Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-03 / 253. szám
K4 2 g/24256 SUVA? £s ţ V' Előfizetés, belföldön: Egyévié 800, félévié 400, negyedévre 200, eg/ hóra SO L. Egyes szám ára-3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatalt telefon: 508. XV. ÉVFOLYAM 253. SZÁM. Előfizetés Magyarországon í I Egyévié 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévi« 1330 F. Egyes szám ára 20 fillér __________ CInf-Koíoxsvdr, 7932. november 3, * CsMBrmtc Súlyos Ítélet a bombapörben Barabás ügyvédet mint felbujtót 15 évre, bűntársait 12 és 5 évi fegyházra Ítélték Lelki motívumok a vád- és védbeszéd szerint (Csíkszereda, november 2.) Szerdán délelőtt 11 órakor hirdették ki az Ítéletet a gyergyó- alfalvi bombapörben, amely heteken át foglalkoztatta az erdélyi magyar közvéleményt. Mint ismeretes, a bünügy tárgya a Gyergyóalfalu- ban elkövetett bombamerénylet volt, amely kioltotta Ávéd János dr. ottani tekintélyes ügyvéd életét. A esendőrség a gyilkos merényletet követő napokban letartóztatta a tetteseket, Pál Dénes, és Ambrus Lajos személyében. A tettesek beismerésben voltak, de úgy ők, mint a kihallgatott tanuk súlyosan kompromitáló vallomást tettek Barabás János dr. ottani ügyvéd ellen, aki ezek szerint a vallomások szerint ha nem is nyíltan, de állandóan Ávéd ellen bujto- gatott. Ilyenformán Barabás is a vádlottak padjára került. A esikszeredai törvényszék főtárgyalása több héten keresztül tartott. A tárgyalóteremben megdöbbentő adatok kerülek napvilágra. Kiderült, hogy a bűnügyben szereplő három ember s az általuk beidézett néhány tanú olyan förtelmes atmoszférát teremtettek a nagy gyer- gyóvidéki faluban, amely alkalmat adott a népes székely község egész népének rossz színben való beállitására. A tárgyalás aztán tisztázta a dolgokat és megállapítást nyert, hogy néhány ember aljasságáért lehetetlen egy munkás, de a gazdasági válság miatt súlyos helyzetbe került székely falu szorgalmas népét egykalap alá venni a rossz útra tért bűnözőkkel. Ami Barabás ügyvéd szerepét illeti, az bizonyosodott be, hogy határozott felbujtási a bombamerénylet elkövetésére nézve Barabás nem követett ngyan el, azonban kétértelmű megjegyzésekkel a vádlottak etetésével és itatásával, valamint anyagi Ígéretek adásával mégis azt értette meg velük, hogy jónéven venné Ávéd ügyvéd meggyilkolását. Úgy látszik a bíróság a számtalan közvetett tanú vallomásából kétséget kizárónak találta Barabás bűnösségét, mert őt sHlytotta legnagyobb büntetéssel, mint felbujtót. Az Ítélet kihirdetése különben óriási érdeklődő közönség jelenlétében történt meg. Majdnem teljes számmal jelentek meg a csikme- gyei ügyvédek és ezenkívül a város lakosságának majdnem egész intelligenciája. Mély csendben hirdette ki az elnök az Ítéletet, amely Barabás János dr.-t gyilkosságra való felbujtás címén 15 évi fegyházra és polgári jogainak 10 évre való felfüggesztésére ítélte. Pál Dénest, aki tudnivalóan a közvetlen tettes, mert ő dobta el a halált okozó bombát, tizenkétévi fegyházra és politikai jogainak 10 évre való felfüggesztésére, Ambrus Lajost, a bombakészitőt pedig 5 évi fegyházra és politikai jogainak 10 évre való felfüggesztésére Ítélte a törvényszék. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett és Barabás azonnali letartóztatását kérte, amit a törvényszék el is rendelt. A védők szintén fellebbezést jelentettek be. Az Ítélet azonban nem jelenti az Ávéd-per befejezését. Ezt lehetett tudni Lascu főügyésznek és Ábrahám József dr. védőnek a példátlanul heves összecsapásából, amely, néhol nemhanem fajult. csak a rágalmazás mesgyéjét súrolta, egyenesen megdöbbentő vádaskodásé Éppen ezért a gyergyóalfalui bünpör okát a vád- és védőbeszédek összevetéséből nehéz megállapítani. Mégis megpróbáljuk, mert annak kihámozása fölötte tanulságos. — A bünügy lelki motívumainak megértéséhez — mondotta Lascu ügyész —, szükségesnek látszik Gyergyóalfalu helyzetének ismerete. Ez a székelyföldi viszonyok szerint nagy község, egyik napról a másikra az any agi jólétből a mérhetetlen, nyomorba zuhant. Egyedüli további anyagi bázisa a hatalmas kiterjedésű és igen nagy értéket képező közbirtokosság! erdőségei voltak. Ekörül indult meg a harc. Ebben a harcban került össze a község négy embere: Ávéd Jí nos dr., Barabás János dr., Pál Dénes és"Ambrus Lajos. Foglalkozásukra nézve: két ügyvéd és egy teljesen lecsúszott fürészgyáros s a csőd szélén álló kocs- máros. Ahogyan a kíméletlen gazdasági válság nőtt, úgy hatványozódott Barabás és Ávéd vagyonszerzési »vágya is. Ha eddig Barabás csak kétes és sikamlós ügyeket és titkos üzleteket bonyolított le, most már nyílt fellépésre szánta el magát. A vagyonszerzési, vagy legtovább a rendezetlen vagyoni viszonyok szanálása hajtotta a két ügyvéd felé azokat az embereket is, akik könnyű munkával jó életet igyekeztek biztosítani maguknak. — Ez nem egyszerű bünügy és gyilkossági per — folytatta az ügyész —, mert nem Pál és Ambrus ül a vádlottak padján, hanem Barabás személyében a mikrobáktól megfertőzött falu. Gyergyóalfalu főmikróbája maga Barabás volt. ő volt az, aki a kezében lévő közbirtokossági hatalommal mérhetetlen összegű panamákat, sikkasztásokat követett el. Teljesen uralta a helyzetet s mindenkit vazallusává akart tenni. Ha valamit rá akartak bizonyítani, akkor mindig mást állított bűnbakul. Ez annyira rendszer lett nála, hogy bűnözni is gyáva lett volna, de mint felbujtó, feltétlen természetéből folyó jellemvonás szerint járt el. Tanúi is, a szolgái, rokonai a közönséges bűnözők közül kerültek ki. Barabás az oka annak, hogy ebben a pörben annyi hamistanu vonult fel. Hamis- tanuzásra is csak olyan ember képes rábírni valakit, mint Barabás, a falu uralmától elka- patott, felelőtlen elöljáró. Egyszóval az ügyész szerint a borzalmas bünügy lelki motívumait a vagyonszerzés miatt folytatott küzdelmek és a küzdelmeknek az el- fajzása képezi. Lelki motívumok a védelem szerint Barabás már csak magasabb intelligenciájánál fogva sem vádolható gyilkosságra való felhajtással — mondja Ábrahám dr. —, mert ha azt tette volna, akkor közönséges bolond lett volna. Aki még tanukat is toborozott volna sötét tette bizonyítására. Barabásnak sem örökség, sem kliensszerzés, vagy hatalmi polcra nem volt szüksége. Sem a politikában, sem a közigazgatásban. Féltékenység, harag, gyűlölet sem vezethette. Örökölni nem örökölhetett, mert nem volt rokon Ávéddal. A közigazgatás körül folyó küzdelemről lehetne beszélni. De itt is Ávéd elérte, amit akart, bejutott a tanácsba, sőt több rendben fellebbezést is adott be a tanács megalakulása ellen. Ennek a körülménynek nem lehettek elhatározó indokai egy bünügy kirobbantásához. Féltékenységről nem is lehet beszélni, mert az egész tárgyaláson erre vonatkozólag még támpont sem merült fel. Haragról sem lehetett beszélni, hisz merénylet előtt való este is együttsétáltak Ávéd és Barabás. Pletykák voltak az asszonyok között, de ez a férfiakat nem érintette. A gyűlölet is ezen okból dűl meg. Mi volt hát akkor az, ami a tetteseket borzalmas cselekményük elkövetésére ösztönözte? Az okok nyilván anyagiakban keresendők. A két lecsúszott, valamikor gazdag tettes: Ambrus és Pál Dénes féltek a két ügyvédtől, aki ellenük kötelességszerüen eljárást vezetett. Ezért kellett Barabást és Ávédot is eltenni láb alól. Ávéd volt a nagyobb bűnös, neki életével kellett fizetni, ahogyan az adósok közhangulata tartotta. Barabást pedig erkölcsileg kellett megsemmisíteni. Bele kellett keverni a gyilkosságba, mint felbujtót, elitéltetni s akkor még jobban megbünhődik, mintha meghalt volna. Mi lehet a tulajdonképpeni ok? Dr. Sándor Balázs a főtárgyaláson azt jelentette ki, hogy „az általános ügyvédellenes hangulat miatt“ szüksége van a revolverére. Az ügyvédellenes hangulat pedig azért termelődött ki, mert Alfaluban Barabás is, Ávéd is pénzkölcsönzéssel foglalkoztak s a veszekedéseknek, haragnak gyűlöletnek, gyilkosságnak ma is és mindig is a pénz volt az oka még édes testvérek között is. KormánskőrSkben próbálják enyhíteni a lengyel követ konsternáló jegyzékét (Bukarest, november 2.) A román közvéleményt valósággal konsternálta a bukaresti len gyei követ jegyzéke, melyben közli a lengyel kormánynak azt az elhatározását, hogy a lengyel-orosz megnemtámadási egyezményt ratifikálás végett sürgősen a sejm elé terjeszti és a román-orosz tárgyalásoknál közvetítői szerepet a jövőben nem vállal. A bukaresti sajtó ezt úgy értelmezte, hogy Lengyelország hátat fordít Romániának és magára hagyja. Lengyelország gal egyidejűleg Franciaország is visszavonul és nem avatkozik be Cadere és Litvinoff küszöbön álló tárgyalásába. A kormányhoz közelálló lapok megállapítják, hogy az ellenzéki lapoknak a lengyelek magatartásával kapcsolatosan közölt hirei és az azokból levont következtetések, túlzottak. Nem szabad eltúlozni egy diplomáciai indiszkréció következményeit A lengyel-román szövetséget épugy nem fogja befolyásolni a lengyel-orosz szerződés megkötése. mint ahogy a francia-román szövetségnek sem árthat egy francia-orosz megnemtámadási egyezmény. Hivatalos kommünikét egyébként ebben a kérdésben még nem tettek közzé.
