Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-15 / 263. szám
KeletiUjsxg XV. ÉVF. 263. SZÁM. iZUS MINŐSÉG ELEGANCIA MINDEN M. NEUMANN CLUJ, PISTA UNEAU 14. SI. RUHA 104 millió lejt kér Kolozsvár város vezetősége a kaszárnyákért A hadsereg képviselője és az interimárbizott- sági elnök között megkezdődtek a tárgyalások Mi köze • * ♦ (Kolozsvár, november 14.) Annakidején meg- irtuk, hogy a mult évben törvényt szavaztak, meg, amelynek értelmében az összes katonai laktanyákat, amelyek a városok birtokában van- nak, a kincstárnak, illetve a hadseregnek meg kell vásárolnia. A törvény kihirdetése után Kolozsváron újból értékelték az összes kaszárnyákat és minimális becslés szerint is lói millió lejt tesz ki az az összeg, amelyért Kolozsvár város vezetősége hajlandó átadni a hadseregnek az összes kaszárnya épületeket. Héttőn délelőtt a kolozsvári városházán a hadsereg nevében megjelent egy ezredes és hosz- szu időn át tárgyalt Deleu interimárbizoltsági elnökkel, a kaszárnyák megvásárlása ügyében. Ezek a tárgyalások azonban még csak kezdeti stádiumban vannak, mert a 104 milliót érő kaszárnyaépületért a hadsereg képviselője egyelőre csak 30 millió lejt ígért. Ezt a harmincmillió lejt sem fizetné ki egyszer-! re a kincstár, csak tiz évi folytatólagos részle-j lekben. Kétségtelen, hogy Kolozsvár városnak* érdeke, hogy a városi épületeket eladja, mert abból a múltban semmiféle jövedelme nem volt. Sőt a javítási, karbantartási költségek is a várost terhelték. A tárgyalások után munkatársunk beszélt Deleu interimárbizottsági elnökkel, aki a tanácskozásokkal kapesola'osan az alábbiakat mondotta: — Törvény irja elő. hogy a kaszárnyákat a hadsereg részére el kell adnunk. Az eddigi tanácskozások azonban nem vezettek eredményre s ha a hadsereg képviselője magasabb összeget nem ígér. akkor az idevonatkozo törvény értelmében az egész ügyet, bíróság elé visszük és ott fogjuk szakértőkkel megállapittatni. hogy a kolozsvári kaszárnyáknak mennyi a forgalmi értéke? Mi a magunk részéről ennek a döntésnek alávetjük magunkat- Mindenesetre jobban szeretnék, ha barátságos megállapodás utján tudnék ezt a ránk erőszakolt szerződést meg-1 kötni. i Az öngyilkos Sztalinnéról érdekes riportot közöl egy amerikai világlap A 32 éves asszony gyáripari akadémiára járt és gyermekeivel nem törődött (Moszkva, november 14.) Stalin felesége egy tegnap kiadott hivatalos jelentés szerint a november 8-áról. 9-ére virradó éjjel hirtelen elhunyt- Stalinné 32-ik életévében balt megA Herald Tribune moszkvai tudósitója nemrégiben a következő jellemrajzot közölte lapjában isadja Alliluieváról (ez Stalinné leányneve.) Közepes termet, erőteljes alkat, széles arc intelligens kifejezéssel, vöröses arcbőr, sötét szemek, barna baj konytba kötve, egyetlen ékszer: egy nagy teknősbéka-fésü. Eddig Stalin- néról csak azt tudtuk, hogy tanulmányokat folytat, de hogy hol és mit tanul, az titok maradt. Egy amerikai riporternek sikerült behatolnia, ebbe a titokba. Amikor ez az amerikai újságíró belépett a szovjet gyáripari akadémiájának egyik laboratóriumába, látta, hogy két diák segédkezik kolléganőjének egy vegyi kísérletnél. Mindhárman munkaköpenyben voltak. A kolléganő Stalin felesége volt, aki el volt mélyedre munkájában. Ilyen módon az amerikai újságíró érdekes részleteket tudott meg az „első vörös lady“-ról- Mindenekelőtt azt tudta meg, hogy Stalinné vegyi tanulmányait miiselyemgyártása érdekében folytatja, ezt a tanulmányát rendkívül komolyan veszi és két év óta az az egyetlen kívánsága, hogy megkapja a főfelügyeletet valamelyik müselyemgyárban. Stalinné kolleganői egészen természetesnek tartották, hogy Nadja Alliluieva nem gyermekeivel, a hatéves Szvetlená- val és a 11 éves Vaszilij-al törődik, hanem tanulmányait tekinti életcéljának- . Ezzel férje intenicóinak megfelelően járt el. akinek tudvalevőleg az az álláspontja, hogy intelligenciájának megfelelően minden asszonynak legyen meg a külön hivatása is- Stalin felesége egy lakatosnak volt a leánya és már kicsiny leánykorában nagy tisztelettel tekintett Stabilra. aki műhelyében sokszor felkereste Alli- luievet. 1919-ben. amikor még Stalin nem volt diktátor, de nagy pozíciót töltött be a szovjet- kormányban, megkérte az akkor még egészen fiatal Nadja kezét, aki örömmel ment hozzá feleségül, életének egyetlen vágya az volt. hogy felesége legyen annak az embernek, akit már gyermekkorában annyira csodált. Nadja második felesége volt Stalinnak. első felesége Jeka- terina még a forradalom előtt. 1917-ben tüdőgyulladásban halt meg. Óriási feltűnést keltett most, hogy Stalin felesége öngyilkosságot követett el. Stalinné halálához a legfantasztikusabb komplikációkat fűzik. Nem szeretem a zsidó-kérdésről a polémiákat, mert teljesen céltalannak tartom arról vitázni, hogy a magyarság része-e az erdélyi, kultúrájában, nyelvében tagadhatatlanul magyar zsidóság. Mi. akik szivvel-lélekkel tiltakozunk a névvegyelemzés uj és mégis barbár „intézménye“ ellen, itt is azon az állásponton vagyunk, hogy a nemzetiségi hovatartozás megválasztása individuális és lelkiismereti kérdés. Kötéllel magyarokat fogni nem is lehet, de céltalanéig. E sorok írója igen nagy számmal ismer zsidókat, akik a változott viszonyok ellenére is ragaszkodnak magyarságukhoz, amelyet nem is engednek vita tárgyává tenni. A napokban például egy kávéházi asztal mellett, véletlenül összekerültem Bárd Oszkárral. Liszt Ferenc kiváló életirójával. Beszélgetés során elmondotta, hogy milyen küzdelmek árán sikerült kis fiát. a református kollégium növendékei közé bejuttatnia- Bárd Oszkárnak egészen külön elmélete van az erdélyi magyar zsidóságra nézve- ő a cionizmust egy légüres térben tapogatózó szezon-mozgalomnak tekinti és nem akarom reprodukálni azokat a lesújtó kijelentéseit, amelyeket azokról a cionistákról tett, akik másfélévtizeddel ezelőtt még a melldöngető magyar hazafiak közé tartoztak és akik most a legszívesebben elfe- leitenék kellemetlenkedő múltjukat- Bárd Oszkárral szemben én azon véleményen vagyok, hogy a cionizmussal, mint valósággal kell szembenéznünk és falra hányt borsó volna azon keseregni, hogy a cionizmus meggyengítette a magyarság soraitŐszintén be kell vallanom azonban, hogy felháborított az U1 Kelet vasárnapi számának az a közleménye, amely a bukaresti magyarüldözés apropójából keserves könnyeket hullat afölött, hogy „Bukarestben irredentákat keresnek halálra és zsidók adják meg az árát.“ Az cicim pedig: .Mi köze van Rosenberg Száminak. Böhm Bandinak és Lanczet Józsefnek a revízióhoz?“ Hogy Rosenberg Száminak, aki tud- tunkkal egv árva szót sem tud magyarul, és a magyarokat csak onnan ismeri, hogy szívesen fogadta őket mint kávéházi vendégeket, csakugyan nincs különösebb köze hozzánk, azt kon- cedáljuk. Ellenben Lanczet Józsefnél, aki egy nagy magyar lapnak a kiadóhivatali vezetője és Böhm Bandinál, akinek Bukarestben évek óta magyar vendéglője van és kitűnő magyar konyhájának reklámjait helyezi el a lapokban, a helyzet lényegesen más. Úgy Lanczet József, mint Böhm Bandi magyar anyanyelvűek. Egy kissé tehát frivol dolog a magyar olvasóközönség filléreiből megalapozni exisztenciákat akkor. amikor ebből a magyarságból csak haszon származhatik és nyomban „nem vagyok azonosat kiáltani, mihelyt ez az összeköttetés kellemetlenné kezd válni. Elbisszük. hogy Lanczet József ur vagy ahogy az Uj Kelet bizalmasan szólítja. „Lanczet Józsi“ a legjobb erdélyi cionista familiáoól származik, amely most Palesztinában virágzó narancsligetekben gazdálkodik — ámbár, ha csali lő évvel is visszamegyünk. sehol sein látjuk a múltban azokat a legjobb cionista családokat, hiszen az erdélyi cionizmus története sen- idősebb 15 évnél — azt sem vonjuk kétségbe, hogy. Lanczet urnák napi olvasmánya az Uj Kelet, azonban lakásának ösz- szerombolása aligha cionista velleitásai. hanem lapjának magyar szedőmé miatt történt. Böhm Bandit sem cionista fc’fogj'sn. liánom közismert magyar konyhája miatt látogatták meg. Ámbár az is lehet, sőt valószínű, hogy a bukaresti tüntetők nem tettek, aminthogy nem szoktak különbséget Jönni zsidók és magyarok között. Nagyváradon és Kolozsváron kifejezetten antiszemita jellegű tüntetések voltak és egyetlen magyar sem akadt — pedig azok között. akiket inzu Háltak, szép számmal voltak magyarok is — aki, mint nagy sérelmet panaszolta volna el. hogy zsidónak nézték. Kisebbségi sorsközösségünkből folyik, hogy bizony rá- iár itt a rúd magvarra, zsidóra egyarántÉs még valamit- Hogy a sajtóperük ügyészeinek szemében minden ma.gyar kivétel nélkül irredenta, ezen nem csodálkozunk. Pe. hogy az Uj Kelet is egy nevezőre hozza az „irredentákat“ a magyarokkal, ezen lógunk van csodálkozni, sőt megdöbbenni. Hogy az Universul szemében az irredentizmus olyan könenyeg. amelyet Gömbös magyar, miniszterelnökre épp •igv rá lehet huzni, mint Kovács János magvar fóldmivesre, vagv Szabó József munkanélküli inarossegédre, azzal tisztában vagyunk- Kiseb- ségi lapnak azonban, még ha az cionista is. (igaz, hogy a cionizmus eszméiét azon a nyelven propagálja., nmeivel minden pillanatban kész megtagadni.) legalább is ^em ildomos irredentát kiáll «ni- Ne akarja az Uj Kelet lepmálni az Univcrsult! (sz.) AZ A GRÁRnEFORM egyes rendelkezéseit módosító és megszüntető törvény (Mon. Of. 257—932) megvár fordítása kapható Dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 30, vidékre 40 lej. Postahelyedben is beküldhető. .................................................................................................................................................................. 3Miiiiiiiiiicjin:!iiii:iitii[U!i:ifi!icaiiiiimimrjiuiiiiuM!r3!iiiuum!tJnmimuiaiiiiii!imi-ainiiiiiiiiiiji!imm!!ir!iiiiiiiiiiiiriu;:u!iii'i';:}m:ni!aimi!iii:iii:iiii!imimc3miiimiiicsmm!ii Tiszta való nem ámítás, Qzinknél készül legszebb festés és tisztítás
