Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)

1932-11-10 / 259. szám

if % jpvi »e 1őház BUDAPEST V. *'Tí'“ ClUf-tColOX9V «f r. . 1932. november IO, * CSUIOTIOIC £ TlUrSKG Előfizetés belföldön: Egyévrc 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatal! telefon: 508. XV. ÉVFOLYAM 259. SZÁM. Előfizetés Magyarországon i HgféxreC Ml Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 1&50T! Egyes szám ára 20 fillér Vörös reflektorok Az orosz szovjet földjén most zajlottak le az októberi forradalom tizenötéves jubileumának ünnepségei s a széles orosz földön még zugnak a hivatalos szónokok beszédei, amiket a rádió nagy leadó val juttatnak el a szibériai zord me­zőkre és kaukázusi zugokba, mindenüvé. Vasár­nap este vörös fénybe borították a moszkvai színházteret s vörös színpadon, Lenin arany­színű szobra előtt zajlott le a népbiztosság fő­ünnepsége. Nem sokkal előbb a derűs égboltozat alatti, virágos Itáliában a fasizmus ünnepelte tízéves jubileumát s az évfordulóval magára vonta a világ figyelmét, habár nem igyekezet olyan nagy feltűnést kelteni az országhatárokon túl, mint a szovjetdiktatura, mely messzire szóló propagandára akarta felhasználni az évforduló megünneplését. Az állami berendezések irány­zatának ez a két ellentétes pólusa beszéltet ma­gáról. A szovjet azzal a céllal és úgy rendezte a maga ünnepségeit, hogy beszéljenek róla. A vörös fénynek mesterséges reflektoraival akart kiepielkedni abból a keleti homályból, amely el­födi a nyugati népek szeme elől a belső életet s az uj rendnek építményeit. Az olasz fasizmus nem az idegenek számára, hanem önmagáért ünnepel s a belső erőknek, a belső eredmények­nek a számbavételét pusztán és kizárólag az olasz jövő érdekében rendezte a jubileum alkal­mára. A nacionálista alapelvből következik az, hogy amit építettek és ami sikert elértek, azt csak a sajátjuknak tartják s a külvilág esemé­nyeinek alakulása csak annyiban fontos a szá­mukra, amennyiben a nemzetközi elrendeződés­ben biztosítani kívánják a saját országuk boldo­gulását. A fasizmus meg van elégedve a maga belső erejével, országfölötti hatalmával és nem ambicionálja, hogy más országokat a maga szí­neire mázoljon át, a saját metódusára formál­jon s ez nem is felelne meg a hatalmi érdekei­nek. A nagy orosz átalakulás abban keresi fenn­maradásának támaszát, megerősödésének a körülcölöpözését, hogy a többi országok régi rendjét szeretné felborítani. A világ érdeklő­dése mégis inkább fordult az olaszok bensőséges ünnepeinek jelenetei felé, mint amilyen érdek­lődést a keleti propaganda-napok zaja és fénye kiváltott. Az emberi ösztön kíváncsiságában a .lélek rokonszenve és iránya mutatkozik meg. Mussolininak egy kijelentése magyarázatot ad arra, hogy az emberi ösztön rokonszenve miért fordul az ő müve felé s miért nem a ke­leti vörös fény kelt vágyakozást. A német Író­nak arra a kérdésére, amelyben összehasonlítást emelt a két póluson járók munkájának ered­ménye között, a Duce elmondotta, hogy miben látja a különbségei. Az oroszok földig lerom­bolták nemcsak a multat, hanem annak minden értékét, gazdasági erejét, amit az emberi munka addig összehordott és az értéktelenné tett romhalmazok puszta területén kell újra mindent épiteniök. A fasizmus megtartott és ■ átvett mindent a múltból, vigyázott, hogy semmi el ne pusztuljon, hanem mindent a maga értékével állított he az állami létnek a szolgá­latába. Ezzel magyarázza a sikereit. Számára sokkal nehezebb volt a kezdet, de könnyebb a fennmaradás. Mert rombolásra vezetni a töme­geket a legkönnyebb és a leggyorsabb sikerű vállalkozás lehet, a földig pusztított üszkös tér­ségre azonban annál nehezebb az államot épí­teni. Mussolininak az volt a legkritikusabb őrája, amelyben a római sikeres bevonulás után kiparancsolta az olasz főváros területéről azt a diadalittas sereget, amit a győzelemre oda beve­zetett. A siker, a győzelem realizálásának a 9S3 szavazattal 73 eiisnéiisn győzött Roosevelt az amerikai elnökválasztáson Az uj köztársaságai elnök megválasztása világ­politikai fordulatot jelent — Roosevelt személyé­ben „az elfelejtett Amerika“ találta meg leg­lelkesebb szószólóját Emberemlékezet óta nem volt hasonló izgalmu elnökválasztás Amerikában azonban meglepetésszerü volt az a megsemmisítő fölény, ahogyan az eddigi republikánus rezsimet a demokrataoárt elsöpörte és mindenesetre jellemző megnyilvánulása az amerikai közhangulatnak, amely az elnökválasztással kapcsolatosan az eddigi politikai irányzatok­nak teljes megváltoztatását reméli. 11 \ '■*•- .4«. ’ .i. .w «... Reggel 6 órakor már eldőlt a nagy mérkőzés Amerikai időszámítás szerint, a 9-ére vir­radó éjszakának 12. órájában 45 államnak a szavazatait számolták össze. Európai időszámí­tás szerint hajnali hat órakor történt ez. E pil­lanatban már nem volt kétséges a döntő győ­zelem, hiszen mindössze három államnak a vá lr.ssíúsi eredménye hiányzott. A győzelem hí­rére az amerikai óriási városok, valamint a vidékek néptömegei valóságos ünnepi lázban virrasztották át az éjszakát. Még hiányzott a végleges eredmény, amikor Washingtonban ki­hirdették a győzelmi hirtl amit az nccákon fel­gyülemlett tömegek részére hatalmas reflekto­rokkal publikáltak. Örömmámor Newvorkban. Newyorknak még lázasabb éiszakáia volt. mert ez alkalommal megválasztották Newyork állam kormányzóját és a város polgármeste­rét is. Newyork állam kormányzója dr. Plesh- man ügyvéd, Newyork eddigi alkormányzója lett, akinek személye annyiban is érdekes, hogy zsidó vallásu. Ugyancsak ezen a válasz­tási napon zajlott le a szenátorok választása is és itt is a demokrata párt szerzett fölényes győzelmet a republikánusok fölött. Olyan ün­nepi hangulat és örömmámor volt Nervyorkban egész éjjel, amilyent eddig csak Szilveszter éj­szakáján láttak. Lapvéleménvek szerint álta­lában a mostanihoz hasonló izgalmas elnökvá­lasztás még nem volt az Unióban. Dél és Nyugat Hoover mellett. Az elnökválasztás részleteihez tartozik, hogy Roosevelt tulajdonképpeni döntő győzel­mét az Egyesült Államok keleti és középáll a- maiban szerezte meg. a déli és a nyugati álla­kritikus órája volt ez, de kiállotta és erre épült fel az a rezsim, amelynek egy évtizede szakadt most bele a történelembe. Ebben az órában kez­dődött az a tudatos berendezkedés, amely nem elégedett meg a hatalomnak a birtokbavételé­vel, hanem a lelkeknek, a tömegbe oldódott emberek egyéni, egyénenkénti lelkének a meg­hódítását érhette el. És itt van az a nagy kü­lönbség, amely távoli nézőknek az ösztöneit osztályozza. Mert a szovjetdiktatura egész ha­talmi gépezete rendezhet bármilyen kivilágí­tást, az orosz föld felett zughat az aether a rádió-leadók mechanikájával felhangositott szónoklatoktól, amelyeknek elektromos hullá­maival mesterségesen megrezegtethetik az mokban Hoover pártja elég erősnek mutatko­zott. A választásokon fellépő többi pártok aránylag kis szavazatokat kaptak, egyedül a szocialisták jelöltjének sikerült 1—2 milliós szavazatszámot elérni. A most megválasztott elektorok december első felében ^választják meg az elnököt, az uj elnök pedig jövő év ta­vaszán lép hivatalba. Addig állását Hoover tölti be. Hoover négy^ éven keresztül, mint a republikánus párt fölényének letéteményese uralkodott és a bűvös jelszó, amellyel megvá­lasztották: a prosperity volt. Hoovert kétség­telenül kiváló organizátornak tartották, a nagyiparnak és a nagytőkének exponense volt és általános volt a nézet, hogy a világháború utáni zűrzavaros korszakban erős kézzel fog majd hozzálátni néhány gyenge elődje után az amerikai gazdasági élet fellendítéséhez. Meg lehet állapítani azonban, hogy az amerikai gaz­dasági élet olyan tehetetlen állapotba került, hogy egyetlen intézkedése sem tudta a prospe­rity! szolgálni. Hoover Amerika számára a gazdasági fellendülés zenithjét Ígérte és ezzel szemben az amerikai gazdasági élet oly mély­pontra jutott, hogy ez egyenesen példátlan az Unió újabb történelmében. Hoover népszerűt­lenné vált teljesen és nem annyira Roosevelt népszerűsége, mint inkább Hoover nimbuszá­nak teljes lejáratása idézte elő ez+ a felfiinóst- keltő rezsimváltozást. Az amerikai rendszer- változásnak külön érdekes jelensége, hogy az egyetlen Wilsontól eltekintve, több évtized óta mindig a republikánusok kormányoztak és már-már úgy tetszett, hogy számukra Ame­rika kormányzása monopolisztikussá vált. egész légkört, egyet azonban nem látunk: hogy a lelkek szelíd emberi érzései összhangban lennének a kivilágítás vörös fényével és a hiva­talos zaj hangjaival. Az emberi élet az egyéni létnek a szelíd örömeire vágyik, a magánboi- dogságra, munkája eredményének gyümölcsére, ami őt illeti meg s amit joga van feláldozni, de amitől semmilyen erőszak nem foszthatja meg. A mesterséges fény reflektorai a diktatúra hatalmaskodását megmutatják, az uralmat meg­világítják, de a fény mögött nincsen nyoma az emberek örömének. Árnyfoltoknak tűnnek fel az erőszak alatt elnyomott egyéni lelkek. S ezért hiábavaló a nagy propaganda, nincsen marandandó nyoma.

Next

/
Thumbnails
Contents