Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-16 / 289. szám
Oh A z Kű Cluţ-Koloassv tir. 1932. december 16, * Pén/eJc Előfizetés m «00, félévre 400, Egyes 8 ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatal! telefon: 508. XV. ÉVFOLYAM 289. SZÁM. Előfizetés Magyarországom Egy évre 60 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévi« 1M0F< Killing a piaci kosárban A kolozsvári piacon hirtelen felemelkedett a tojásnak az ára. A városi háziasszony, a kisembereknek a decemberi kemény életnehéasé- gekkel elkeseredett családanyái érthető békétlenséggel sopánkodnak a nyomorúságnak ez újabb jelensége előtt és el-eisóhajtanak valami átkot,, amibe azonban nem foglalnak bele ilyen szavakat: kliring, kontingentáiás. Bizony a legtöbben a szegények közül azt sem tudják, hogy micsoda fogalmak ezek, amiket pedig az ő bőrükön, az ö családjaiknak a megélhetésén próbálnák ki — mások. A kliring itt van a kolozsvári és más városi élelmiszerpiacokon. Most a karácsony előtti hetekben felszedi a tojást, aztán majd mást, amit összepakkoihat. A vásárokon xuegjelent a kontingens, a belföldi fogyasztónak ez a másik konkurrense és felveri gyáripar cikkeinek az árát. Mert mi benne vagyunk most abban a gazdasági elszigetelődésben, aminek a kinai falait naponta építik a mi megélhetésünk területe köré, de amire sehogysem illik rá az egykori gazdaság elméleti küzdelmek splendid isolation fogalma. Mi minden büszkeség nélkül belekerültünk ebbe a fényesnek nem mondható elzár- Kozoltságba. Akár hiszik a városi kisegzisz- tenciák háziasszonyai, akár nem, de a legegyszerűbb vacsorák és ebédek eledelét s mindér konyhának ezt a naponta nélkülözhetetlen piaci Ciliket, a tojást a nagyipar szedi fel előlük a falusi asszonyok kosarából. A nagy gyárak, nagyvállalatok, nagy üzletek vezérigazgatóiból Iqjasszedők lettek, kénytelenek voltak leszámolni azzal a régi büszkeséggel, amivel a falusi savban baktató vándor házaló tojásos zsidót eddig annyira lenézték, hogy még a róla szóló adó mák sem kerülhettek be villasorbeli lakásaikba. Mert külföldre nem tudnak pénzt kivinni pedig vannak elmulaszthatatlan fizetési kötelezettségeik. Az üzemek fentartásához szükséges külföldi vásárlásaik vannak azoknak is, akiknek gyári termelése számára konjunktúrát hpzott ez a permiszes határzár. Valamivel fizetniük kell. Mivel fizethetnek? ügy látszik nincs egyéb, mint a tojás. Ezt viszik ki és csinálnak vele kliringet, pénznélküli elszámolást. Úgy látszik, a falusi asszony kendermagos tyúkjainak szerény, békés-fehér szinü tojása bizalomkeltőbb forgalmi érték erre a célra, mint a nemzetközi hirtelen-egyezmények hivatalos elszámolásának értékpapírjai. Mert nehány kliring egyezményünk van már, bár nagyon kevés, de ezeken a helyeken is tisztább dolog ndsza-nesze elszámolást csinálni az egyszerű tojással, mint a jegybank utján történő átírásokkal. Valaki azt mondhatná, hogy milyen jó a szegény falusi asszonynak, legalább feljött az ő tyúkjainak a pénzbeli becsülete, mert arany- valutába számit a tojás. Pedig voltaképpen a falusi gazdálkodás lebéklyózódásának, a gazdag- nyomorúságnak a tünete az, hogy a külfölddel való gazdasági összeköttetésnek elvághatatlan szálait csak ilyen kisértékü cikkel lehet fenntartani, mint amilyen a tojás, aminek a külföldi piacokon meg van a maga alacsony ára. Bármennyire nem kicsinyelhető le a tojásexport- nak a jelentősége, ebből mégsem élhet meg egy ország. Bizonyára inkább szállítanának ki külföldre búzát, ökröt, fát és sok más nagy kván- tumu és uagyértékü olyan terméket a gyárosok, nagyvállalkozók, kereskedők, amelyekből lendületet kaphatna a mezőgazdasági élet is, ha ezeknek az útja nem volna elzárva. De el van. Most, amikor izgatott igyekezettel és lázas sietséggel indulnak meg mindenfelé a nemzetközi forgalmat 'helyreállító kereskedelmi egyezmények tárgyalásai és ezek előfeltételeinek a megteremtésén a belső kényszer folytán törik az országfővárosokban sokan a fejüket, akkor nálunk az elszigetelődés kinai falai épülnek és ebben a munkában keresik a nemzetvédelmi terveket. Mi most kontingentáljuk a behozatalt Herriot nem vállal uiabb kormányalakítást Legvalószínűbb Boncourt kormánya, aki Caiílauxot teszi meg pénzügyminiszternek (Paris, december 15.) A francia kormány- válság lefolyása sokkal hosszabb ideig fog tartani, mint ahogyan azt a politikai élet optimistái megjósolják. Herriot nem fogja vállalni az uj kormányt, mert amint kijelentette, az az adósságrendezési politika, amelyet a jobboldal reá akar erőszakolni, nem felel meg az ő nézeteinek. A francia köztársasági elnök Daladierrel folytatott tárgyalásokat, de a radikális párt baloldalának vezére aligha fogja megtalálni a koalíció létrehozásához szükséges pártfeltételeket és ezért ez a kombináció máris megdőltnek tekinthető. Legvalószinübb jelölt e pillanatban Boncour, aki, kormányának az lesz az érdekessége, hogy pénzügyminiszternek Caiílauxot hozza magával. Boncour mellett emlegetik Chautempset, volt francia belügyminisztert, akivel szintén tárgyalások folynak. Párisban egyébként a mai nap folyamán riasztó hirek terjedtek el, igy hire járt, hogy visszahívták a washingtoni francia követet és a diplomáciai viszony ezáltal a két ország között fokozottabb mértékben romlott. E hirt Párisban energikusan cáfolták. Newyorki jelentés szerint Anglia, Olaszország, Csehszlovákia és Lettország ma fizetnek Amerikának. A nagyobb államok közül Belgium és Franciaország maradtak magukra e fizetések megtagadásával. A Aépsző vétség vállalta magára az angehperasa konfliktus elintézését (London, december 15.) Simon külügyminiszter az angol-perzsa diplomáciai bonyodalom Népszövetség előtt való elintézése céljából Genfbe utazott. Amint ismeretes, Anglia ultimátumot intézett Perzsiához, amelyben felszólította, hogy az Anglo-perzsa petróleum-társaságnak visszavont koncesszióját haladéktalanul adja vissza angol érdekeltségnek. A konfliktus már oly súlyos természetűvé vált, hogy tegnap még komoly háború lehetőségéről beszéltek a két ország között. A háborús hangulatot fokozta az a körülmény is, hogy angol hadihajók érkeztek Perzsia- öbölbe azzal a rendeltetéssel, hogy szükség esetén megvédjék az angol állampolgárok életét. Az ügv további fejleményéhez tartozik, hogy a perzsa minisztertanács visszautasította az angol jegyzéket. Legújabb jelentések szerint figyelmeztették az angol flottának Mahomerébe érkezett tisztjeit, hogy ne vegyenek részt a perzsiai angol' követnek a bálján, mert ottlétüket könnyen perzsa területen való tartózkodásnak minősitik és háborús konfliktus jelenlétét kovácsolják belőle. Pénteken este. indul a román delegáció Párásba és Genfbe (Bukarest, december 15.) Roger Auboin december 22-ig marad az országban, azután Pá- risba utazik, ahol ő is részt fog venni a külföldi adósságok amortizációinak felfüggesztését célzó tárgyalásokon. Ö közvetitette a tárgyalások felvételét és vállalta azt is, hogy a tárgyalásokon a román delegációt támogatja. Románia részéről Lugoşeanu, Stanescu, Tutuc és Zauceanu fogják ezeket a tárgyalásokat folytatni, akik holnap este utaznak el. Lugoşeanu előbb Genfbe megy, a többiek egyenesen Párisba utaznak. Lugoşeanu miniszter is egyelőre csak két napot tölt Genfben s akkor akármilyen stádiumban lesznek az ottani tárgyalások, Párisba megy, hogy a román delegáció irányítását átvegve. A bizottság fontos instrukciókat kapott a kormánytól. Kérdés az, hogy Genfben elfogadják-e a román álláspontot, mert ha igen, úgy a hitelezőkkel való tárgyalások csak formális jellegűek lesznek. Az évi költségvetésben Románia kívánságainak teljesítése, illetve elfogadása 2800—3000 millió lej megtakarítást jelentene. Románia belemegy abba, hogy Charles Rist jelentése alapián kössék meg a megegyezést, de a Népszövetség tulzásbamenő ellenőrzését nem fogadja el. t> *--------■---------------permisz-alapon, most utasítják ki a külföldi illetőségű szakemberek ezreit s ezeknek az ellenhatásai is mélyítik az elzáródásunkat. A most rendezett tüntetések is felébresztették a külföldön minden irányban azt a figyelmet, aminek gazdasági szempontjai vannak. A Népszövetséggel kötendő pénzügyi megállapodásnak általános érvényű nemzetközi pénzügyi egyezmény jellege volna, mert enélkül a külföld semmilyen pénzpiacán nem lehet elérni semmit. De ez még nincsen meg s megkötésére csak ezután kerülhet sor, az időbeli veszteség gazdasági kárai pedig behozhatatlanok. Ha valaki angol példára hivatkozik, téved, mert ott mégsem vették elő a védővámokat s ami belföldi hangulatot csináltak, az régen történt s azért történt, mert az aranystandardról leléptek. Mi pedig állunk a lej magas stabilizációján, de ugyanakkor mindent elkövetünk. az elszigetelődésünk teljessé tétele érdekében. Körülöttünk mindenfelé kereskedelmi egyezményeket kötnek mások egymás között s Páris—Varsó— Moszkva között is forgalom indul. Ez az oka annak, hogy mi nem tudunk mást elhelyezni a már elfoglalt piacokon, csak a tojást, ami még befér a szabadon maradt kis hézagokon. Ez a* oka annak, hogy most megtanulják a háziasz- szonyaink azt is, mi az a kliring.
