Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-16 / 289. szám
4 KeieMIjsxg XV. ÉVF. 289. SZÁM. A kormány bukaresti szócsöve dicséri Serdici lupista képviselőt mert a kisebbségek erőszakos beolvasztását követelte Támadja Lupu dr.-f, mert pártja nem azonosította magát Serdicivel (Kolozsvár, december 15.) Vájjon hány ember csinált magának karriert a kisebbségek elnyomásával? Tizennégy év után még ott tartunk, hogy a soviniszták érvényesülnek és valósággal versenyeznek, hogy melyik tud nagyobbat ütni a Romániában élő kisebbségeken így történt ez Serdici lupista képviselővel is. Beszédét, melyben a kisebbségeknek az erőszakos beleolvasztását s több ehhez hasonló „jogot“ követelt, részletesen ismertettük. A lupista képviselő felszólalását leszállítottuk a maga értékére. El /égre mindig lesznek tájékozatlan és elfogult emberek. Azt azonban korántsem mertük feltételezni, hogy a Bukarestben megjelenő Dreptatea, a kormány hivatalos lapja dicshimnuszt zengjen Serdiciről és támadja Lupu dr.-t azért, mert képviselőjének beszéde alkalmával kijelentette, hogy pártja nem osztja Serdici ur kisebbségi nézeteit, íme, mit ir a Dreptatea: — Serdici lupista képviselő beszédet mondott a válaszfelirati vitánál. A parlamenti ülésszak néhány programpontjával foglalkozott, az elképzelhető legtárgyilagosabb és legérdekesebb hangon. A kisebbségekről beszélve, megállapította, hogy számosán közülöli nem lojálisak az állammal szemben, ügy az iskolák, valamint az egyházak iránt a mindenkori kormányok a legnagyobb figyelemmel viseltettek, bizonyité- ka ennek az a tény, hogy tekintélyes szubvenciókban részesülnek, amellyel kulturális törekvéseiket finanszírozzák. — Serdici elismerte Maniunak ebben a kérdésben kiütköző érdemeit és pedig a kisebbségi alrainiszterium megszüntetésének a tényét, továbbá az ő bölcs felfogását, amellyel ezt a suiyos problémát meg akarja oldani. — Lupu dr. azonban közbeszólt hangsúlyozva, hogy Serdici véleménye nem azonos pártjának állásfoglalásával. Abban az esetben, ha Lupu dr. legalább két évig a centrifugális törekvésű erdélyi kisebbségek között élt volna, úgy a mi nézeteinket vallaná. A továbbiak során elmondja, hogy Serdici regáti ember ugyan, de hosszabb ideje Erdélyben él és alaposan ismeri a kérdést. A kisebbségi problémát pedig még dr. Lupu közbeszólása sem tudná megoldani. íme, a kormány „kisebbségi“ álláspontja. Az a kérdés, bogy mit szól mindezekhez Maniu miniszterelnök, mert lapja igazat ad Serdiciu nak, aki pedig az erőszakos hatósági eszközök kel történő beleolvadást sürgeti, nem is szólva azokról a,a elnyomó metódusokról, amelyeket a képviselő ur életbe szeretne léptetni. TObb ezer kilogram hamisított lisztet foglaltak le Kolozsváron A főorvosi hivatal razziája meglepő eredménnyel végződött (Kolozsvár, december 15.) A liszt uj maximálásával sem a malmosok, sem a kereskedők nincsenek megelégedve. Különösen a kereskedők panaszkodnak, mert az uj maximális rendelet miatt a lisztárusitásra ráfizetnek. Ugyanakkor a fogyasztók is panaszkodnak, mert az utóbbi hetekben az árusításra kerülő liszt élvezhetetlen, Egyesek árpát és rozsot kevernek a liszt közé. A városi főorvosi hivatala értesült a panaszokról s éppen azért tegnap az összes kolozsvári kereskedőknél és malmosoknál hatósági razziát tartott. A razzia meglepő eredménnyel végződött. A főorvosi hivatal kiküldöttei megállapitották, hogy Kolozsváron hamisítják a lisztet és azért többezer kg. forgalomban levő lisztmennyiséget elkoboztak. Már betek óta úgy a malmosok, valamint a kereskedők panaszkodtak, hogy a mai maximális árak mellett ráfizetnek. Az ármaximáló bizottság azonban megállapította, hogy amig a régi készlet tart, addig nem léptetik érvénybe az uj maximális árakat. Ez évre Kolozsvár el van látva lisztmennyiséggel és csak január 1-e után lehet arról szó, hogy a maximális árakat az uj lisztrendelet értelmében felemelik.^ Tekintettel azonban arra, hogy a hatósági vizsgálat, illetve razzia következtében többezer kg. lisztet kivontak a forgalomból, a régi -megállapítás revízióra szorul, mert a meglevő készlet valószínűleg nem tart el január 1-ig. miami urnám=iepe he chime s? jmsr divatáruházbaa Cluj, Calea Reg. Ferdinand 9. sz. ESÉ A bacăui csendőrlegény útja a budapesti Goldberger selyemgyárba s onnan a habörtönbe (Kolozsvár, december 15.) A hadbíróság elé kerülő ügyek legérdekesebbjei mindenkor a határátlépési esetek, amelyek mögött furcsa kalandok húzódnak meg. Bielu Dumitru csendörlegény jogtalan határátlépési esete a legérdekesebbek közül való. Bielu Dumitru román csendöregyenruhában került át Magyarországra s három hónapig tartózkodott ott, közben különböző munkákat végzett, a magyar kémszervezet részére adatokat szolgáltatott, mindezt a feltűnő idegen egyenruhában, anélkül, hogy bárki is különösnek találta volna az egyébként a románon kivül más nyelven egyetlen szót sem tudó fiatal katona járás-kelését az ország területén. Bielu Dumitru bäcäui származású. Elérve katonaköteles korát a csendőrséghez osztották be s az egyik határszéli őrséghez rendelték rekrutaidejének letöltésére. Bielunak nem igen tetszett a katonáskodás, különösen azért, mert őrmestere bánásmódjával nem volt megelégedve. Az őrmester rendes szokásai közé tartozott, hogy hetenként, átlag két-háromszor alaposan belenézett az üveg fenekére s ekkor Bielunak kellett hazatámogatnia. Hazatérés közben az őrmester szórakozása az volt, hogy a közlegénnyel a legnehezebb gyakorlatokat végeztette. Néhány hónapig tartott ez az állapot. Bielu ekkor megunta a dolgot s elhatározta, hogy a nagyváradi parancsnokságon panaszt tesz az őrmester ellen. Elindult Nagyvárad felé s útközben egy korcsmából félliter cujkát vásárolt. A cujkát megitta s mivel kifáradt, felkérezkedett égy szekérre. A szekéren elaludt s mikor felébredt a Magyarország területén levő Nagyiétán találta magát. A szekér ugyanis ellenkező irányba ment s miután a kocsis határátlépési igazolványa rendben volt, átengedték a határon a saroglyábán észrevétlenül fekvő csendőrrel együtt. Nagyiétán a román csendőrlegényt a szolgabiró elé vitték. A szolgabirő megkérdezte, miért jött el Romániából, mire Bielu azt felelte, hogy rossz dolga volt és megunta már a katonáskodást. Ezután körülbelül két hétig Nagyiétán egy cipészmesternél dolgozott, tekintve, hogy polgári foglalkozása a cipöfoldozás. Ezalatt tiz pengőt keresett, amelynek felhasználásával nem tudni, miért éppen, de Debrecenbe utazott. Debrecenben is jelentkezett a hatóságoknál, amelyek átutalták az itt székelő kémszervezet főnökéhez. A főnök saját maga hallgatta ki tolmács segítségével a csendőrlegényt s Bielu, amit tudott, mindent elmondott a határszélén fekvő csendőrőrsök számáról, elhelyezéséről és személyi állományáról, nem is gondolva arra, hogy milyen súlyos dolgot követ el ezzel. Valami pénzt itt is kapott s arra gondolt, hogy jó volna megnézni Budapestet, a fővárost is. Fel Is ment Budapestre, ugyanabban a csendöregyenruhában, amelyet akaratlan határátlépése óta viselt. Budapesten is szerencséje volt, mert már az első napon találkozott néhány román emberrel, akik munkát szereztek számára. A budai Goldberger selyomgyárba kerítették be munkásnak a selyemgyartáshoz nem igen értő bäcäui fiút, aki eddigelá talán nem is látott még selymet életében. Két hétig azonban itt is kihúzta. Negyvenöt pengővel a zsebében hagyta, ott a selyemgyári állását s most már kezdett azon gondolkozni, hogy talán mégis vissza kellene térnie Romániába. Ugyanis már közel három hónapja tartott a magyarországi kirándulás s még most sem leket megérteni, hogy történhetett 'meg az, hegy Nagylélán, Debrecenben és Budapesten nyugodtan engedték cirkálni a román csendöregyenruhában s még csodálatosabb, hogy egyedül anyanyelvére szorítkozó nyelvtudásával jó elhelyezkedést is talált a magyar fővárosban, ahol már abban az időben is, mikor Bielu a Goldberger-gyár munkásai közé került, javában dühöngött a munkanélküliség. Bielu tehát visszajött Romániába, ahol azonnal fegyveres örök vették körül s mint szökött katonát, a kolozsvári hadbíróság börtönébe kisérték. Rendkívül súlyosbította helyzetét az, hogy megmotozásakor különböző irredenta Írásokat és egy olyan térképet találtak nála, amely a régi Magyarországot ábrázolta. Bielu ezekről a papírokról nem tudott magyarázatot adni. — Még románul se tudok jól olvasni, hát még magyarul, — mondotta Bevallotta azt la, hogy Nagyiétán a szolgabirónak azzal indokolta magyar területre jutását, hogy rosszul ment a sorsa a határszéli csendőrségnél. — Hát ezt miért hazudtad? — kérdezték meg tőle. — Féltem, hogy ha az igazat mondom,, akkor felakasztanak. — S miért ülte! annyit Magyarországon? — Hát kérem szépen, nagyon jó dolgom volt. Itt is, ott is kerestem valami pénzt s azután kissé körül is akartam nézni idegen földön is, ha már véletlenül elkerültem otthonról. Végeredményben azonban keservesen megfizette Bielu Dumitru a Bácáuból budapesti selyemgyárba került csendőrlegény azt a félliter cujkát, amelyet Nagyváradra tervezett útja közben felhörpintett s amely a határátlépő álomho- segítette, mert a hadbíróság kétévi börtönre ítélte, amelynek kitöltése után le kell még szolgálnia azt, az időt is, ami hátra van katonaidejéből. Titokzatos brassói szervezet sarcoita hónapok óta a rokkantakat (Brassó, december 15.) A genfi román követség értesítése alapján a rendőrség szenzációs szervezetnek jött a nyomára, Brassóban hónapok óta működik Cramag néven a háborúban megcsonkítottak és gyógyíthatatlan betegségben szenvedők nemzetközi szövetségének fiókja. A nemzetközi szövetség székhelye Genfben van és többmillió a tagjainak száma. Hogy a brassói alakulatnak tényleg van-e összeköttetése a genfi központtal, vagy csak a cimet használja, ezt kell a nyomozásnak megállapítania. Lehetséges, hogy éppen ez a genfi központ vette észre a brassói szervezetet és hivta fel rá a követség figyelmét. A romániai „fiók“ létesítése azonban titokban történt, sem Brassóban, sem másutt nem jelentették be és engedély nélkül működtek. A brassói szervezet elnöke egy Kaiser Ion nevű egyén, aki azelőtt az IOV brassói fiókját vezette, mig kiderült róla, hogy álrokkant és elcsapták. A rendőrség tegnap házkutatást tartott a brassói irodában, megállapította, hogy az engedély nélkül működő szövetség különösen a székely megyékben gyűjtött számos tagot, akik 1000—Í200 lej tagdijat fizettek_ évenként. De Erdély és Románia más városaiból is verbuválták a tagokat úgy, hogy igen jelentékeny pénzösszegeket szedtek be. Ezenkívül támogatásért fordultak igen sok prefektushoz, akikhez intézett átiratukban azzal fenyegetőznek, hogv ha 8 napon belül nem kapják meg a kért engedélyt, úgy a Népszövetségnek tesznek jelentést. Kai- sert letartóztatták, a vizsgálatot folytatják. I Csodaszép és olcsó Mcsönjfa-díszeli 3 lejtől felfele csak kizárólag a TSt/STä«. ! önyv-és papírüzletIWÍLfÍS©irWs& ben szerezhetők be.
