Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-12 / 261. szám
XV. ÉVF. 261. SZÁM. KiletiUjsxg 5 Bukarestben megkezdődött a szervezett masrvarüldözés Âz Universul uszító akciója kezdi megteremni gyümölcseit — Atüntetők a magyar alkalmazottak azonnali elbocsátását követelték, összerombolták egy kisebbségi lap tisztviselőjének lakását és ínzultálták azokat, akik magyarul beszéltek az uccán (Bukarest, november 11.) Az Universul vasárnapi magyarellenes népgyiilése kezdi megteremni a maga gyümölcseit. Stelian Popescu, volt igazságügyminiszter lap.iának egyre csökkenő példányszámát és amúgy is fogyó népszerűségét azzal a hatásos és csalhatatlan eszközzel igyekszik visszaszerezni, hogy sorra megrendezi népgyíiléseit, amelyeket joggal ne vezhetíink előfizető-gyűjtő meetingeknek is. Hogy az elpártolt olvasók és előfizetők — akiknek a száma a pár év előtti százhúszezerről ötven-hatvanezerre csökkent az utóbbi időben, — visszatérnek-e, nem tudjuk, de azt meg lehet állapítani, hogy az Universul iskolája a magyarfalásban — bevált. Vasárnap még csak egy magyar ujságirót vertek véresre, tegnap azonban a terrorizáló tüntetéseknek egészen uj metódusa kezdődött meg. Kiadták a jelszót, hogy meg kell tisztitni a magyaroktól Bukarestet. Felhívás a magyarok kiűzésére. Ezt az akciót az Universul igy vezette be: „Az emberek, akik különösen ünnepnapokon sétálnak nagyobb számban az Elisabeta bule- várdon, már hosszabb ideje bámulnak és méltatlankodnak azon a magyaros összetolódáso- kon, amelyek még a legtürelmesebbek számára is bosszantóak. Fullasztó illatok, gyanús pofák és abnormális mozdulatok különböztetik meg ezeket a járkálókat a többiektől. Amikor pihenni akarnak, akkor látszólag korzóznak, a valóságban pedig kisebb s nagyobb csoportokban olyan helyiségekben húzódnak össze, amelyeket diszkrétebbeknek gondolnak a többieknél, feltételezvén, hogy soványabb eszü polgárok látogatják azokat, semmint felfoghatnák a történteket. A kérdés most már, meddig fogják még tűrni a hasonló céltalan fajzatot, ami elfogadhatatlan lenne oly társadalomban, ahol tudják, hog5ran kell már az első tüneteknél az éiősdiektöl megszabadulni? Gyakran látni de- tcktiveket, amint elpáholják a gyermeket, aki fizetség nélkül elcsent egy pörkölt mogyorót, vagy leszakított valami régi falragaszt. Ráte- szi-e valaki kezét bármelyikre is azok közül, akik itt lappanganak a főváros közepén formált szigetein a látogatókként szereplő titkos irredentáknak, informátoroknak és izgatók- nak, akik, ámbár olyannyira felismerhetők, hogy bárki leleplezhetné őket, mégis annyira háborítatlanok, hogy a vasárnapi gyűlésen maguknak kellett jelentkezniük, hogy a tömeg a természetes jog értelmében kurtán elintézhesse a mindenféle ellenségeket. De vájjon miért nem előzik meg a hasonló helyzeteket? Miért nem üldözik a felesleges idegeneket? Miért nem füstölik ki a veszedelmes fészkeket? Miért a szélsőséges szabadság ott, ahol szigora elővigyázatosságnak volna helye?“ Tüntető felvonulás a bukaresti magyarok ellen Az Universul nem hiába pazarolta a papirost a magyarokra. Tegnap este megtörtént — tizennégy év óta először, — a kifejezetten magyarellenes tömegfelvonulás. Azoknak az időknek emlékei elevenedtek fel, amikor Románia háborút indított Magyarország ellen s amikor a tömegszenvedólyek napról-napra zajos és romboló tüntetésekben robbantak ki. Most azonban nincs háború és hadiunkkal nincs is szó arról, hogy Románia és Magyarország hadi állapotba kerüljenek. De arról sem igen lehet szó, hogy Bukarest hadat üzenjen azok ellen a magyarok ellen, akik az uj helyzetbe való belenyugvás jeleképpen költöztek az ország fővárosába, hogy ott exisztenciát teremtsenek maguknak. Ennek ellenére mégis megtörténhetett a magyarellenes felvonulás. Az első áldozat Nagy Kató filmje. Tegnap este hat órakor a Gutenberg kantinból egy nagyobb csoport diák indult el a főváros centruma felé, hogy tüntessen különböző lokálokban dolgozó nem-román alkalmazottak ellen. Az Erzsébet bulvárdon felfelé haladva a tüntetők megálltak a Regál mozgó előtt, amely most a Kaland cimü filmet vetiti, Nagy Katóval a főszerepben. A diákok zajosan tüntettek a magyar filmszinésznő ellen, majd letépték a film plakátjait és leszakították a filmmel kapcsolatosan kitett fényképeket. Az „idegen“ alkalmazottak ellen. Innen a Böhm Bandi-féle étterem elé vonultak a diákok. Küldöttség kereste fel az étterem tulajdonosát, aki köztudomásúan erdélyi származású és követelték tőle, hogy bocsássa el az clterem, szolgálatából az összes „idegen“ pincéreket. Ugyanezt követelték a Tiszti Kaszinó épületében lévő Piccadily kávéház és étterem tulajdonosától. A tüntetők ezután a Fundacia Carol épülete elé vonultak és meghiúsították a Crytérion progresszív szellemű kulturegylet Freud professzorról behirdetett vitaestélyét. A tüntető menet a Strada Izvor-on nyert befeje-1 zést, ahol a diákok beverték a szociáldemokrata párt helyiségének ablakait. Ezután a tüntető menet feloszlott. Értekezlet a belügyminisztériumban. A tüntetéssel kapcsolatosan tegnap este a belügyminisztériumban értekezlet volt, amelyen résztvettek Mihalache belügyminiszter, Man Cälinescu belügyi alminiszter, Dumitrescu tábornok, csendőrségi vezérfelügyelő és Marinescu ezredes, Bukarest rendőrprefektusa. Az értekezlet elhatározta, hogy széleskörű intézkedéseket fognak foganatosítani mindennemű rendbontás megakadályozására. Ma délelőtt megismétlődtek a tüntetések A tegnapesti tüntetéseknek ugylátszik nem szakadt még vége, mert ma reggel újból tüntető csoportok indultak meg. Ezúttal román pincéreket gyűjtöttek össze egy csoportba és a hozzájuk csatlakozott felelőtlen elemekkel, ezek keresték fel a vendéglőket és éttermeket, mindenütt követelve a tulajdonosoktól, hogy a nem román nemzetiségű alkalmazottakat azonnal bocsássák el. Ennek a csoportnak a fellépése is mindenütt rendkívül agresszív volt. A rendőrprefekturáról kiadták azt a rendelkezést, hogy az ilyen agresszív fellépésű csoportokat ezután tartoztassák le. A tegnapi tüntetések. A tegnapesti romboló tüntetésről még a következő részleteket jelentik: mintegy, kétszáz főre tehető diákcsoport gyülekezett a Boulevar- dul Elisabetán, a Regal mozgó előtt. A tüntetésre összegyűlt csoporthoz uccai felelőtlen elemek és kimutathatóan kommunisták is csatlakoztak, akik rajta voltak azon, hogy a tüntetés a lehető legnagyobb mértékben elfajuljon. Ezután vonult a csapat, amely az ucca népével egyre növekedett, a Calea Victoriein át, a Parcul Oteteleseanu vendéglője elé, ahova, amint megérkeztek, két ablakot kővel rögtön bezúztak. Ezután a tulajdonoshoz fordultak azzal, hogy távolítsa el azt a fényreklámot, melyen a román felírás között ez a szó is szerepelt: Bandi, „Bandi vendéglőnek*’ hívják ugyanis az éttermet. A fényreklámot eltávolították s ezután azt követelte a tömeg, hogy tűzzék ki a román zászlót, ami meg is történt, Innen az Universul lap elé vonultak, ahol szimpatiatünte- tésben részesítették azt a lapot, amely az akciót megindította. Majd a Lidó-mozihoz mentek át, ahol megismétlődtek az előbbi jelenetek. Letépték a plakátjaikat, kitűzték a román zászlót, aztán a Cercul Militar épületét keresték fel, ahol Piccadilly kávéház és étterem ellen kívántak fellépni. Itt azonban már jelentős csendőrkészültség állott sorfalat s az épületbe nem tudtak bevonulni, ellenben a tüntetőknek egy küldöttsége ment az étterem tulajdonosához. Követelték a nem román alkalmazottak elbocsátását és azt, hogy az étlapon a nem románnyelvü feliratokat tüntessék el. Innen a Bavaria nevű szász vendéglőt keresték fel és Chrestner tulajdonostól ugyanezt követelték s kitüzették a román zászlót, majd a királyi palota elé menve, elénekelték a himnuszt. A tömeg a tüntetés terve szerint a Bulevardul Schitu Magureanu 24. szám alatt, a Bukaresti Lapok kiadóhivatalát kereste-. A házon azonban nem találták ott a lapnak a plakátját és a háztulajdonostól érdeklődtek, hogy hol van a kiadóhivatal. összerombolják egy kiadóhivatali tisztviselő lakását. Megkapták azt a felvilágosítást, hogy a lap adminisztrációja nem sokkal ezelőtt elköltözött Bukarestből. A kiadóhivatalnak a vezetője Lancet József volt, aki egyúttal a nagyszebeni Sie- benbürgisch Deutsche Tageblatt-nak is bukaresti adminisztrációs képviselője. A tömeg Lan- cetnek a Bulevardul Elisabet 57- számú házban levő magánlakásához vonult. Ez egy épülőfélben levő, még nem egészen elkészült ház, amelyiknek egyik részében vacsorázatt magánlakásán családjával Lancet József. Vacsora közben érte őket a meglepetés, hogy a tömeg körülvette a lakást és ilyen kiáltásokat hallottak: — Halál az irredentákra! Az egész család lemenekült a pincébe, a lakás ajtóit pedig bezárták. A tüntetők fejszékkel vágták fel a lakás ajtóit s nemcsak az irodahelyiségnek, hanem az egész lakásnak minden berendezését teljesen összetörték, szétvagdalták. A családnak a magánkönyvtárát teljesen megsem- misitették és Laneetnek az irodaberendezését, melyek között a szebeni szász lapnak az iratai is voltak, mindenféle iratokkal együtt kidobálták az uccára, ahol máglyára rakták, meggyuj- tották és felégették. A családnak a helyzete a pincébe<n is veszélyeztetve volt és rendkívül nagy izgalmak között sikerült őket onnan kimenekíteni, az udvarnak a kerítésén át eltüntetni. így semmilyen inzultusban nem volt részük, azonban a bútorból nem maradt épen semmi s eltűnt a lakásból Lan- cetnek az aranyórája, télikabátja, az ebédlői vitrinből pedig az ezüst evőeszközök. A család kétségbeesett helyzetben, lakás nélkül, kenyér nélkül maradt. Elvitték a lakásból a magántelefont is. A házhoz csak akkor érkezett meg a karhatalom, amikor a rombolást már befejezték" s a csendőrök megérkezésének hírére minden tüntető elmenekült. Letartóztatás nem történt, ellenben megállapitást nyert, hogy kommunisták is részesei voltak a romboló tüntetésnek, mert úgy itt, mint a Piccadilly vendéglő előtt a tüntető tömegből kommunista röpiratokat is szórtak szét. Aki magyarul beszél, azt inzultálják. A károsultak kihallgatást kértek Maniu miniszterelnöktől is és több feljelentés érkezett a hatóságokhoz. A bukaresti uccákon a nem románul beszélő járó-kelők ki vannak téve inzultusoknak és botrányoknak■ Két erdélyi varróleány beszélgetett magyarul az uccán, reájuk támadtak, inzultáltálc és súlyosan megtépázták őket. A bukaresti lapok véleménye megoszlik a romboló tüntetéssel szemben. A bukaresti lapok részletesen foglalkoznak ezekkel aaz esetekkel és az egész akcióval. Jellemző az Universulnak mai cikke, melynek ez a cime: „Nem történt semmi incidens.“ Az öröm és a megelégedés hangján ir a tüntetésekről, amelyeken szerinte „nem történt semmi incidens“. Azt írja: büszkeséggel tölti el őt az a lelkesültség, amely a tüntetésekben megnyilatkozik. Goga lapja, a Tara Noastra helyesli az akciót s azt indítványozza, hogy Jugoszláviában és Csehszlovákiában is hasonló akciókat kezdeményezzenek. A Curentul-ban Ion Dumitrescu cikke azt mondja, hogy az orosz kommunisták és a magyarok határtalanul merészek s a románok csak az öklüket mutathatják meg velük szemben. (Folytatása a hetedik oldalon.
