Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-11 / 260. szám
2 KeletiUjsag XV. ÉVF. 260. SZÁM. ta A genfi feltételekről tárgyal a minisztertanács Négymilliárdos kölcsön után tapogatóznak, középületek építésére. “ A lengyel kormány hivatalosa támogatást igér Romániának (Bukarest, november 10.) A kormány tagjait csütörtök estére minisztertanácsra hívta össze Maniu miniszterelnök s ennek a tanácskozásnak a LŐtárgya a népszövetségi pénzügyi egyezmény. A román pénzügyek genii tárgyalásának az uj- rafelvétele előtt sok terv és sok nehézség áll s a minisztertanács mindezeknek a kérdéseknek a tisztázását sürgősnek tartja. Ha nem tudják a szükséges megailappdásokat ma létrehozni, iákkor a minisztertanács véntelcen ismét összeül éB folytatja a tanácskozásokat. A kormánynak ugyanis az a terve, hogy a külföldi hitelezőkkel már előzetesen megállapodást létesítsen az amortizációs kötelezettségek enyhítésére vonat- , kozólag és ilyen irányban folynak a tárgyalások. Az érdekelt külföldi tőkecsoportok min- denikétől még nincsen meg a válasz a kormány megkereséséi e, azonban hir szerint e tőkeér dekeltségek között az ecnimás- ; közötti megállapodásra nézve folynak most ebben a kérdésben tárgyalások. A kormánynak az a reménysége, hogy az igy kilátásba helyezhető előzetes megállapodások megkönnyítik a népszövetségi pénzügyi szakértőkkel, a genfi pénzügyi bizottsággal a megállapodás lehetőségétNégymilliárd építési kölcsön. A minisztertanács elé a pénzügyminiszter többek között egy négymilliárdos u.i építkezési kölcsönnek a gondolatát is vitte. A költségvetés elveszítésére irányuló munkálatok során a pénzügyminisztérium statisztikát állított össze arról, hogy az állam milyen évi összeget fordit házbérek kifizetésére olyan intézmények miatt, amelyek nem székelnek állami épületekben. A statisztikából a kormány meg állapította, hogy az állam évente iOO millió leit fizet ki házbérre. mely összeg egy négymilliárd lejes tőke kamatainak felel meg. Ezzel kapcsolatban olyan tervek merültek fel, hogy a kormány, a 400 millió lejes bérösszeg kifizetését elkerülendő. 4 milliárd lejes külföldi kölcsönt vegyen fel és országszerte nagyarányú építkezéseket kezdeményezzen. hogy ezáltal az állami hivatalok saját épületeikbe .i’issanak. Ezt a pénzügyi kormány egyrészt azér! találja fontosnak, mert a kölcsön' amortizálódása folytán az állam jelentékeny kiadásokat takarítana meg. másfelől pedig a 4 milliárd lejnyi közmunka beindításával hozzájárulna a munkanélküliség leküzdésére irányuló tervekhez. A kormány már ebben a kérdésben folytatott is tapogatózásokat és már van külföldi bankérdekeltség is, amely érdeklődik az állami építkezések ilyen terve iránt. A lengyelek Románia támogatásáról. Diplomáciai körökből nyert értesülések szerint a lengyel-orosz megnemtámadási szerződést Varsóban még a hét végén aláirják. Ezzel kapcsolatosan a lengyel kormány hivatalos lapjának november lü-iki száma határozottan megcáfolja azokat a híreket, mintha az orosz-lengyel megnemtámadási szerződésre vonatkozó tárgyalások ügyehen nézeteltérés támadt volna Románia és Lengyelország között. A lengyel kormány állandóan tanácsokkal látja el Romániát és közvetítéssel igyekezett megkönnyíteni a tárgyalásokat. Lengyelország a jövőben is legmelegebben támogatja Romániát az orosz kérdésben. * 1 * * 4 öltiél megvitatlak a foates szociális kérdést Hatmillió lejjel lehetne megoldani a kolozsvári munka- nélküliek téli ellátását Rózsa Mór érdekes tervezete — Kik részesülnének természetbeni, vagy pénzsegélyben? (Kolozsvár, november 10.) A közeledő tél újból szőnyegre hozta a munkanélküliség kérdését. Hivatalos kimutatás szerint Kolozsváron háromezer állásnélküli munkás tengeti az életét. ; Ezenkívül számos csavargó és koldus rój ja reménytelenül a város ucoáit. Nem szabad elhallgatnunk, hogy ez a statisztika korántsem fedi a valóságot, mert ebben a százezer lakosú városban a hivatalosan nyilvántartottak számánál sokkal többen vannak a munkanélküli éhezők. A mult télen még azt reméltük, hogy egy év alatt javul a helyzet és 1932—33. tele mái megkönnyebbülést hoz a munkanélküliek számára, de ezek a remények nem váltak be. A munkanélküliség enyhítése érdekében a város- ,hoz több ajánlat érkezett be. A legegészségesebb tervezetet, amelyet a városi interimárbizottság is magáévá tett, Rózsa Mór készítette. Rózsa tervezetének az a lényege, hogy december elsejétől naponta több mint négyezer adag ebédet biztosítanának a kolozsvári munkanélkülieknek, íme a tervezetnek a segélyezés módozatairól szóló része: A munkanélküliek éa szegények segélyezése általánosságban a következőképpen történne: 1. Természetben. Az élelmet vagy a népkonyhában lehetne elfogyasztani, vagy haza lehetne szállítani. Tüzelőanyag csak a lakással biró családos munkanélkülieknek járna. 2. Pénzbeli segély, amelyet azonban csak kivételes esetekben adnának, (betegség, szülés, halálozás stb.) anélkül, hogy ez precedensül szolgálna, i A segélyezésnek más módjai is volnának. Indokolt esetekben a természetbeni segélyt haza is szállítanák. A tervezet külön fejezetet szentel a munka- nélküliség precíz meghatározására. Munkanélkülieknek lehet tekinteni, akik legalább egy hónapja nincsenek alkalmazásban, városi illetőségűek, sem ingó, sem ingatlan vagyonnal nem rendelkeznek és nincs más jövedelmi forrásuk, mint a munka esetén járó fizetés. Sem szüleik, sem gyermeikeik nem tartják el. Nem részesülhetnek segélyezésben: 1. nyugdíjasok; 2. akik büntetve voltak lopásért, munkakerülésért stb.; 3. akiknek a bizottság munkát ajánl fel és nem fogadják el; 4. azok, akiknek legalább egy velük együttélő családtagjuk munkában van; 5. azok, akik sztrájk folytán vannak munkanélkül; 6. az időszaki munkások; 7. azok,. akik bár jelenleg munkanélkül vannak, de szerény megélhetési lehetőségük biztositva van; 8. azok, akik máshonnan részesülnek segélyben; 9. akik a kapott ellátási utalvánnyal kereskednek; 10. azok, akik a bizottság szerveivel szemben akadékoskodó és tiszteletlen magaviseletét tanúsítanak; 11., akik nem tartják be a rendet, tisztaságot és izgatnak. A város területén négy konyhát álíitar ' nak fel és egy hatalmas népszállót, ahol öl lejért tiszta ágyat kapnak azok, akik nem tudnak lakást fizetni. A tervezet szerint legalább hatmillió lejre lenne szükség, amiből 70 százalékot a város, húszat az állam é3 tizet a magánadakozók hoznának össze. A bizottság, amelyben képviselve lesznek a hatóságokon kívül az összes jótékony egyesületek, havonta kétszer, vagy háromszor gyűjtési napokat rendezne. Értesülésünk szerint a napokban Bukarestbe utazik Deleu interimárbizottsági elnök, Vlad dr. városi főorvos, Rózsa Mór és dr. Neda városi jegyző, hogy Bukarestben az illetékes kormányköröket megnyerjék a tervnek. Egyébként a munkanélküliek segélyző- bizottsága pénteken ülést fog tartani, amikor az ügy újból napirendre kerül. Merjen végre Maniu ur! «■MBH®» ■* KDBMKinHMaaHIMMMMUMBaMMNMMn* Moldován Valér a rcemzeti- parasztpárt bs^ü!eíügyének jelenti ki a (t,traiizációt (Kolozsvár, november 10.) A Patria csütörtöki számában Moldovan Valér dr.. kolozsvári egyetemi tanár, volt erdélyi tartományi igazgató rendkívül figyelemreméltó nyílt levelet intéz Maniu Gyula miniszterelnökhöz. Moldovan Valér hangsúlyozza, hogy az ország érdekeit tartja szem előtt s a lakosság óhajait tolmácsolja akkor, amikor merész tettekre ösztökéli a miniszterelnököt. — Most, vagy soha! — irja. Vegye a kezébe az ország összes megoldható problémáit. Más helyen ezt irja Moldovan: — Merjen végre Maniu ur! Levelének második felében azt is megtudjuk, hogy tulajdonképpen mit tart a legfontosabbnak. A közigazgatási reformot említi, amely rövid időn belül a parlament elé kerül. — A decentralizáció a nemzeti-parasztpárt becsületbeli ügye, — állapítja meg. Ebben a gondolatmenetben boncolgatja a kérdést és hangsúlyozza, hogy csakis az igazi decenralizációval lehet eredményeket elérni. Nem olyan tartományi igazgatóságokat követel, mint a múltban, amikor minden meg volt, csak a hatáskör hiányzott. Első levelét négy pontból álló kéréssel f©; jezi he, amelyeket az eljövendő közigazgatási reform alaptételeinek szán. 1. Egyetlen kinevezést sem szabad végrehajtani a tartomány vezetőjének megkérdezése nélkül. 2. A tartományi igazgatóknak törvénybe iktatott széles hatáskörökkel kell rendelkezniük. 3. A tartományi szervezeteknek reális pénzügyi függetlenségét biztosítsanak. A tartomány adókivetéseit, behajtásait és a jövedelem felhasználását az igazgató ellenőrzése és utasításai alapján végezzék. 4. A megyék egyesülését kötelezőnek keli kijelenteni. Végül felhívja Maniu figyelmét arra a körülményre, hogy az ókirályság és a tartományok között csakis akkor lehet súlyos lelki kapcsolatokra számítani, hogyha keresztülviszik a decentralizációt. Románia állást foglal az optánsügy napirendre tűzése ellen Bukarestből jelentik: November 14-én kellene összeüljön Párisban a keleti jóvátételi konferencia. Több érdekelt állam intervenciójának követbe«Leken a konferenciát egy későbben megállapítandó időpontra halasztották el. A keleti jóvátételi konferencia különös ie- lentőséggel bír Románia számára, mert ezen a konferencián újból napirendre fog kerülni az optánsügy. Románia álláspontja e kérdésben — amelyet egyébként magukévá tettek az összes kisantant-államok is — az, hogy ezt a problémát nemlétezőnek tekinti. Abban a pillanatban, hogy Románia lemondott az optán- sok javára ama jóvátételekről, amelyek neki járnak Magyarországtól, nem érti meg. hogy miért kellene az optánsokat saját költségvetéséből kártalanítani. Ha Romániánál?: az on- tánsokért fizetnie kellene anélkül, hogy Magyarországtól a jóvátételi összegeket megkapná. úgy ez azt jelentené, hogy Romániát a legyőzött országok soraiba helyeziGalshort! kapta meg az irodalmi Nobel-dijat (Stockholm, november 10.) Ma történt meg ünnepélyes keretek között a Nobel irodalmi dij kiosztása. Általános vélemény szerint a dij legkomolyabb jelöltje Gorki volt. A dijat azonban nem neki adták ki, hanem Galshorti- nak, az ismert angol Írónak, akinek Forsyte Saga cimü nagy regényét a világ minden táján ismerik és más munkájával együtt magyar nyelvre is lefordították. VÁSÁROLJON PÉNZ NÉLKÜL! Cserélje be felesleges holmijait szükséges tárgyakra, vagy adia el a „Csere-Vásár“ &Ä Marosvásárhely, IFöíér 7.
