kizárva, hogy Schlei­cher Hindenburgnak ajánlani fogja, hogy még- egyszer hivja kihallgatásra Hitlert. A helyzet bizonytalansága érezhető volt a tőzsdén is, ahoi erős áresések mutat­koztak. Egyelőre ismét Schleicher áll a kormány- válságok középpontjában, aki dacára, hogy már egyszer visszaadta megbízását, meg fogja kísérelni, hogy a szociáldemokrata párt né­hány hónapig tolerálja a kormányát. Arneny- nyiben Schleicher a centrumra és néhány pol­gári pártra fog támaszkodni, kétszáz képvi­selőből álló támogató csoportja volna, amelv mindenesetre nagyobb és szélesebb, mint ami­lyennel az előző Papen-kormány rendelkezett. Schleicher megpróbálta, hogy érintkezést keressen Hitlerrel is, de Hitler nem Berlinbe utazott, hanem Weimarba, ahol nyilatkozott a helyzetről. Kijelentette, hogy ő már annak­idején megjósolta a gazdasági szanál'is 1pb tétlenségét és most megjósolja ismételten, hogy Németor­szág jelenlegi külpolitikája néhány hó­napon bellii lényegesen rosszabbodni fog és el fogja szigetelni Németor­szágot. <3 a maga részéről sohasem forszírozta erőnek erejével a kancellári megbízatást, annál az ok­nál fogva, mert a nemzeti szocialisták úgyis néhány hónap múlva uralomra fognak ke rülni. Tehát egyetlen posszibilis jelölt e percben — mert igazán nem lehet tudni, hogy mit ho? a holnap — Schleicher. A német jobboldaliak lapja, a Deutsche Allgemeine Zeitung szerin' is azonban nem éppen az az ember, aki alkal­mas volna a kibontakozások elősegítésére. Egv tábornok egy kormány élén, — irja emiite* lap — amint a történelem tanítja, mindig meggondolkoztató. Viszont Schleicher politi kai ösztöne erős és ez az egyetlen szempont amely mellette szól. Hitler helyettest küld a berlini tárgyalásokra. (Weimar, december 1.) TTjabb jelentés sze­rint, Hitler szerdán telefonon beszélgetett Schleickerrel, akinek megígérte, hogy Béri in ki­utazik és felveszi vele a tanácskozást. Később azonban Hitler megváltoztatta ezt az állás­pontját és Stfassert bízta meg, hogy tárgyal jón helyette. Eszerint a megoldás Hitler nél­kül fog bekövetkezni. Hatvan éves a Mária Valéria Érdekes epizódok a nemescélu egylet múltjából Mindenki siessen az árooház támogatására (Kolozsvár, december 1.) Hatvanéves jubileuma' Ünepli december elején a Mária Valéria Arvaház Egy­let, amely a legrégibb jótékony egyesülete Kolozsvár­nak. A hatvanéves jubileum alkalmával a békeévekre emlékeztető karácsonyi bazárt rendez az egylet külön­böző előadásokkal kapcsolatban. Mostanában csak ezek az alkalmak azok, amelyek valamelyes jövedelmet biz­tosítanak az árvaház számára, mert bizony a bank­bukások érzékenyen érintették az egyesületet s jelen­tékeny összegek fagytak be. A hatvan év távlatából érdemes feleleveníteni a Mária Valéria Arvaház múltját, amely tárháza a szebb- nél-szebb, szivből jövő cselekedeteknek. 1871-ben vető­dött fel először a gondolat, hogy árvaházat kellene alapítani Kolozsvárt. A kolozsvári jótékony Nöegylel egyik gyűlésén báró Bornemisza Ignácné indítványozta az árvaház megalakítását. A Nőegylet magáévá tette az indítványt és azonnal meg is bizta Bornemisza Ignác- nét azzal, hogy készítse el az alapszabálytervezetet. 1872 júliusában azt határozták, hogy az árvaházat nem a jótékony Nőegylet kebelében fogják létrehozni, ha­nem külön egylet alakul annak megszervezésére és ami a legfontosabb, az anyagi alap előteremtésére. Bornemisza Ignácné vezetése alatt ala.kult meg az elő­készítő bizottság, amely magyar- és németnyelvű fel­hívásokat bocsátott ki az ország lakosságához adako- zásraszólitva fel az embereket. Országos gyűjtés indult meg, amely rövid idő alatt gyönyörű eredményt ho­zott. Három hónap alatt harmincezer forint gyűlt ösz- sze, ami abban az időben valóságos vagyonnak számí­tott. A hatalmas összeg nem nagyarányú adakozások­ból tevődött össze, leginkább krajcárosok voltak az aláírások, de felesleges krajcárjait mindenki oda­adta. 1872 december 15-én azután megnyílt az árvaház a sétatérrel szemben levő Csirják-féle házban. (Az az épület, a Monostori utón, szemben a vármegyehá­zával, amelyben most az angol konzulátus van elhelyezve.) Tizenkét árva részére rendezték be az épü­let . kibérelt szakaszát. Három évig volt itt az árvaház. Ekkor szűknek bizonyult és az árvaház a Honvéd uc- cában levő egy hcstáti gazdától vásárolt házába költö­zött és azóta i3 folytatja működését. Az árvaház első lakóinak K. Pap Miklós lapszerkesztő, a kolozsvári sajtó-élet akkori vezére fejenkint egy-egy aranyat ajándékozott, ami külön ki van emelve az egylet év­könyveiben. Az árvaház alapítása után is csak adományokból tartotta fenn magát. Az első adományozók között volt Erzsébet királyné, aki 500 forintot juttatott el Kolozs­várra. Ekkor történt, hogy az egyesület vezetősége el határozta, hogy engcdelmet kér a Felséges asszonytó.- arra, hogy egyik lányáról, Mária Valériáról nevezze ei az árvahazat. Az engedclmet megkapták s azóta visel az árvaház a Mária' ValéVia nevet. Az alapítvány-je,vök közül az első helyen Szacsvaj Sándornó áll, aki tízezer forintot és Eujovszky Lili? színésznő, aki hatezer forintot adományozott az árva­ház céljaira. Az adományozott dolgok közül, amelyeket az or­szág minden részéről eljuttattak az árvaháznak, érdeke sebb megemlíteni, hogy egy földbirtokos 1200 dara' sclvarvéget küldött, egy másik ur pedig néhány székéi szénát. Most ötven lakója van az árvaháznak (a legna­gyobb létszám 1894-ben volt, amikor 54 árvát gondoz­tak). Az árvák nem eszik ingyen a kenyerüket. A ház körüli minden munkát ők végeznek. Ok főznél-, takarí­tanak, maguk varrják ruháikat és pénzt is keresnek hímző művészetükkel, amelynek fejlesztésére különös gondot fordit az árvaház vezetősége. Nyolc-tizéves ko­rukban úgy tudnak már himezni a kis árvaleányok mintha mást se csináltak volna soha életükben. A leg­szebb kézimunkák kerülnek ki kezük alól s igen sokan vannak Kolozsváron, akik velük készíttetik el kelen­gyéiket. Az ilyenformán keresett összeg egy részéi félreteszik az árváknak s mikor elhagyják az árvahá­zat, készpénz áll rendelkezésükre, hogy nekimenjenek az életnek. A hatvanéves jubileum alkalmával az egyesület reméli, hogy újból falébred az az adakozási kedv, amely mindeddig biztosította az árvaház működését s amely az utóbbi időben bizony alábbhagyott. iEGYEN ÖNÖKKEL ES OTTHONUKBAN! Mindenkinek érdeke, hogy magánál hordjon és otthonában is tartson egy doboz „ALGOCRATINE" ostyár, mely gyógyszer sok szénü®dést meg­előz és enyhít. Bármikor utolérhetik Önöket a spanyol nátha, hirtelen idegzsába, fej- és fog­fájás, valamint a nőket tisztulásuk idején a rettenetes fájdalmak. Egy „ALGOCR ATI NE" ostya a legbiztosabb3n óv és gyógyít: néhány perc alatt megenyhül bármely fájdalom. Az „ALGOCRATINE" szer a tu­domány minden elismerését egyesíti magában, hiszen minden esetben a legjobb eredményeket biztosította. Az „ALGOCRATINE" bármely gyógyszertárban és drogériában kap­ható. „ALGOCRATIN E“ m&zi York (Bemutató a Royal-mozgóban.) Történeti film a napoleoni hadiáratok ideiéből- Nem érdekte­len téma, kissé patetikus, de mit sem von le ér­iékéből, ha a németségnek többet mond, mint más országok közönségének, ötletes rendezés, igen szép felvételek, mozgalmas, lekötő cselekmény. De ami maradandó értéket ad a Yorknak, Wer­ner Krauss pompás színészi munkáin. Istenál­dotta nagy művész ez, eleiétől végig mély el­gondolással megélt alakítást nyuitott. művészi élmény élvezni minden szavát, minden mozdu­latát. A rendkívül tehetséges Grete Mosheim nevét kell még felemlítenünk, aki epizód szere­pében is itt-ott meg tudta éreztetni az igazi színjátszás lendületét. A York sikere egyébként az összjátékon nyugszik és szívesen kell tudo­másul venni, hogy minden szereplő karaktert nyuitott- S nem egyszer úgy éreztük magunkat, hogy egy Reinhardt előadásban van részünk. Ez a film nem szól igen nagyszámú közönség­nek, de a „connaiseurök“ annál inkább tudlák élvezni. (-i.) Kolozsvári színházak műsorát como Előadások 3, 5, 7 és 9-kor CARMEN Előadások 3, 5, 7 és 9-kor ''DACIA (íimKÖm Előadások 3, 5. 7 és 9-kor EDISON Előadások 3, 6 és 9 -kor HOŢUL Előadásdk 3, 5, 7 és 9-kor Péntek Monte CHrisío ^r£!nö. Brigitte Helm és Rudolf Forster. lön: Bebe Danieís! Nincs előadás Egy. dsí, e?jf csők, egy lény Bolváry Géza ler uj ;bb re­mekműve. Gustív fröhlich, Eggerth Márta, Haimay Tibor 1. Síz ucís anrţysla. Janet Gaynor, Charles Farrei. 2. Buta esafeer sxeren* cséjje. Malek (Buster Kea­ton), Dorothy Sebastian Verek, a vasjienerMis, j Werner Krauss, Rudolf For- j ster és Grete Mosheim fő- ! szereplőkkel. — Világhiradó. 8 Western Electric csoda­beszélőgép.

Next

/
Thumbnails
Contents