Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-13 / 262. szám
XV. ÉVP. 262. SZÁM. keiettUjsxg 11 K.ÖZ.GAZ.'D/ISÁG Rotterdamban 28.140 lej és Bukarestben 70.000 lej egy vagon búzának az ára lonescu Sisesti volt föídraivelésiigyi miniszter a tmzakérdésről — Indo- kolt-e az áremelkedés ? — Az inflációs hírek káros hatása a piacon ? (Bukarest, november 12.) A romániai búzaárak és a külföldi piacok között semmi összefüggés. Rotterdamban 28.140 és Bukarestben 70.000 lej a buza vagonjának ára. Ez a különös helyzet komoly aggodalmakra adott okot. A közgazdászok igyekeznek kikutatni, hogy vájjon minek tulajdonítható a belföldi áremelkedés? Az egyik bukaresti lapban lonescu Sisesti egyetemi tanárnak a Iorga-kormány volt földművelésügyi miniszterének a nyilatkozatát olvassuk. Szintén ezt a kérdést boncolgtaja. — Termésünk csak a belföldi szükségleteket elégíti ki, de exportra nem jut. Ilyen esetekben az árakat nem idegen, hanem kizárólag a belföldi szempontok határozzák meg. Majd foglalkozva a belföldi áremelkedésekkel, megállapítja, hogy a multévi 368.000 vagon buza helyett ebben az évben csak 190.000 termett. — De nemcsak a rozsdapusztitások miatt emelkedtek az árak. A piaci hullámzásnak psziológiai momentumai is vannak. Az áremelkedések idejében a termelő várakozó magatartást tanusit s ezért a kinálat nem éri el a kereslet színvonalát. — Aztán még van egy súlyos szempont. Az emberek annyit hallottak az inflációról, hogy mindenki komoly eseményeket vár. lonescu Sisesti volt miniszter véleménye szerint vannak termelők, akik már ezelőtt két hónappal kijelentették, hogy búzájukat csak 60—70.000 lejes áron értékesítik. Ami a külföldi búzaárakat illeti, elmondja, hogy az áresés a túltermelésnek tulajdonítható. Az eddigi kimutatások szerint a külföldön egymillió vagon buzafelesleggel rendelkeznek. — Nem szabad elhallgatnunk, hogy egyes külföldi államokban -rendkívül figyelemreméltó intézkedéseket foganatosítottak. Francia és Németország magas buzabehozatali vámjai miatt emelkedett belföldi árakat ért el. Ez a körülmény újabb területmegmüvelésre ösztökélte az embereket. Ebben az évben azt szerették volna, hogy belföldi termésükkel elégítik ki a szükségleteiket. Most viszont, mivel buza úgy sem jöhet be, estek az árak. lonescu Sisesti ezek után rátért a belföldi fogyasztás kérdésére. Románia évi 185.000 vagon búzát fogyaszt. A bevetett területek viszont 35.000 vagont igényeltek. Össz-szükségletiink tehát 220.000 vagon. Vagyis: 30.000 vagonra van még szükségünk, amit a mult évről megmaradt búzával fedezünk. A kormány árstabilizálási törekvéseivel kapcsolatosan azon véleményének ad kifejezést, hogy a búzaárak maximálása nem hozza meg s remélt eredményeket. A termelők és a kereskedők azt fogják hinni, hogy újabb áremelkedések várhatók s igy nem dobják piacra az árut. Majd javasolja, hogy a kormány engedje be a külföldi búzát. Ugyancsak ezen a helyen foglalkozunk S. Sanfnak, a bukaresti Doamna-malom igazgatójának a nyilatkozatával is, aki a búzaárak emelkedését részben a magas impontvámoknak tulajdonítja. Úgy gondoljuk, hogy a buzakérdés rendkívüli körültekintő politikát igényel. Az árakat nem szabad a termelő hátrányára letörni, hanem a spekulánsokkal szemben járjanak el, mert csak igy lehet megvédeni a fogyasztó és termelő érdekeit. Akar-e ön reumájától kiszvény, Islás és hí Hálásától ártalmatlan utón messzabadulni ? A reuma egy félelmetes, mindenütt elterjedt betegség, mely nem kiméi sem gazdagot, sem szegényt és áldozatait egyformán szedi úgy a kunyhóban, mint a palotában. Ez a betegség különböző formákban szokott jelentkezni és sok esetben előfordul, hogy betegségek, melyeket másra vezetnek vissza, nem más mint t i-itma Tagokban és Ízületekben jelentkező fájdalmak, dagadt végtagok, megnyomoro- dott kezek és lábak, rángatások és szúrások különféle testrészekben, sőt a szemek gyengesége is gyakran következménye a reumának és köszvénynek. Amilyen sokoldalú a betegség épen olyan sok fajtája van a gyógyszereknek, orvosságoknak, kenőcsöknek, amelyeket e betegségek leküzdésére szoktak használni. E szereknek legnagyobb része gyógyításra nem képes és legfeljebb csak rövid időre hoznak enyhülést. Amit mi itt önnek ajánlunk, az egy gyógyító és egyszerű háziivókura, aüiely már sok szenvedőn segített. Kúránk kitűnő és gyorsan hat, még azon esetekben is, ha a betegség már előre haladott stádiumban van és krónikussá vált. Hogy még több barátokat szerezhessünk magunknak, elhatároztuk, hogy mindenkinek, aki hozzánk fordul felvilágosításért, tanulságos füzetünket díjmentesen fogjuk megküldeni Akit tehát fájdalmak kínoznak és aki a fájdalmaktól meg akar szabadulni, Írjon a következő címrePo^ffvöjlö állomás AíJ<»US'i' '’ARZKE Berlln-Wilmersdorf, Bruchsalerstr. 5. Abt. 392 Megszűnt a gazdák balesetbiztosítási díj fizetési !iö?ela~et lsére A Monitorul Oficial okt. hó 18-ki 244. száma közli a gazdaközönséget közelről érdeklő uj törvényt, amely szerint a gazdaközönség többé nem köteles alkalmazottait a munkásbetegsegélyző pénztárhoz bejelenteni és érettük biztosítási dijat fizetni. Ezt az intézkedést a gazdatársadalmi egyesületek, élükön az E. G. E.-tel évek óta sürgetik. A gazdaközönség sok száz milliót fizetett ki évek hosszú során át anélkül, hogy megfelelő ellenszolgáltatást kapott volna. Minden gazdasági alkalmazott után hetenként 2 lejt fizetett a gazda az ipari munkás Tanonc Otthon javára. A betegsegélyző a gazdát beleszólási joga nélkül kíméletlenül hajtotta fel a járulékokat, igen sokszor árverések utján, úgy, hogy sok gazdaegzisztencia ment emiatt tönkre. Végre felszabadult a gazdaközönség a betegsegélyző gyámkodása és egy csomó felesleges költségtől. Azért Írjuk, hogy felesleges, mert a betegsegélyző intézménye csak a városon, az ipari munkásságnál vált be úgy, ahogy, de a falun, ahol olykor 50— B0 kilométernyi távolságban van a doktor, padika és kórház, nem tudott megfelelni hivatásának. Az uj törvényes intézkedés közmegnyugvást keltett a gazdaközönség és mezőgazdasági alkalmazottak körében. Utóbbiak t. i. szintén kötelezve voltak a járulékok fizetésére, anélkül, hogy hasznát látták volna. 197 millió lej a szeszmonepóüuni eddigi tiszta bevétele (Bukarest, november 12.) A szeszmonöpó- lium igazgatósága kimutatást közöl az eddigi szeszjövedelmekről. Az uj rezsim életbeléptetése óta 393 vagon gabonaszeszt, 43 bor és 198 vagon denaturált gabonaszeszt értékesítettek 360 millió lej érlékben. Befolyt 277 millió. Ebből leszámítva a nyolcvanmillió lejes előállitási költséget, a netto jövedelem 197 millió lejt tesz ki. Figyelemreméltó tényként említjük meg, hogy a mult évben mindössze 30 millió lej tiszta bevételt holott ' Bonokkal akarják fizetni a kincstári szállítókat (Bukarest, november 12.) Az egyik fővárosi lap híradása szerint a minisztertanács megbízta a pénzügyminisztert, hogy az errevonatkoző minisztertanácsi napló alapján kincstári bonokkal fizessék ki azokat a vállalkozókat, akiknek tartozik az állam. Kö. e! száz árverési hirdeímé/.y „disziti“ a dévai adóhivatal faiét (Déva, november 12.) A dévai adóhivatal helyiségének egyik fala tele van aggatva árverési Hirdetményekkel. Csak érdekességképpen is megolvastuk. 89 hirdetménybein hivia fel az adóhivatal a közönség figyelmét arra, hogy itt és itt ez és ez ellen árverést tartanak. Az összes követelésre megtartandó árverési összeg meghaladja a félmillió lejt, ami nagy összeg, ha tekintetbe vesszük, hogy ebből 5000 lejen felüli követelés csak 10 van, 10.000 és 50.000 lej között csak 18 és 50.000 lejen felül csupán csak egy darab, úgy. hogy 60 kisexisztenaia ellen, mintea?/ 500 és 2—3000 lejekért van kitűzve árverés, ami világosan mutatja, hogy a kisemberek, a kisexisztenciák tökéletesen a csőd szélén állanak. Szomorú dokumentuma, le lehetne fényképezni, hogy a jövő nemzedék is láthassa adónyomorunkat 1932. év télelején. Nem támogatja az állam a mezőgazdasági kamarákat (Bukarest, november 12.) A földmivelésügyi minisztérium hosszabb rendeletben foglalkozik a mezőgazdasági kamarák jövő évi költségvetésének a kérdésével. Általánosságban takarékosságot javasol és hangsúlyozza, hogy 1933-ban nem számíthatnak állami támogatásra. Bukarestbe érkezett Roger Auboin. Roger Auboin a Nemzeti Bank pénzügyi szakértője a fővárosba érkezett. A francia bankember a pénzügyi helyzetet tanulmányozza. Gabonapiac. A dunai kikötőkben váratlanul estek a búzaárak. Vagononként 3000 lejt lehet számítani. Az áresés egyes külföldi híreknek tula jdonitható. Brailai hivatalos árak: Buza 610— 640 lej. Arpa 200—230 lej. Kukorica 165 lej. Aprilis 1-ig meghosszabbítják a folyó évi állami költségvetés hatályát. Bukarestből jelentik: A kincstár jövő évi költségvetése még a tizenöt milliárd lejt sem szabad meghaladja. Az előkészítő munkálatok azonban hosszabb időt igényelnek. A kiadási tételek csökkentését elsősorban a külföldi hitelezőkkel folytatott tárgyalásokkal remélik elérni, amit viszont csak a jövő év elején fejeznek be. Éppen erre való tekintettel Madgearu pénzügyminiszter törvényjavaslaton dolgozik, mely a folyó évi költségvetés hatályát 1933. április 1-ig meghosszabbít ja. Uj törvény a mezőgazdasági kamarákról. Bukarestből jelentikó A földmivelésügyi minisztériumban törvényjavaslatot készítenek a mező- gazdasági kamarák átszervezéséről. A gazdaközönség a konverzióért. A Moltorul Oficial 1932 október 26-án megjelent száma közölte a konverzióstörvény módosításáról szóló törvényt. A törvény egyik legfontosabb és a gazdákat leginkább érdeklő rendelkezése az, hogy 1933 április hó 28-ig a kisgazda váltókat nem lehet óvatolnl és hogy április hó 28-ig a tartozások 4%-os kamatait rendezni kell, mert ellenkező esetben a gazda elveszíti a konverziós kedvezményt. A konverzióstörvény módosítása kedvezőtlen helyzetbe hozta a gazdákat, mert az október 26-án megjelent módosító intézkedéskor a gazdaközönség gabonakészletét már eladta igen alacsony áron, hogy az aratásig felgyűlt kisebb adósságait rendezze. A 60— 100%-os országos rozsdakárok miatt a gazdaközönség 50%-ának még megfelelő vetőmagja sem maradt. Télen nincs bevétele a gazdának, ezért az április 28-iki időpont kitolását kérik a gazdatársadalmi szervezetek. A mozgalmat már most megindítják, hogy a kormánynak megfelelő Idő álljon rendelkezésére az ügy tanulmányozására. Az első értekezlet ez ügyben Szatmároa zajlott le a napokban.
