Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-17 / 290. szám
6 KmnUjsm XV. ÉVF. 290. SZÁM. Filmelöadáson elevenedik meg a Gyilkostó Megkezdődött a Jelentkezés a nagy téli sportkiréndulésunkra ■ A téli program ma már nem kétséges. Amióta meghirdettük nagy téli sport és turista kirándulásunkat, az a jelszó hódit: — Megyünk a gyilkostói téli sporthétre! Az „Erdélyi Svájc“, a Gyilkostó fenyői hó- pompában várják kirándulóinkat. A változatos terep — sizók öröme. A tó vastag jégpáncélja a korcsolyásokat várja. Páratlanul nagysikerűnek Ígérkezik ez az első nagy téli társaskirándulás, amit a Keleti Újság az Ellenzék utazási osztályával karöltve és a Sportkurir közreműködésével rendez. Az a hatalmas érdeklődés, ami megnyilvánul, természetes is, mert: 1. aki nem sportol, ideálisabb pihenést, jobb szórakozást, szebb környezetet el sem képzelhet, mint amilyet ez a kirándulás nyújt. 2. A sportolóknak bő alkalom: si, korcsolya, ródli, kirándulás. 'Azokat a sizőket például, akik sítúrákra óhajtanait menni, festői helyen fekvő külön szállásról gondoskodunk — a Gyopárlakban. A kirándulás időtartama: Indulás: január 3-án, 19 óra 13 perckor. Visszaérkezés: január 10-én, hajnali 1 órakor. Giesl Vladimir, az osztrák-magyar monarchia volt celgrádi követe, az egyik bécsi lapban, a Neues Wiener Tagblattban, közzéteszi emlékiratait Nikita montenegrói király udvaránál töltött követi működéséről. Az emlékiratok most megjelent fejezetében Giesl megírja, hogy Nikita király előtt méltatlankodásának adott kifejezést amiatt, hogy amikor Cetinjében megbetegedett, sem orvost, sem gyógyszertárt nem talált, amely segítséget nyújtott volna neki. Amikor betegségéből felgyógyulva, Nikita király egészségi állapota iránt érdeklődött, szemrehányó panasszal hozta a király tudomására ezt a tényt, a király azonban semmit nem. válaszolt, hanem otthagyta Gieslt. Bár Giesl azt álliltja, hogy mindig igaz barátja volt Montenegrónak, Kotorban mégis merényletet kíséreltek meg ellene és emiatt is szemrehányásokat tett Mirkó montenegrói hercegnek, Nikita azonban emelkedett hangon félbeszakította s kijelentette, hogy lehetetlen, hogy a merénylő montenegrói lett volna, mert ö saját testével is megvédi a monarchia követét. Rendkívül jellemző a háború előtti diplomáciai viszonyokra, hogy Giesl emlékirataiban megemlékezik ar- r£l, hogy Cetinjében akkreditált német követ, von Eckardt, állandóan intrikált úgy az osztrák-magyar monarchia, mint Giesl személye ellen. A német követ megvádolja a sorok között azzal, hogy része volt a kotorj merénylet előkészítésében is. A német követ még tovább is ment az intrikában, mert Giesl szerint, amikor 1913 áprilisában egy Pallos nevű. katolikus papot Montenegróban meggyilkoltak és emiatt a monarchia elégtételt és vizsgálatot kért, Eckardt a kulisszák mögött a monarchia ellen dolgozott, annyira, hogy a montenegrói kormány visszautasította a monarchia jegyzékének teljesítését. Emiatt már a diplomáciai viszony megszakítása állt küszöbön, Giesl el akart utazni a monarchia és Németország közti jogszokás alapján, az osztrák-magyar alattvalók védelmére a német követséget kérte fel. Amikor Giesl megjelent Eckardtnál és ezt közölte vele, a német követ nagyon megijedt. — Mi történt? Az önök csapatai bevonulnak Montenegróba? — kérdezte. Giesl a következőket válaszolta: — En önnek nem adok semmiféle felvilágosítást. Nagyon sajnálom, hogy rámparancsoltak, hogy érdekeink védelmét önre bizzam, azonban az intézkedés sürgős és a rendelkezés megváltoztatására már nincs idő. A német követ tavábbi kérdésére, hogy hogy érti ezt, Giesl megmondta, hogy tud követtársának az intrikáiról. Erre Eckardt idegsokkot kapott, értelmetlenül kezdett valamit beszélni a Vörös Sasrend nagykereszt- jéröl, fejét kezeibe rejtette, de Giels anélkül, hogy búcsút vett volna tőié, elhagyta a szobát. Ez a jelenet nagy kihatással volt a diplomáciai viszony kialakulására. Eckardt úgy informálta Nlkita királyt és Danilo trónörököst, hogy az osztrák-magyar csapatok már útban vannak Montenegró felé, A montenegrói udvar Jelentkezés batárideje kolozsvári utasoknak: december 31. Marosvásárhelyi és szászrégeni utasoknak: december 27. Marosvásárhelyi és szászrégeni utasainknak azért irunlc ki külön jelentkezési határidőt, mert ha a két városból összesen legalább huszonötén jelentkeznek — levélben — nekik csak 1095 lejbe kerül, a teljes útiköltség, egyébként a részvételi díj: 1220 lej (oda-visszautazás, tóhoz ki és beszállítás, teljes ellátás, sportalkalmakhoz jegyek, borravalók). Jelentkezéskor ötszáz lejt kell befizetni, a többit december. 31-ig. Felhívjuk a jelentkezni akarók figyelmét arra, hogy mindössze csak S6 hely áll rendelke zésre. További 14 helyet tudunk még vállalni, de csak közös teremben alvással, viszont ugyanazzal az ellátással. Ebben az esetben itt is olcsóbb árat számítunk. Vasárnap délelőtt a Színkör Mozgóban az EKE rendkívül érdekes előadást tart. Levetítik i hires Gyilkostó-filmet és több ismertető veti- tettképes előadást taranak a tó és környékéről. Kirándulóink figyelmét külön is felhivjuk erre az előadásra. „Jöjjön velünk az Erdélyi Svájcba.“ nem akarta a szakítást, a kormány lemondott és a monarchia teljes elégtételt kapott. Az első balkánháboru során, mikor a montenegrói csapatok bevonultak Skutariba, Giesl demarsot adott át, amelyben követelte Skutari kiürítését. Nikita király 1913 május 4-én táviratot küldött Sir Eward Greyhez, az akkori angol külügyminiszterhez a kővetkező szöveggel: „Az én és a népem méltósága nem engedi, hogy alávessem magam egyik hatalom külön követelésének. Skutari város sorsát a nagyhatalmak kezébe teszem le." Másnap alighanem megérkezett Greynek a választávirata, mert a montenegrói kormány elfogadta a követelést és május 14-én nemzetközi tengerészcsapatok szállották meg Skutarit és a Tarabos-hegyet. Nagy érdeklődésre tarthat számot az emlékiratoknak az a része, amelyben Giesl elmondja, hogy ezek után Bertholdnak, a monarchia külügyminiszterének az volt a terve, hogy elárulva az újonnan megteremtett önálló Albánia érdekeit, Skutarit elcserélje a Lovcsen- ael. Beleegyezett volna, hogy Skutari várost és a várat Montenegró birtokba vegye, ha a Lovcsen szikláit átadják a monarchiának. Giesl ezzel az ajánlattal felkereste Nikita királyt, azonban óvatosságból úgy tüntette fel, hogy ez az egész terv tőle származik, arról Bécs- ben mit sem tudnak és megkérte az uralkodót, hogy a tervet tartsa titokban. Nlkita erre szent Ígéretet is tett és kijelentette, hogy hajlandó a cserére. Másnap megjelent báró Squitti cetinjel olasz követ Gleslnél és a következő kérdést szögezte a mellének: — Igaz-e, amit éppen most hallottam az orosz követtől, hogy önök a nagyhatalmak határozott demarsa dacára arról tárgyalnak, hogy Skutarit a Lovcsenért átengedik? Giesl egyszerűen letagadta a megállapodást. Augusztusban létrejött a balkáni államok között a bukaresti béke, Glesi helyzete azonban tarthatatlanná vált a cetinjei udvarnál és Cetinjéből Belgrádba helyezték, ahol a háború kitöréséig működött. Hamisítványok. A jó márkájú női harisnyák, ^,1 amelyeknek eredeti gyárjuk Németországit n.:. ban van, egyik gyár ál—tál sem utánozhatok jó minőségükben , ellenben többször előfordul, hogy más gyeuge minőségű gyárt- má- &, a névé alatt kerülnek tornyok * “■ galomba. — Az eredeti harisnyánál a duplaszéliben a „GBL* következő betűk vannak beleszőve; GB L Ezenkívül felismerhetők a harisnyák, hogy varrásuk tiszta és sarkuk varrásnélküli. Kaphatók minden szaküzletben. Kél Dobrudzsái fiatal suhanc meggyilkolta az állomásfőnököt (Bukarest, december 16.) Megrendítő gyilkosság történt az egyik dobrudzsai városban, Babadagban, ahol fiatal suhancok bosszúból meggyilkolták az állomásfőnököt, amint ez egy szekéren a városból hazafelé tartott. Traian Pitaru állomásfőnöknek kellemetlen konfliktusa volt pár hónappal ezelőtt az egyik munkással, Panait Hagiuval, akit az ügyészség kezére adott lopás miatt. A vádlott legényt azonban szabadon bocsájtották, mivel nem tudtak semmit rábizonyítani. És benne azóta forrt a bosszú, hogy elégtételt vegyen magának az állomásfőnökön. Énre a célra kihasználta azt a magától kinálkozó alkalmat, amint Pitaru tegnap este nyolc óra körűi bement a városba, nyolc éves leánykájával.^ Itt egy vendéglőben megvacsorázott és igen jó hangulatba került, ugv, hogy nem vette észre az idő túlságos előrehaladottságát. Mintegy két óra múlva jutott csak eszébe, hogy vonat jön az állomáshoz és ki kell sietnie, megkérte a vendéglőst, hogy szerezzen neki egy szekeret. Hamar ki is egyezett Tăsleanu György kocsissal és két cigány kíséretében felült kisleányával a szekérre, hogy még útközben is része legyen a mulatozásban. Panait Hagiu közben megegyezett öccsével, Anastasiussal, hogy közösen hajtsák végre tettüket és egy oár pohár borral rávették a _ kocsist is, hogy adott jelre lassitsa meg a hajtást az utón. Egy utkanyarulatnál aztán megadták a jelt, anélkül, hogy a szekéren ülők bármit is észrevették volna. A cigányok javában húzták, amikor egyszerre csak borzalmas ütés érte az állomásfőnök fejét, majd utána a halántékát, amitől holtan esett össze. A kocsis tetette magát, a merénvlők után indult, de pár perc múlva visszatért azzal az ürüggyel, hogy a gyilkosok őt is megfenyegették és nem akarja az életét elveszíteni. A holttestet visszatették arra a szekérre, amelyen eddig mulatott és hazavitték az állomásra, a hatóságokat pedig értesítették a borzalmas cselekedetről. Pitarunak még csak egy éve lett volna a nyugdíjazásig, igy feleségét és három gyermekét hagyta maga után árván. A vizsgálat folyamán a gyanú nyomban a haragos Panait ellen irányult, akit vallatóra fogtak és rövidesen beismerte tettét és bűntársait, öccsével és a 19 éves kocsissal együtt letartóztatták és átadták a tulceai ügyészségnek. Kolozsvári mozgó színházak iníísora: CORSO Előadások 3, 5» 7 és 9-kor DACIA (Színkör) Előadások 3, 5 és 7-kor EDISOff Előadások 3, 6 és 9-kor V*-* 1 CG E o M co Házasság R.-T. Zenés vígjáték. Charlotte Sasa, Haas Moser, Georg Alexander. Zenéjét szerezte Géczy Barnabás. Elszabadult Africa A D. W. HubbaM exoedicií monumentális afrikai expediciős filmje. Vasárnap d e. 11 órakor és d. u. 3- 5, 7 és 9 kor: Elszabadult Afrika. Kisorsolt asszony. Janette MacDonald, John Garrik. álmarsai. Viasta Burian, Roda-Roda, Fee Malten.--------------- —— ■iSCCOO» i ■■ - ■ Amikor a Lovcsent el akarták cserélni intimitások Giesl volt osztrák-magyar kővet emlékirataiból I
